2012. október 31., szerda

Nem a süllyedés a kudarc, hanem, ha hagyod, hogy félelmeid megállítsanak.

„... erre kiszállt a hajóból, elindult a vízen, és Jézus felé ment." (Máté 14:29)

Péter felfedezte azt, amire mindannyian rájövünk, ha Istennel járunk: az, hogy süllyedsz, nem jelenti azt, hogy el is süllyedtél. Hogy miért? Először: a kudarc nem jelenti azt, hogy egy csődtömeg vagy, a feladás igen. A kudarc csupán a tanulási folyamat egy része. Sir Edmund Hillary többször is megkísérelte a Mount Everest meghódítását, mielőtt tényleg sikerrel járt. Azt beszélik, hogy egyik kísérlete után a hegy lábánál állva ökölbe szorította kezét, és dacosan így kiáltott: „Legyőzlek én még! Te akkora vagy, amek­kora csak lehetsz, de én még növésben vagyok!" 0 minden egyes sikertelen kísérletből megtanult valamit, míg egy napon aztán sikerrel járt. Winston Churchill mondta: „Soha semmiben nem vallottam kudarcot életemben. Csak kaptam még egy lehetőséget arra, hogy jól csináljam." Ilyen a győzelmes lélek!

Másodszor, az igazi kudarc azoké, akik a csónakban maradnak. Ők csendben és titok­ban vallanak kudarcot, ezt senki sem veszi észre, és senki sem bírálja. Bár Péter nyil­vánosan bukott el, és vallott szégyent, de ő volt az is, aki megtapasztalta a vízen járás eufórikus örömét. Egyedül ő tudta, hogy milyen érzés az, amikor Isten képessé teszi valamire, amit magától soha nem tudott volna megtenni. Ha egyszer már jártál a vízen, többé már nem vagy ugyanaz az ember. Péter ennek a pillanatnak az emlékét megőrizte a sírig! Ő volt az is, aki átélhette annak örömét, hogy Jézus felemeli őt a kétségbeesés pillanatában. Péter tudta, amit a többiek nem, hogy ha süllyed, Jézus ott lesz, hogy meg­mentse. Kettejük közt ez a pillanat olyan kapcsolatot teremtett, olyan bizalmat, amit a többiek nem éltek át. Hogyan is érthették volna, hiszen soha nem léptek ki a csónakból! Nem a süllyedés a kudarc, hanem, ha hagyod, hogy félelmeid megállítsanak.

2012. október 30., kedd

Amikor Isten megmutatja magát

,,...Hamar eljön... az Úr, aki után vágyódtok..." (Malakiás 3:1)

Isten néha egészen drámai módon jelenik meg: például váratlanul pénz érkezik postán, vagy hirtelen megnyílik egy ajtó, vagy az Úr megvéd egy olyan helyzettől, ami egyébként elpusztítana (ld. Zsoltárok 91:11). Máskor csendben érkezik, aggodalmadat biztonságérzetre cserélve ezt suttogja: ,,Ne félj, mert én veled vagyok..." (Ézsaiás 41:10). És amikor a körülötted lévők azt kérdezik: ,,Ma valahogy más vagy, mi változott?" - te azt válaszolod: ,,Nem tudom, egyszerűen csak békességem van". Ez azért van, mert: ,,hamar eljön az Úr, aki után vágyódtok" (Malakiás 3:1 NKJV). Íme két bibliai történet, amely ezt példázza: Az első történet arról szól, hogyan avatkozik közbe Isten, amikor valamilyen helyzetben félreértenek, vagy méltatlanul bánnak veled. ,,Sok ütést mértek rájuk, majd börtönbe vetették őket... Éjféltájban Pál és Szilász imádkozott, és énekkel magasztalta az Istent... Ekkor hirtelen nagy földrengés támadt, úgyhogy megrendültek a börtön alapjai, hirtelen kinyílt minden ajtó, és mindegyikükről lehulltak a bilincsek." (ApCsel 16:23-26). Az éjféli imák és Istent dicsőítő énekek segítenek túllátni a problémán, egészen Istenig, a nagy Problémamegoldóig. Ha magad helyett elkezdesz Rá figyelni, az egész kép megváltozik. A második történet megmutatja, hogyan lép közbe Isten, amikor az előtted álló kihívás súlya alatt csaknem összeroskadsz. Mózes így imádkozott, amikor előtte állt a feladat, hogy kétmillió izraelitát elvezessen az Ígéret földjére: ,,...mutasd meg nekem az utadat..." (2Mózes 33:13 NKJV). Isten pedig így válaszolt: ,,...Van itt hely nálam... a kőszikla hasadékába állítalak, és kezemmel betakarlak..." (2Mózes 33:21-23). Amikor Isten azt mondja: ,,Van hely itt mellettem", menj oda, és maradj is ott! Még ha nem is látod Őt tisztán, érezni fogod jelenlétét, megtapasztalod jóságát, és tudni fogod, hogy minden rendben lesz.

2012. október 29., hétfő

Neked sincs több problémád, mint másoknak - te csak többet gondolsz rájuk!

Változtass a gondolataidon!

,,...ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe!" (Filippi 4:8)

Neked sincs több problémád, mint másoknak - te csak többet gondolsz rájuk! Állj csak meg, és olvasd el még egyszer ezt a mondatot! Szánj rá egy percet, és gondold végig, mit jelent! Amit gondolsz, abból következik majd az, hogyan érzel. Ha nem hiszed, próbálj meg dühös lenni anélkül, hogy előtte haragos gondolataid lennének, vagy szomorú lenni anélkül, hogy előtte szomorú gondolataid lennének. Nem tudsz, igaz? Ahhoz, hogy érezni tudj valamit, először gondolnod kell rá, mert a gondolat eredményezi az érzést. Ez élet-változtató információ; olyan tudás, amit a Sátán nem akar, hogy megszerezz. Ha megváltoztatod, hogyan gondolkodsz, az meg fogja változtatni, hogyan érzel! Semmi sem tudja úgy visszatartani a negatív érzéseket, mint saját gondolataid. Az igazság az, hogy a gondolataid a negatívak, nem az életed! Ha egyszer ezt megérted, újra vissza tudsz térni a boldogság ösvényére. Ám a változáshoz idő kell. Nem egyik napról a másikra váltál negatívvá, és nem is tudsz egyetlen nap alatt pozitívvá válni. De el tudod kezdeni! Hogyan? Ha két dolgot teszel: Először, ha úgy bánsz a negatív gondolatokkal, mint a legyekkel - elhessegeted őket, és olyan gondolatokkal helyettesíted őket, amik ,,nemesek és dicséretesek". Tied a döntés! Másodszor, ha Isten jóságára gondolsz. Dávid megtette: ,,Áldjad, lelkem, az Urat, és ne feledd el, mennyi jót tett veled! Ő megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet, megváltja életedet a sírtól, szeretettel és irgalommal koronáz meg." (Zsoltárok 103:2-4) Ha tehát komolyan gondolod, hogy változtatni akarsz az életeden, kezdd azzal, hogy változtatsz a gondolataidon!

2012. október 28., vasárnap

Házassági hazugságok (írta : Lysa TerKeurst)

"A házasságom első 5 éve kínszenvedés volt.
Rengeteg keserűség és kiabálás,ajtócsapkodás...és gondolatban feladtam az egészet: ezek voltak a "házassági hazugságok,téveszmék". Miszerint:
- nem a megfelelő emberhez mentem hozzá
- úgy kellene szeretnie hogy szeretve érezzem magam
- valaki sokkal jobb vár rám odakint
Elhittem ezeket a hazugságokat és a barátaim akiknek elmeséltem egyetértően bólogattak.Egyet kivéve:
O szelíden megkérdezte: Mit mond a Biblia?
A Biblia? Nem hittem hogy a "vallásos javaslatai" bármit is segítenének nekem.De a szavai visszhangoztak a fejemben.Vonakodva fordultam a néhány vershez amit javasolt.És ahogy olvastam hogy a szeretetnek milyennek kellene lennie,egyre rosszabbul éreztem magam!
A szeretet a kapcsolatomban se nem volt kedves se nem türelmes! Összetörtem.De akárhogy is,ez az első lépést kiváltó esemény megmentette a házasságomat!
Nem volt könnyű! És biztos vagyok benne hogy annak a barátomnak sem volt könnyű feltennie azt a szeretetteljes de egyenes kérdést."
Téged elértek már a házassági hazugságok? Te hogyan fordulsz a házastársad felé?

"A szeretet hosszútűrő, kegyes; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a gonoszt. Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal. Mindent elfedez, mindent hiszen, mindent remél, mindent eltűr. A szeretet soha el nem fogy." 1Kor 13,4-8

2012. október 27., szombat

Az aggodalmaskodás olyasmi, amit megengedsz magadnak – a békesség az, amit keresel

„Ne nyugtalankodjék a ti szívetek!” (János 14:27)
Az aggodalmaskodás olyasmi, amit megengedsz magadnak – a békesség az, amit keresel. Az egyik fordítás így adja vissza Jézus szavait: „…Ne engedjétek meg magatoknak a rettegést…” (János 14:27 NKJV). Ez azt jelenti, hogy irányítani tudod, mi jár a gondolataidban.
Hogyan? Úgy, hogy két dolgot teszel: 1) Teletöltöd elmédet Isten Igéjével. Nem csak azzal az Igével, amit futólag elolvasol, hanem azzal az Igével, amelyet végiggondolsz, alkalmazod minden körülmények között, és amelyre, mint egyetlen biztos alapra, rá tudsz állni krízisek idején. 2) Minden helyzetet Isten kezébe teszel, és Benne bízva ott is hagyod. Íme egy imádság, ami segíthet ebben: „Uram, akkora a fejetlenség és a zűrzavar! Mindenki akar belőlem egy darabot. Túl sok a tennivaló, és sosincs elég idő elvégezni. A fejem tele van mindenféle szeméttel, a szívem meg majd megszakad. Uram, hol vagy? Úgy érzem magam, mint a tanítványok a viharban, amikor a szél és a hullámok csaknem felborították a hajójukat. Ugyanúgy kiáltok, mint akkor ők: „Valaki ébressze már fel Jézust – mindjárt megfulladok!” Az életem viharai már majdnem elsüllyesztették a csónakomat – többet már nem bírok elviselni. Békesség Fejedelme, szükségem van Rád. Atyám, aki soha nem szunnyadsz, és nem alszol, vedd át az irányítást! Vigasztalásra és bátorságra van szükségem, melyet csak a te Lelked adhat. Szólj, Uram, mert a szél még mindig emlékszik a hangodra! Hadd találjak egy csendes helyet Benned, egy helyet, ahol kebledre hajthatom a fejem, hallgathatom szívverésedet, és biztonságban érezhetem magam.

2012. október 26., péntek

Szeretettel köszöntöm az új feliratkozókat! Istennek hála, áldás és békesség mindannyiótoknak! :)
"A házasság műalkotás. Következésképpen: a házasság megélése művészet is. A művészet három fő ellensége pedig:az ismétlés, a gépiesség és a szürkeség."
(Gyökössy Endre)

2012. október 25., csütörtök

A kívánságteljesítő mítosza

 Oké, Isten, adok egy esélyt, hogy bebizonyítsd, létezel!
Bob az ágya mellett térdelt. Hét éves volt, és rettentően szeretett volna hinni Istenben. Így hát borzas vörös fejét összekulcsolt kezeire hajtotta, és így folytatta:
Tényleg hinni akarok benned, Isten. Ha reggel felkelek, és egymillió dollár van az ágyam alatt, akkor te tényleg létezel. Ígérem, soha többé nem fogok kételkedni benned!
Nem kapta meg az egymillió dollárt.
Talán azért, mert jobban akarta a pénzt, mint Istent. Esetleg az volt a gond, hogy a pénzt ezerdollárosokban szerette volna, és nem fért volna be az ágya alá, a Gazdálkodj okosan játék, a GI Joe baba, a CD lejátszó, a koszos ruhák, és a porcicák mellé.

De sokkal valószínűbb az, hogy azért nem kapta meg a pénzt, mert tévesen gondolkodott Istenről. Úgy képzelte el, mint egy kívánságteljesítő automatát, akibe bedobunk egy imát, megnyomjuk a megfelelő gombot, és kívánságunk máris teljesült. Mintha Isten valami télapószerű figura lenne, aki csak arra vár, hogy teljesítse az összes óhajt a listáról. Ha elég keményen imádkozik, és tényleg hisz, akkor Isten leküld neki mindent, amire csak egy hétéves szív vágyhat…

Ami teljesen érthető is egy ilyen korú gyermek esetében, de sajnos sok ember magával viszi a felnőttkorba is ezt az Istenről alkotott elképzelést. Soha nem lépnek túl a Télapó mítoszán Istennel kapcsolatban.

Néha úgy akarják kezelni Istent, mint egy Gint, akit elő tudunk csalogatni a lámpás megdörzsölése által, teljesíti kívánságainkat.

Isten szeret válaszolni az imákra. „Kiálts hozzám, és válaszolok”, mondja a Jeremiás könyvében (33:3). Még ilyen ígéretet is tesz: „Mielőtt kiáltanak, én már válaszolok, még beszélnek, én már meghallgattam.”(Ézsaiás 65:24).

Ennek ellenére az ima nem olyan, mint egy pénzérme, amit bedobunk a gépbe, és a hit nem a gomb, amit megnyomunk hozzá. Isten nem ugrál óhajaink és sóhajaink szerint. Teljesen mindegy, hogy Bob milyen erősen imádkozott volna az egymillió forintért, hogy milyen elszántan hitt volna, semmiképpen sem talált volna egymilliót az ágya alatt. Nem azért, mert isten nem létezik. Nem azért, mert Isten nem szereti. Nem azért, mert nem hallgatta meg az imádságát. Nem azért, mert Isten nem lett volna képes erre. Nem is azért, mert nem volt elég hely az ágya alatt. Az egymillió soha nem érkezett meg, mert Bob nem imádkozott; csupán kívánságot mondott.

A Télapó-mítosszal szemben Isten nem valami mennyei kívánságteljesítő automata, akinek egyetlen dolga ajándékok osztogatása. Ő messze túlmegy a mi apró óhajainkon. Ő a Mindenható Isten, a testté lett Szeretet. Őt úgy kellene kezelnünk, mint egy mély tiszteletreméltó édesapát, aki szeretetből gondoskodik rólunk, akivel egy bensőséges, intim kapcsolatot ápolunk. Jézus így tanít erről a Máté 6,6-ban:

„Te viszont, amikor imádkozol, menj be a belső szobádba, zárd be az ajtót, és imádkozz titokban! Atyád pedig, aki látja, amit titokban teszel, megjutalmaz majd.”

Amikor gyerekként ezt először olvastam, nagyon meghatott, mert egy olyan bensőséges kapcsolatra utal itt Jézus az Atyával, amely semmilyen más kapcsolathoz nem hasonlítható. Egy személyes kapcsolatra. Egy olyan közösségre, amit áthat a szeretet, a megbecsülés, a bizalom, a tisztelet. Mint, amikor a szerelmesek sugdolóznak egymásnak titokban. Mi pedig Isten szerelmesei vagyunk. Tehát, amikor imádkozunk, akkor ne kívánságot mondjunk, hanem valóban imádkozzunk. Olyan szeretettel, mint amikor szerelmesek vagyunk. Olyan alázattal, mintha a legnagyobb Király elé mennénk. Olyan megbecsüléssel, mintha az életünket mentette volna meg. Olyan bizalommal, mint ami csak a legjobb Barátnak jár. Olyan izgalommal, mintha a halottnak hitt testvérünk mégis élne, és újra láthatnánk.

Isten arra vágyik, hogy gyermekei visszatérjenek, ahhoz a szeretethez, amivel elárasztja őket. Azt akarja, hogy Őt magát szeressük, és ne különféle dolgokat. Őt magát keressük, és ne mohó imáink meghallgatását. Neki engedelmeskedjünk, nem azért, mert egymilliót hozhat a konyhára, hanem mert szeretjük, lángoló s el nem múló szeretettel, és szeretnénk olyat tenni, ami kedves Neki.

Némileg ironikusan, ahogy túllépünk a kívánságteljesítő automatáról alkotott téves elképzeléseinken, Isten Igéje ezt ígéri:

„Kedveseim, ha a szívünk nem vádol bennünket, akkor bizalommal mehetünk Istenhez. Ő pedig megadja, amit kérünk, akármi legyen is az, mert engedelmeskedünk a parancsainak, és azt tesszük, ami kedves Őelőtte.” (1János 3,21-22 - Egyszerű Fordítás)

Segítség a folytatáshoz:

Kérlek, olvasd el a következő Igeverseket, és gondolkodj el rajtuk, hogy mi szükséges a meghallgatott imádsághoz:

    2Krónikák 7, 14
    Jeremiás 29, 13
    Márk 11, 24.
    János 16, 23-24.
    1János 5, 14.

- Josh McDowell és Bob Hostetler könyvét alapul véve összeállította: Fekete Gábor -

2012. október 24., szerda

A bűntudat lerombolja a bizalmat

“Szeretteim, ha pedig a szívünk nem ítél el, bizalommal szólhatunk Isten előtt…” (1. Ján. 3:21)
Valószínűleg észrevetted, hogy a bizalmad kicsit botladozik néha, máskor folyamatos. Változik napról napra: egyszer fenn, máskor lenn. Mi lehet ennek az oka?

Részben arról szól, hogy mi megy végbe benned. A Biblia azt tanítja, hogy “ha pedig a szívünk nem ítél el, bizalommal szólhatunk Isten előtt” (1. Ján. 3:21). Amikor szembekerülünk életünk sérelmeivel, szokásaival, akadályaival, fontos, hogy kisétáljunk a önbíráskodásból a hitből jövő bizalomba, melyet Isten megelőlegez nekünk.

Mi lehet az oka az önbíráskodásnak?

Elrendezetlen bűn: Dávid király szerint “volt, amikor nem láttam be, hogy mekkora bűnös vagyok. De az őszintétlenségem szerencsétlenné tett és fusztráltsággal töltötte meg a napjaimat.” (Zsoltárok 32:3 – LB fordítás)

Ez egy feliratra emlékeztet, amit a napokban láttam: “Egy tiszta motor több erőt ad ki magából.” Ez az emberekre is így igaz. Sir Arthur Conan Doyle, a Sherlock Holmes történetek írója egyszer megviccelt 12 kiemelkedő angol urat. Küldött nekik egy névtelen levelet, amelyben a következőt írta: “Kiderült minden, menekülj rögtön." 24 órán belül, a 12-ből 8 elhagyta az országot! A bűntudat lerombolja a bizalmat.

Valóságtól távol álló elvárások: Ezt úgy hívjuk másképpen, hogy perfekcionizmus – az az érzés, hogy tökéletesnek kell lennem, hogy mindenki kedvére kell járnom, mindig többet kell tennem, nem pihenhetek.

Ha tökéletességre törekvő vagy, a kedvenc mondásaid valószínüleg a következőképpen kezdődnek: "Ezt kellene…", "Ezt muszáj lenne…". Mindig még többet kell tenned.

Ha egy átlag személy vagy, akkor három dolog van napi listádon. Egyet a háromból sikerül megcsinálni, egybe belekezdesz, de nem tudod befejezni, és a harmadikról megfeledkezel. Hazamész, este felteszed a lábad és jól érzed magad.

Ha egy tökéletességre törekvő vagy akkor 29 dolog van a listádon. 28-at megcsinálsz, hazamész és csődtömegnek érzed magad! A Biblia azt mondja: “Még a perfekcionizmusnak is van határa, de [Isten] parancsolatainak nincs határa” (Zsoltárok 119:96 – NLT fordítás).

Bűntudat és perfekcionizmus egyaránt lehet oka a bizalom hiányának életünkben.


Beszéljetek róla
  • Milyen elrendezetlen bűnt kell Istennel megbeszélned?
  • Hogyan kell megváltoztatnod az elvárásaidat, hogy bizalommal és ne a bukás félelmének árnyékában élj?

(Daily Hope by Rick Warren, 2012.10.08.)

2012. október 23., kedd

Ismerd fel a sátánt!

"Megbocsátottam nektek a Krisztusban, azért, hogy a sátán nehogy túljárjon az eszünkön. Mert tisztában vagyunk az ő fondorlataival." (2 Kor 2:10b-11 angol NIV fordítása)
Az ördög romba akarja dönteni házasságodat. Minden jó kapcsolatot le akar rombolni. Miért? Mert nagyon szereti a konfliktusokat és a vitákat. Össze akar zavarni, vitát, stresszt, sérelmeket, csalódásokat, dühöt, káoszt gerjeszt. Szereti ezt csinálni. Jakab azt mondja, meg kell adnod magad Istennek és engedned kell, hogy Ő vegye kézbe az irányítást. Majd ezután tenned kell néhány védelmi lépést. Ellen kell állnod az ördögnek, fel kell ismerned, hogy mit tesz. Ha fölkelsz reggel és nem rohansz neki fejjel az ördögnek, akkor már egy irányba haladtok.
Pál ezt mondja a 2 Kor. 2-ben: "Igen, feltétlenül szükséges, hogy így bocsássunk meg egymásnak, különben becsaphat bennünket a Sátán. Hiszen jól tudjuk, hogy mik a szándékai." Más szóval: légy bölcs! Ismerd fel a Sátán taktikáit. Tanuld meg, ő hogyan működik.
Hogyan dolgozik az ördög? Nos, nem járkál körülöttünk vasvillával, vörös ruhában. Büszkeségünkre játszik - főleg a megsebzett büszkeségünkre. Azt mondja nekünk, amit hallani akarunk. Fülünkbe suttogja apró gondolatait, javaslatait, ötleteit. Amikor egy vita kellős közepén vagy, elkezdi a füledbe suttogni pl. ezt: "Nem kell ezt csinálnod. Bosszuld meg. Kinek képzelik ők magukat? Számolj le. Érvényesítsd az akaratodat. Ne érd be ennyivel. Mutasd meg nekik, ki itt a főnök." Elmondja az összes olyan dolgot, amit a büszkeséged hallani akar.
Ezt kell válaszolnod: "Sátán, tudom, hogy te vagy az." Állj ellen a sátánnak.
Állj ellene úgy, ahogy Jézus tette: Ő a Szentírást idézte. Tanuld meg a Péld. 13:10-et: "A büszkeség konfliktushoz vezet" (NLT fordítás). Legközelebb, amikor vitába keveredsz, az Úr eszedbe fogja juttatni ezt az igeverset. Állj meg és kérdezd meg magadtól: "Hogyan lettem én büszke ebben a dologban? Mit nem akarok beismerni? Miért nem akarok megegyezni? Miért csak magamra gondolok és nem pedig másik szükségleteire, kívánságára és viselkedésére?"
Van egy óriási ígéret a Jakab 4:7-ben: "Engedelmeskedjetek azért az Istennek, de álljatok ellen az ördögnek, és elfut tőletek." Nem kell eltűrnöd őt. Add át magad Istennek, állj ellen az ördögnek.

2012. október 22., hétfő

Én, az Úr, a csalók jeleit semmivé teszem, és a varázslókat bolondokká. (Ézs 44,25)
Õrizd meg a rád bízott kincset. Fordulj el a hazug módon ismeretnek nevezett szentségtelen, üres beszédektõl és ellenvetésektõl. (1Tim 6,20)

2012. október 21., vasárnap

Néha leesik valami, darabokra törik. Próbáljuk jóvátenni, ragasztgatni, tákolgatni, de lehetetlen újra olyanná tenni, mint amilyen azelőtt volt

Ha egy percig is ember voltál, biztos, hogy részese lettél olyan helyzetnek, amiben összetört valami. Egy szerelem, egy barátság, egy kollegiális viszony, egy hit valamiben, amiről rájöttél, hogy hamis.  Emberi létünkből fakad, hogy úgy járunk az emberek között, mint az elefánt a porcelánboltban. Mindig lesodrunk valamit a másik asztaláról. Néha csak megbillen, néha leesik, de nem törik el. Fellélegzünk, ez húzós helyzet volt. Visszatesszük a polcra, és tovább forgolódunk. Néha leesik valami, darabokra törik. Próbáljuk jóvátenni, ragasztgatni, tákolgatni, de lehetetlen újra olyanná tenni, mint amilyen azelőtt volt. Darabokra törnek a szívekkel a kapcsolatok, a bizalom, a szeretet-háló, a remény, a jóságba vetett bizalom. Néha az Istenbe vetett hit is. Áldozatai vagyunk mások eszeveszett száguldozásának, és magunk is tettesek vagyunk, akik törünk-zúzunk. Kárt okozunk. Néha tudatában vagyunk tetteinknek, néha öntudatlanul, tanult minták alapján élünk úgy ahogy, és törünk össze másokat. Néha egész porcelángyárakat teszünk rommá. Magunk is megvágjuk magunkat a porcelántengerben. Néha mások törik össze az amúgy sok energiával felépített porcelánvilágunkat. Elkerülhetetlen, hogy a porcelánból épített kapcsolatok összetörjenek.  Így élünk.
Jézus azt mondja, hogy még hetvenszer hétszer is meg kell bocsátani. Gyorsan számolok is fejben és rájövök, hogy lehetetlen, hogy ennyiszer megbocsássak. Lehetetlen, hiszen minden, ami érték lehet bennem, összetört. Darabokban heverő élet leszek, mire 490 alkalommal szenvtelenül nézem, ahogyan darabokra töri az az elefánt a porcelánvilágomat. Homokba kell írni azt, ami fáj, hagyni kell, had vigye a szél. Ne véssem kőbe azt, amit az elefánt a porcelánnal tett. Ne tartsam számon. Bocsássak meg. Engedjem el az adósságot. Ne várjam, hogy jóvátegye, mert nem is tudja. Mert azok a dolgok, amik igazán fájnak, mindig jóvátehetetlenek. Nem vádolhatom azt a másik elefántot azzal, hogy olyan, amilyen. Kellett nekem, miért engedtem be őt a porcelánvilágomba? Miért hagytam, hogy mindent darabokra törjön? Kinek a feladata védeni a törékeny életemet, ha nem nekem?
Összetört valami. Sírok, majd vége lesz. Összetörtem. Jóvátenném. Összetörték, jóvátennék. Nem lehet. Csak megbocsátani lehet és aztán jobban meggondolni, hogy mit mennyire engedek be az életembe. Nem lehet egy életen keresztül elmúlt, poros, darabokban heverő porcelán-halmom miatt sírnom, mert az már csak egy szemétdomb. Tovább lépni csak úgy lehet, hogy elfogadom, hogy ez így történt, nem lehet változtatni rajta. Készítsek újat, valamit, amire majd jobban vigyázok. Ne a régi miatt sírjak. Porcelánszilánkok között élni veszélyes, mert amíg szorongatom, egy-egy képet összerakva abból, amit ábrázolt, megvágom magamat. Tele leszek sebbel. Ezeket a szilánkokat adom másoknak? Sebessé teszem a körülöttem lévő világot ezekkel a szilánkokkal. Kell a nagytakarítás. Kisöpörni a porcelán-szemetet. Új világot alkotni, amire majd jobban vigyázok. Esélyt adni, elengedni, hogy az az óvatlan elefánt, aki betévedt az életembe, majd legközelebb jobban figyelhessen. Hagyni, begyógyulni a sebeket, és saját sebeim helyett szemlélni azt a gyönyörű porcelán-világot,
amibe beengedtek azok, akik megbíztak bennem. Vigyázni, hogy ne törj el semmit. S miközben alkotsz, a dallam, amit dúdolsz, elfeledteti veled, hogy volt egy világ, ami darabokra tört. „Ímé mindent újjá teszek”.
(Szazsi,újragondoló)

2012. október 20., szombat

Ne figyelj oda a rólad szóló rosszindulatú megjegyzésekre! Élj úgy, hogy senki se higgyen nekik!



"Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten elõtt;" 
( Filippi 4,6) 

Azt mondják, minden a fejben dõl el. Vagyis felelősek vagyunk a gondolatainkért. A jó és a rossz gondolatok egyaránt nyomot hagynak a lelkünkön. Tegnap olvastuk, hogy "aki aggódik szívében, az levertté lesz..." Ma pedig arra tanít az Írás, hogy képességet kaptunk a gondolataink feletti uralomra. Fontos ezt a leckét megtanulnunk, mert magunkon kívül senkit sem okolhatunk, ha szívünkbe fészkel az aggodalmaskodás. Az ige arra ösztönöz, hogy vegyük fel a harcot, és uralkodjunk a ránk telepedni akaró félelmen, és ne engedjük, hogy átvegye az irányítást az életünk felett. Közismert dolog, hogy rossz hír hallatán meglegyinti szívünket az aggódás, de ne engedjük, hogy belénk telepedjen! Ha vissza-visszatérnek gondolataink a rossz hírekre, ha játszunk a gondolattal, hogy minket is elérhet a baj, akkor ez megüli a lelkünket. Ha elutasítjuk magunktól, megszabadulunk tõle. Ezt leginkább akkor érhetjük el, ha Isten gondviselése felõl nem kételkedünk. Vértezzük fel magunkat a félelem és az aggódás ellen, és hálaadással éljük meg dolgainkat! A veszedelmek valóságosan körülvesznek, de hatalmas az Isten, hogy megoltalmazzon. "Megóv engem sátrában a veszedelem napján. Elrejt sátra mélyén, magas kõsziklára helyez engem." (Zsoltárok 27,5) 

Lukács Tamás

2012. október 18., csütörtök

Isten szeretete feltétel nélküli. Nem azon alapul, hogy mit teszel vagy mit nem teszel.

"Amilyen kedves az apa fiaihoz, olyan kedves az ÚR is azokhoz, akik tisztelik őt. Tudja, hogy miből vagyunk, emlékszik rá, hogy porból lettünk." (Zsolt 103,13-14, GN fordítás)

Isten teljes mértékben megért téged. Tudatában van emberi mivoltodnak. Ismeri hibáidat, félelmeidet, kudarcaidat és aggodalmaidat. Nem várja el tőled, hogy te légy a Szuperman.
Ha szülő vagy, gyermekeidet fejlődésük minden szakaszában ugyanúgy szereted-e, vagy vársz, amíg elég érettek lesznek ahhoz, hogy szeresd őket?
A lényeg a következő: Isten szeret téged fejlődésed minden szakaszában, tehát nem kell, hogy feloldhatatlan bűntudatot érezz és irreális elvárásaid legyenek magaddal szemben.
Figyelj!
  • Semmi, amit valaha is tenni fogsz, nem fogja Istent befolyásolni abban, hogy jobban szeressen, mint ahogy most szeret.
  • Semmi, amit valaha is tenni fogsz, nem fogja Istent befolyásolni abban, hogy kevésbé szeressen, mint ahogy most szeret.
Isten szeretete feltétel nélküli. Nem azon alapul, hogy mit teszel vagy mit nem teszel.
Szeretek erre így gondolni: van három gyermekem. Mindegyikőjüknek meg kellett tanulnia járni, és mind a három ugyanazon a fejlődésen ment keresztül: tettek egy lépést, elbotlottak. Felkeltek, megtettek két lépést, majd elbotlottak. Felkeltek, tettek egy pár lépést és újra elestek.
Mi volt erre a reakcióm apjukként? Megszidtam őket? "Mit botladoztok itt? Ti "Warren"-ek vagytok! Egy "Warren" nem botladozik! Jobban is mehetne ez nektek!" Természetesen nem mondtam ilyet! Micsoda butaság lett volna! Mégis, sokan azt hisszük, hogy Isten így bánik velünk. Azt hisszük, hogy valahányszor elbotlunk, Isten így szól: "Kelj fel! Mit csinálsz, te tökelütött?"
A Biblia azt tanítja nekünk: "Nincs tehát most már semmiféle kárhoztató ítélet azok ellen, akik a Krisztus Jézusban vannak." (Róm 8,1) Mit jelent ez? Fogalmazunk a következőképpen: fogok egy kártyát és ráírok minden egyes dolgot, amit elrontottam - a bűneimet, hibáimat, tévedéseimet, minden elfeledni kívánt vétkemet, minden szégyenteljes cselekedetemet és gondolatomat, emlékeket és kísértéseket. Aztán beteszem a kártyát egy könyvbe, és becsukom a könyvet. Már nem látható a kártya, csak a könyv. Így lát minket is Isten, mikor Jézus jelen van életünkben. Többé nem látja a bűneinket, Jézust látja, amint életünkben munkálkodik.
Mikor Krisztussal élsz, és így imádkozol: "Istenem, íme az életem. Minden, ami rosszat tettem, minden, amit elhibáztam, az összes butaság, amit elkövettem. Életemet Jézus Krisztusnak akarom átadni." Ekkor Jézus beborít szeretetével. Isten Jézusra tekint és azt látja, hogy Jézus tökéletes; bűneidet nem látja. Elpihenve Isten kegyelmében ezt az állapotot jelenti.
Beszéljetek róla
  • Ha Isten nem látja bűneidet többé, mi az, amit engedni kell, hogy tovatűnjön az életedből, hogy te se a bűneidre koncentrálj?
  • Mit tehetnél még meg Istennek, ha elpihenhetnél kegyelmében?
(Daily Hope by Rick Warren, 2012. 10. 10.)

2012. október 17., szerda

nem érdemes ragaszkodni ahhoz, ami szenvedést okoz, vagy ahhoz, amit nem lehet megoldani.

Egy pszichológia professzor az egyik konferenciáján a hallgatók előtt elmondott egy viccet, és mindenki nevetett.
Egy kis idő múlva ismét elmondta ugyanazt a viccet, és már alig nevettek.
Addig mesélte ugyanazt a viccet, amí

g már senki nem nevetett..
Akkor az alábbi kérdést tette fel:
- Ha nem tudnak nevetni többször egy dolgon, miért képesek az emberek sírni, és megemlékezni egy dologról több alkalommal?
Szeretném azt mondani – folytatta – hogy nem érdemes ragaszkodni ahhoz, ami szenvedést okoz, vagy ahhoz, amit nem lehet megoldani.
És tudják miért? Nincs visszaút!!!! Az élet megy tovább, csak szeress, bocsáss meg, értékelj át dolgokat, és szeress újra!!!
Érdemes boldognak lenni!
 

2012. október 14., vasárnap

Minek a küzdelem, minek a tartás, az elvek, ha mások szöges bakanccsal trappolnak tovább rajtad?

"Pillanatnyilag ugyan semmiféle fenyítés nem látszik örvendetesnek, hanem keservesnek, később azonban az igazság békességes gyümölcsét hozza azoknak, akik megedződtek általa.”
Zsidókhoz írt levél 12:11

Az élet napról napra különböző kihívások elé állít téged. Megpróbál, és verejtékezve kell megtenned a következő lépést. Lábaid remegnek, zihálva kapkodsz levegő után, de nem adhatod fel. Még nem. És jól tudod, nem az az erős, aki soha nem zuhan a földre, hanem aki ezredszerre is talpra áll. 

De ha már nem akarsz felkelni.... Nem érted, miért is kellene még egy utolsó erőfeszítést belevinni, elég lenne inkább csak sodródni az árral, egyszer úgyis kikötsz valahol. Minek a küzdelem, minek a tartás, az elvek, ha mások szöges bakanccsal trappolnak tovább rajtad? Minek az újrakezdés, ha úgyis összedől a kártyavár? Mondd, minek? Nincs miért? Nincs már remény? 

Ma reggel Isten nyújtja feléd kezét, hogy felemeljen a fölről, hogy új életcélt, új erőt adjon neked mára, és majd holnapra is. Ő nem akarja, hogy feladd, és végigküzdi veled az utat. Szeretné, ha fejlődnél, ha formálhatna téged az Ő képmására, ha ember lehetnél igazán. 

Hát kelj fel, barátom, és járj! Lépj újra előre, lépj Istennel! Ma még nincs itt az ideje annak, hogy feladd. Ma még küzdened kell tovább, de lásd meg, nem vagy egyedül. Isten a te oldaladon áll, és nemsokára győztesként élhetsz a célba. Sz.Cs Andi

2012. október 12., péntek

Isten már ott van nálad

Én szörnyen rendetlen vagyok. A ruháim hatalmas kupacokban hevernek a padló minden négyzetcentiméterén, minden fiók, szekrény, ágyalj tömve van kacatokkal, a szoba egyik végéből a másikig csak hatalmas lépésekkel, szinte már ugrásokkal tudok csak eljutni. Komolyan, csak kérdezzétek meg a szüleimet. Na de amikor vendégem jön…! Hirtelen rend lesz. Nyilván nem akarom azt, hogy mocsok várja az adott barátnőmet, nem akarom, hogy kupi fogadja, szeretném, ha kényelmesen elférne, ha tetszene neki a szobám. Persze a kisebb-nagyobb zugok akkor is kacattárolóként funkcionálnak, de hát na, látszólag rend van, azt már nem látják, jó ez így.
Mi lenne, ha Jézus látogatna hozzám? Azt hiszem soha eddig nem látott rendet tennék. Kidobnám a régi, csúnya, széttörött kacatjaimat, a legapróbb porszemet is letörölném a legapróbb ékszerről, a zegzugos helyek is csillognának-villognának. Szeretném, ha tetszene Neki, amit lát. Ha büszke lenn rám. Ha jól érezné magát ott, ha nálam maradna.
Az a durva, hogy Ő már  - jobb esetben – ott van a házadban. De vajon beengeded minden egyes szobába? Oda is, ahol a személyes kacatjaid, poros emlékeid vannak, amiktől nem tudsz szabadulni? Oda is, ahol csak látszólag van rend, a felszín alatt meg dúl a káosz? Oda is, ahol éppen nem odaillő poszterek vannak a falon, vagy ahol  nem odaillő események folynak éppen? Isten a teljes lényedet akarja. Minden egyes szobát, minden egyes emléket, minden érzést, minden belső félelmet, minden gyengeségedet. Rendet akar rakni a szobád minden sarkában. Ki akarja dobni a felesleges kacatokat, le akarja törölni a port rég elfeledett kedves emlékekről, ki akarja nyitni az ablakokat, hogy fényt és friss levegőt engedjen be. Változtatni, gyógyítani, megtisztítani, adni szeretne. De csak akkor tud, hogy ha beengeded minden egyes szobába, ha mindent átadsz Neki. by Lidia

2012. október 11., csütörtök

Szabadítsd ki a társadat az elvárásaid hálójából, mielőtt azt mondanád, hogy meguntad, mert lehet, hogy magadat untad meg

..Hogyan romlik el ez a dolog és hogyan válik a másik az én igényeim és elvárásaim börtönének a foglyává? Hogyan lesz az elvárásaim, és egyéni elképzeléseim rabja a másik? Gondolj bele, ha a másik fél, úgy érzi, hogy neked csak az tetszik benne, ami TE vagy, ami olyan, mint amilyen TE vagy, akkor egyszerűen elkezdi háttérbe szorítani azt, ami Ő, és előtérbe helyezni azt, ami TE vagy. Ez egy nagyon rossz játszma, mert minél inkább háttérbe szorul az, ami a másikban ő maga, és előtérbe, az ami te vagy, annál kevésbé lesz számodra érdekes. Mert bár a hasonlóság fontos, de végülis nem önmagunkat szeretjük a másikban, hanem a másikat magát, akiben sok minden hasonlít ránk is. Így teljes a történet.
Szabadítsd ki a társadat az elvárásaid hálójából, mielőtt azt mondanád, hogy meguntad, mert lehet, hogy magadat untad meg...by Szazsi

Amikor konfliktusok támadnak, lépj egy lépést hátra, és nézd meg, mi az, ami igazán fontos!

„A szeretet… nem keresi a maga hasznát…” (1Korinthus 13:4)
Emlékszel a tékozló fiú példázatában szereplő idősebb testvérre? Ő akarta a fiúsággal járó kiváltságokat, de nem akarta a testvérséggel járó kötelezettséget. Nem tudta ünnepelni öccse hazatérését, és ez elvette az örömét. Lehet, hogy eddig másképp hallottad, de a bíráló szavaktól nem leszel jobban, csak még nyomorúságosabban fogod érezni magad, és életben tartod a problémát. A Biblia azt mondja: „…a kedves beszéd: édes  a léleknek és gyógyulás a testnek” (Példabeszédek 16:24). Ha a saját véleményedet többre értékeled, mint a barátaidat, akkor a véleményedet fogod védeni, és a barátságaidat le fogod rombolni. Amikor konfliktusok támadnak, lépj egy lépést hátra, és nézd meg, mi az, ami igazán fontos! Add meg másoknak az ártatlanság vélelmét! Ha magaddal van bajod, használd a fejed; ha másokkal, használd a szíved! Tanulj meg rugalmasabbnak lenni! Thomas Jefferson mondta: „Elvi kérdésekben légy sziklaszilárd; az ízlés dolgában ússz az árral!” Ne csinálj a bolhából elefántot, és ne veszekedj olyan dolgok miatt, amik végül egyáltalán nem számítanak! Légy nagylelkű másokkal, hiszen te is kegyelmet kaptál Istentől! Az érett szeretet lehetővé teszi annak, aki elbukott, hogy emberi méltóságát megőrizve juthasson ki a helyzetből. Ha egyszer kimondtad a véleményed, vonulj vissza! Az életben mindig lesznek nézeteltérések. Választhatsz: vagy gyomorfekélyt fognak okozni, vagy a dolgok mélyebb megértésére juttatnak el. Semmit ne reagálj túl! Ha konfliktus támad, használd arra, hogy tanulj belőle, ne vereségként éld meg! Ha komolyan gondolod, hogy jó kapcsolatokat akarsz építeni, élj a következő igék szerint: „A szeretet türelmes, jóságos; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a rosszat” (1Korinthus 13:4-5).

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

2012. október 9., kedd

Ma reggel lehet, hogy életed ege beborult, és úgy érzed, nincs értelme élni. Ne add fel a reményt! Van megoldás! Isten már elrendezte a dolgokat, tehát ne a fellegekre nézz, hanem a fényre! A felhők felett mindig kék az ég….  Örülj, mert jó dolog fog Veled történni ma! Persze fontos, hogy vedd észre!

Kormos Tivadar

2012. október 5., péntek

"Akkor eljön világosságod, mint a hajnalhasadás, és hamar beheged a sebed. Igazságod jár előtted, és az ÚR dicsősége lesz mögötted.  Ha segítségül hívod az URat, ő válaszol, ha kiáltasz, ezt mondja: Itt vagyok! Ha majd senkire sem raksz jármot, nem mutogatsz ujjal, és nem beszélsz álnokul..."
Ésaiás próféta könyve 58:8-9

2012. október 2., kedd

Nincs időnk arra, hogy agyaljunk

Tanítványai megkérdezték tőle: "Mester, ki vétkezett: ez vagy a szülei, hogy vakon született?" Jézus így válaszolt: "Nem ő vétkezett, nem is a szülei, hanem azért van ez így, hogy nyilvánvalóvá legyenek rajta Isten cselekedetei.” (János 9:2-3) 
Amikor Jézus és tanítvanyai átsétáltak a városon, összetalálkoztak egy olyan emberrel, aki születésétől fogva vak volt. Ekkor az apostolok vádaskodásba kezdtek: “Lehet, hogy azért vak, mert bűnt követett el? Lehet, hogy a szülei vétkei miatt lett vak?”

Eugene Peterson azt sugallja, hogy Jézus válaszát akár át is lehetne költeni a következőképpen, “Rossz kérdést teszel fel. Keresel valakit, akit hibáztathatsz. Nincs ilyen fajta ok-okozat jelen. Inkább arra figyelj, hogy Isten hogyan munkálkodik.” (János 9:3-4 – szabad fordítás).

Ahelyett, hogy keresnél valakit, akit hibáztathatsz a nehéz helyzetedért, inkább figyelj Istenre, hogy Ő mit tud ezáltal elvégezni benned, érted!

Lásd meg, hogy mit tud Isten az Ő hatalmával, erejével, magasztosságával tenni. Tereld el a tekinteted a lentebbi dolgokrol és oda koncentrálj, hogy hogyan tud Isten tevékenykedni ebben a pillanatban rajtad keresztül, mert az “éjszaka közeledik”, amikor már nem tudsz majd munkálkodni többet (János 9:4 – szabad fordítás).
 
Nincs időnk arra, hogy agyaljunk. Ahelyett, hogy azt kérdezzük, “Miért én?” azt kell kérdeznünk, hogy “Mit szeretnél Uram, hogy tegyek ebben a helyzetben?”

Pál Apostol azt mondja, “Jézus halálát mindenkor testünkben hordozzuk, hogy Jézus élete is láthatóvá legyen testünkben.” (2 Kor 4:10). Jézus halálát a testünkben hordozzuk és Isten a bennünk lakozó Jézus életét támasztja fel.

Isten az életünk tragédiáit úgy használja, mint egy akaratlan műtétet, amitől félünk és még fájdalmas is, de ennek másik oldala az, hogy erősebbek vagyunk, úton vagyunk a hitetlenségünkből való felépülés felé.

Még akkor is, ha nehezen vesszük észre, hogy Isten hogyan teszi ezt vagy egyáltalán hogyan munkálkodik, valahogy mégis jobban fogunk bízni abban, hogy ő terelget egy békés jövő felé (Róma 8:28, Jeremiás 29:11).
Beszéljünk róla
  • Hogyan fordította Isten életed egyik nehéz helyzetét javadra?
  • Hogyan lehetünk biztosak Isten munkálkodó erejében még akkor is, ha egy nehéz életszakaszon megyünk keresztül?

Daily Hope by John Walker (2012.09.23)
„A szeretet hosszútűrő, kegyes; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a gonoszt, Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal; Mindent elfedez, mindent hiszen, mindent remél, mindent eltűr. A szeretet soha el nem fogy."

Miért teszi meg velem újra és újra drága mennyei édesatyám???? Miért kerülnek elő újra és újra azok a ......  Miért???? Miért? Hát nem látja hogy mit tesz??? Mikor lesz ennek vége? SEGÍTS KÉRLEK! SZÓLJ HOZZÁM! ERŐSÍTS MEG!!!

2012. október 1., hétfő

A gyász az élet része, de ne hagyd, hogy a gyász időszakból gyászos élet legyen. Egy bizonyos pontnál el kell engedned!

gy szólt Jób: Mezítelen jöttem ki anyám méhéből, mezítelen is megyek el. Mindent, amim volt, az ÚR adta, és amit elvett, az Övé volt. Áldott legyen az ÚR neve!  Még ebben a helyzetben sem vétkezett Jób, és nem hibáztatta Istent." (Jób 1:21-22, LB fordítás)
A gyász az élet része, de ne hagyd, hogy a gyász időszakból gyászos élet legyen.
Egy bizonyos pontnál el kell engedned!
Különbség van a sírás és a sóhajtozás, a könnyezés és a gyötrődés között. Egy veszteség lesújthat, de nem határozhatja meg a személyemet. A veszteség az érettség része, de nem a személyiségem része.
Isten megadja azt a kegyelmet, hogy túléld azt, amin keresztülmész. Ezt a kegyelmet nem mások kapják meg, hanem te, ezért lehet, hogy másoktól rossz tanácsot kapsz!
"A felesége ezt mondta neki: Még most is kitartóan feddhetetlen vagy? Átkozd meg Istent, és halj meg! De ő így felelt neki: Úgy beszélsz, mint egy istentelen asszony! Csak a jó dolgokat kellene elfogadnunk Isten kezéből és soha semmi rosszat? Még ebben a helyzetben sem mondott Jób semmi rosszat" (Jób 2: 9-10, NLT).
Jób visszautasította, hogy keserű és bosszús legyen. A keserűség meghosszabbítja a fájdalmat. Nem enyhíti, hanem erősíti azt. "Vigyázzatok a keserűség meg ne gyökerezzék köztetek....mert az súlyos problémákhoz és fájdalmakhoz vezet a lelki életben" (Zsidókhoz írt levél 12:15, LB).
Jób 3 lépést ad újragondolásra:
1. Tedd rendbe a szívedet. Ez azt jelenti, hogy meg kell bocsátanod. "De én nem tudok megbocsátani"- mondod te. Ezért van szükséged a Krisztusra az életedben. Ő megadja neked az erőt a megbocsátásra.
2. Fordulj Isten felé. Kérd meg őt, hogy jöjjön a szívedbe, gyógyítsa meg azokat a sérüléseket, segítsen és adjon neked erőt a következő naphoz, következő héthez, következő hónaphoz.
3: Nézz szembe a világgal újra, erősen és bátran. Sokan, ha megbántják őket, visszahúzódnak a kagylóhéjába. Azt mondják: "Soha többé nem hagyom senkinek, hogy megbántson." Visszavonulnak az élettől. Jób pont azt mondja, hogy ennek az ellenkezőjét csináld. Gondold végig az életedet, ne menj nyugdíjba. Gyere vissza az életbe újra.
Jób életének boldog befejezése lett. "Az ÚR pedig jobban megáldotta Jóbot azután, mint azelőtt" (Jób 42:12). Jób átment mindezeken a nehézségeken, de ennek ellenére Isten jobban megáldotta élete végét, mint élete első felét.
Nem szeretnéd, hogy ez hasonlóan történjen nálad is? Mondd el ezt: "Istenem, nem foglalkozom azzal, hogy 5 vagy 50 évem van-e még hátra. Megáldanád, kérlek a hátra lévő életemet, jobban, mint az eddigit?"
Jób életének tanulsága ez: nem számít hogy ki bántott meg, mennyi ideig bántottak, milyen mélyen bántottak meg. Isten az életed hátralévő részét életed legjobb részévé teheti, ha hajlandó vagy megbocsátani és elengedni a neheztelést, felmenteni a tettest.
Beszéljünk róla:
  • Gyász esetén miért gondoljuk azt, hogy könnyebb, ha visszahúzódunk, mintha olyan emberekkel lennénk, akik segítenek továbblépni?
  • Mit szeretnél életed hátralévő részében elérni, miben segítsen Isten? Mi az, amit szerinted el kell engedned ahhoz, hogy teljes mértékben tudjon rajtad keresztül dolgozni?

(Daily Hope by Rick Warren, 2012.09.22.)