Ne félj!

Máté 1: 20

²⁰ Ahogy ezen gondolkodott, álmában megjelent neki az Örökkévaló egyik angyala, és ezt mondta: „József, Dávid fia! Ne félj feleségül venni Máriát, mert a méhében lévő gyermek a Szent Szellemtől fogant! ²¹ Fiút szül majd, akit te nevezz el Jézusnak,^[a] mert ő fogja megszabadítani népét a bűneikből.”

Érezted magad valaha túlterheltnek, vagy féltél attól a feladattól, amire az Úr elhívott?
Esetleg követtél egy álmot, vagy célt, de a dolgok nem úgy sültek el, ahogy tervezted. Józsefnek is volt egy terve, az, hogy feleségül veszi Máriát. De amikor megtudta, hogy várandós, nem tudta, hogy mit is gondoljon. Attól félt, hogy talán hibát követ el, mert a dolgok nem úgy alakultak, ahogy tervezte.
De Isten küldött neki egy hírnököt álmában, aki biztosította Józsefet, hogy jó úton jár.
Ma, én is hadd biztosítsalak téged, hogy Isten tudja, hogy éppen hol jársz, milyen helyzetben vagy, és azt is tudja, hogy hogyan kell téged oda vezetnie, ahol lenned kell.
Még ha  nem is úgy alakulnak a dolgok, ahogy tervezted, Ő vigyáz rád!
Ne félj!
Bízz  benne, hogy Isten dolgozik a színfalak mögött, a te javadra, és elvezet téged abba az áldott életbe, amit neked tervezett!
Joel Osteen Today's word
2017. december 23. szombat

„Elég neked az én kegyelmem. Amikor gyenge vagy, akkor jut teljességre benned az én erőm.” (2 Korinthus 12:8-9)

„Háromszor kértem az Urat, hogy szabadítson meg ettől a problémámtól, de Ő azt mondta nekem: „Elég neked az én kegyelmem. Amikor gyenge vagy, akkor jut teljességre benned az én erőm.” (2 Korinthus 12:8-9, angolból fordítva)

Mindenkinek van problémája. De gondoltál már arra, hogy Isten esetleg arra használja a problémádat, hogy megváltoztasson? Hogy formáljon? Sőt, hogy meggyógyítson?

Két éven keresztül kértem Istent, hogy szabadítson meg a jobb kezemben lévő fájdalomtól. Ahogy írok, most is érzem, hogy zsibbadnak az ujjaim, a kezem, a karom és a vállam. Az orvosok a problémát annak tulajdonítják, hogy már több, mint harminc könyvet írtam kézzel. Az évtizedek során az ismétlődő mozdulatok lekorlátozták a mozgásomat, a legegyszerűbb feladat – leírni egy mondatot egy darab papírra – kihívássá vált számomra.

Természetesen megteszem a részemet. Tornáztatom az ujjaimat. Egy gyógytornász masszírozza az izmokat. Messziről elkerülöm a golfpályát. Még jógázni is járok! De leginkább imádkozom.

Jobban mondva vitatkozom. Nem kellene Istennek meggyógyítania a kezem? Az írás az elhívásom. Ezidáig még nem gyógyított meg.

Vagy mégis? Mostanában többet imádkozom, miközben írok. Nem fennkölt imákat, hanem őszinte imákat. „Uram, segíts…” „Atyám zsibbad a kezem.” A fájdalom okozta kényelmetlenség alázatban tart. Nem Max vagyok az író, hanem Max vagyok, a fickó, akinek fáj a keze. Azt akartam, hogy Isten gyógyítsa meg a kezem. Azonban, Ő arra használta a beteg kezemet, hogy meggyógyítsa a szívemet.

Szóval, azt a problémát, amivel küzdesz, és amiért már számtalanszor imádkoztál… lehetséges, hogy Isten arra használja, hogy meggyógyítsa a szívedet? (forrás: csendes percek Istennel )

Bízz Istenben 2.

HOGYAN SZOLGÁLJUNK MÁSOK FELÉ? (1)

„Oda akartak hozzá menni egy bénával, akit négyen vittek.” (Márk 2:3)

Négy ember kellett ahhoz, hogy ezt a beteget Jézushoz vigyék. Jó, hogy ők nem olyan fajták voltak, akik egykönnyen feladják. Nem hagyták, hogy a tömeg visszatartsa őket. Még a tetőt is megbontották azért, hogy barátjukat Jézushoz juttathassák. Tehát, ha szolgálni akarsz mások felé: 1) Tisztában kell lenned a szükségeikkel. Talán úgy tűnnek, mint akinél minden rendben van, de belül hordágyon fekszenek. Amikor egyedül vannak, így kiáltanak fel: „Isten, ha te nem segítesz, végem van.” Fájdalmat hordoznak, kétségbeesettek, tehetetlenek, és ezt tudják is. 2) Nem szabad őket cserben hagynod. Ha elkötelezted magad arra, hogy valakit Jézushoz viszel, az azt jelenti, hogy felveszed őt, és nem teszed le, hanem végigcipeled az egész úton. Azt jelenti, hogy vigasztalod, bátorítod, gondoskodsz a biztonságáról, amíg Jézus meg nem érinti őt. 3) Engedned kell, hogy Jézus a maga módján végezze munkáját. A sebzett emberek néha nem tudják, mire van szükségük – de Jézus tudja. Tehát, ha egyszer eljuttattad őket oda, lépj hátra, és engedd őt dolgozni. Amikor már egy ideje az egyházhoz tartozunk, hajlamosak vagyunk a változás külső jeleit keresni. Jézus azonban felismerte, hogy ennek az embernek elsősorban megbocsátásra volt szüksége, ezért mondta neki: „Fiam, megbocsáttattak a bűneid.” (Márk 2:5). Csak ezután foglalkozott a férfi másodlagos szükségével: „Kelj fel, fogd az ágyadat, és menj haza!” (Márk 2:11). Ne feledd, hogy Isten hajlamos olyan módon dolgozni, amit te nem értesz. Ő tudja, mit csinál, és sosem végez félmunkát. Ha egyszer elkezd dolgozni valakin, akkor be is fejezi a jó munkát, amit elkezdett (ld. Filippi 1:6).

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

2 Péter 3:9 Nem késlekedik az Úr az ígérettel, amint egyesek gondolják, hanem türelmes hozzátok, mert nem azt akarja, hogy némelyek elvesszenek, hanem azt, hogy mindenki megtérjen.

Istenre várni, hogy Ő megtegye azt, amit csakis Ő tud megtenni, a hitünk egyik legnehezebb része. A mi időzítésünk, és az Övé, általában teljesen különbözik egymástól.
Legtöbbször nem siet, és várnunk kell.
Fontos, hogy megfelelő hozzáállással várjunk, és elhiggyük, hogy Isten időzítése a helyes.
Ahogy Istenre vársz, várd, hogy bármelyik pillanatban valami jó fog történni.
Ez lehetővé teszi neked, hogy élvezd a várakozás idejét, ahelyett, hogy keserű és nyomorult lennél.

( Mit mondanék magamnak, ha visszamehetnék az időben, amíg arra vártam, hogy Isten dolgozzon? Azt, hogy ne sírj, ne aggódj! Élvezd az életet, találkozz a barátaiddal, járj koncertekre, úszni, moziba, és ne aggódj azon, hogy Isten hogy fogja ezt megoldani)

„s amit a nevemben kértek, azt megteszem nektek, hogy az Atya megdicsőüljön a Fiúban” Jn 14,13

„s amit a nevemben kértek, azt megteszem nektek, hogy az Atya megdicsőüljön a Fiúban” Jn 14,13

Néhány éve csodálatos születésnapi ajándékot kaptam, a legjobbat egész életemben. Eleinte úgy tűnt, hogy az ajándék egy közös hétvége a barátnőmmel. De Isten tudta, hogy ennél többre van szükségem, valami mélyebb ajándékra, ami meggyógyítja a lelkemet, amitől megváltozom.
Lendyt még az egyetemről ismerem. A diploma után egy darabig dolgoztunk is együtt. Amikor tehát a férjem azt javasolta, hogy legyen a születésnapi ajándékom egy Lendyvel töltött hétvége, nagyon megörültem.
Mindig csodáltam Lendy kapcsolatát Istennel, szerettem volna, ha olyan hitem lenne, mint neki. Amíg el nem költöztünk, Lendy végig szelíden támogatta hitbeli fejlődésemet. A vele való együttlét az, amire a legnagyobb szükségem van most, gondoltam.
Egyik sétánk közben Lendy megkérdezte, engedem-e, hogy imádkozzon fölöttem. Mekkora ajándék! A legnagyobb örömmel fogadtam.
Lendynek fogalma sem volt, mennyire kellett nekem az imádságos segítség. Nem beszéltem neki a szorongásról, ami egyfolytában rágott belülről. Évek óta tartok bibliaórákat, de az utóbbi időben az alkalmatlanság érzése eluralkodott a lelkemen. Miért engem hívott el Isten erre a feladatra? Nincs semmi végzettségem. Nem jártam szemináriumba. Igazolható biblikus tanulmányaim sincsenek. Én csak egy egyszerű jogtanácsos vagyok!
Mégis minden héten ott álltam és tanítottam, és nem osztottam meg bizonytalanságomat senkivel, még a férjemmel sem. Attól féltem, a csoportom tagjainak bizalma megrendülne a tanárukban, ha tudnák, hogy alkalmatlannak érzem magam. Isten viszont tudott a vívódásaimról. Meghallotta szívem kiáltását, és kegyelemmel, szeretettel válaszolt rá.
Sétánk végén Lendy elvezetett egy csendes helyre, kezét a vállamra tette, és imádkozott fölöttem. A házasságomért, a családomért. Aztán mikor a bibliaoktatói tevékenységemért imádkozott, a kezét felemelte a vállamról, a fejemre tette, és megkent valamilyen illatos olajjal, amit magával hozott. Szavai gyógyító balzsamként hullottak rám:
„Wendy, jól végzed a munkád.”
Eleredtek a könnyeim. Ő újra meg újra megismételte:
„Alkalmas vagy.”
Szaporodtak a könnyek.
Tenyerébe vette az arcomat, erősen a szemembe nézett, és utoljára is elismételte:
„Alkalmas és értékes vagy.”
Isten tudott lelkem fájdalmáról, arról, mennyire várok valami megerősítést, hogy jól végzem a munkám, hogy alkalmas vagyok, és hogy az Ő akarata, hogy Igéjét tanítsam másoknak. Isten megrendezte ezt a hétvégét, hogy valaki, akit szeretek, akiben megbízom, újra életet leheljen a szolgálatomba. Isten élettel töltötte meg számomra az igét: „amit a nevemben kértek, azt megteszem nektek, hogy az Atya megdicsőüljön a Fiúban” (Jn 14,13).
Azóta nagyobb önbizalommal tanítok és írok, minden üzenetet Istenre bízok. Ő válaszolt az imádságomra, új életet lehelt a szolgálatomba, hogy az Ő dicsőségére tanulmányozzam és tanítsam az Igét, és osszam meg a reményt Jézusban.
Kedves barátnőm, te is azért olvasod ezt az áhítatot, mert Isten meghallotta szíved kiáltását. Azért szól hozzád, hogy Igéje bátorítson, alakítsa életedet, ahogy az enyémet alakította.
Isten meghallja kiáltásunkat, válaszol könyörgésünkre, hogy megdicsőüljön abban, ahogy növekedünk az Igében és az Érte szentelt életben.
Forrás: Csendes percek Istennel

Ne aggódj a holnap miatt!

Máté 6:34
³⁴ Ne aggódjatok tehát a holnap miatt! A holnap majd magával hozza az új gondokat és az új megoldásokat is. Minden napnak elég a maga gondja-baja.”

Ha a holnap bajait ma próbálod megoldani, az csak ellopja az energiádat, ami Isten mára adott neked, hogy a mai napot élvezd! 
Ne vesztegesd az idődet aggódással!
Hiábavaló és hasztalan!
Amikor Jézus azt mondta, hogy ne aggódjunk a holnap miatt, azzal azt mondta, hogy egyszerre csak egy nappal törődjünk. Úgy adja nekünk az erőt, ahogy arra szükségünk van.
Amikor ezt az erőt arra használjuk fel, hogy aggódjunk, akkor ellopjuk a mai napra kapott áldásainkat.
Egy magabiztos ember elhiszi, hogy Isten segít neki, és képes lesz megtenni azt, amit meg kell, akármi is lesz az.
A pozitiv hozzáállás azt jelenti, hogy jó dolgokat várunk, nem rosszakat.
A magabiztosság az Istenben való bizalom gyümölcse!
Amikor Istenben bízunk, talán nem kapunk meg minden választ, de bízhatunk benne, hogy Ő tudja mindenre a választ!
Bízz Istenben hogy felvértez téged mindennel, bármi is vár rád holnap, és a jövőben, így megkaphatod a neked mára rendelt áldásokat és ajándékokat.

Joyce Meyer Trusting God day by day

De az igaz ember hitből fog élni

Partnerek vagyunk Istennel: a mi részünk az, hogy hiszünk benne, ismerjük az Ő igéjét, és hiszünk benne, az Ő része pedig, hogy megteszi amit meg kell tennie minden helyzetben, minden időben, az Ő tökéletes időzítésében.
Isten szava, a Biblia igaz.
Az aggodalmaskodás nem vezet minket sehová, mert azt mondod ezzel, "hogy ha eléggé igyekszek, akkor meg tudom oldani a problémámat" Ez pont az ellenkezője annak, hogy higgy Istenben. Ha megbízol Benne, akkor bemehetsz a nyugalom helyére, és élvezheted az életed, amíg Ő dolgozik.
Talán félsz döntéseket hozni, mert félsz hogy eltéveszted Isten tervét. Ne félj kilépni hitben! Ha elvéted, majd Isten visszavezet! Hiszen vezet téged. Bízz meg benne ebben is.
Isten egyszer azt mondta nekem, hogyha nem bízok meg magamban, akkor Benne sem bízok meg. Nem hiszem el neki, hogy tud engem vezetni.
Azt mondta, hogy bennem él, vezet, irányít, vigyáz rám.
El kell hinnem Isten ígéreteit, és nem az érzéseimnek kell hinnem.

Joyce Meyer trusting God day by day

Isten megjutalmazza, ha hiszünk Benne

¹⁵ Mikor kiáltasz hozzám, felelek.
Veled vagyok, mikor bajok vesznek körül,
    kimentelek, és fölemellek!
¹⁶ Hosszú élettel teszlek megelégedetté,
    és megmutatom neked szabadításomat.
91. zsoltár 15-16 

Sok embernek nehéz bíznia Istenben, mert a múltban sok fájdalom érte őket. De Isten nem olyan mint az emberek, akik megbántottak minket. Benne megbízhatunk!

Bár Isten gondoskodni akar rólunk, a keze meg van kötve a mi hitetlenségünk miatt, és a testi cselekedeteink miatt. Ő egy úriember, és nem fog akkor lépni, ha mi nem hívjuk őt be.

Addig vár, amíg mi fel nem adjuk az önmagunkról való gondoskodást, és a bizalmunkat, és hitünket belé nem helyezzük. " amikor abbahagyod a magadról való gondoskodást, akkor beengeded Istent, hogy Ő gondoskodjon rólad" ( 1 Péter 5:7 parafrázisban)

Amikor Istent beengedem az életembe, ő 3 különböző ígéretet tesz a Zsoltárok 91:15-ben:
"velem lesz a bajban, kiment onnan, és megdicsőít-felemel".
Amikor abbahagyjuk az öngondoskodást, akkor elismerjük, hogy szükségünk van Isten segítségére. 
A világ úgy működik, hogyha keményen dolgozol, akkor jutalmat kapsz.
Isten pedig úgy, hogyha mélyen bízol benne, akkor kapod meg a jutalmad.
Bízz Istenben, add át neki ma este azt, ami olyan régóta szenvedést okoz! Nála  a megoldás!

Joyce Meyer: Trusting God day by day

Hagyd hogy Isten Isten legyen az életedben!

^{Ap. csel 28:5} Ő azonban lerázta a kígyót a tűzbe, és semmi baja sem esett.

A jövő álmai nem hagynak helyet a múlt kígyóharapásainak.
Hagyd abba, hogy megpróbálod meggyőzni a férjedet valamiről, azért, hogy megváltiztasd őt, mert azt akarod, hogy neked legyen igazad. Ha élvezni akarod a bajmentes, harmonikus kapcsolatot, hagyd abba, hogy megpróbálod kontrollálni az embereket, és legyél csendben, és bízd Istenre,hogy megoldjon minden helyzetet, amiben találod magad! 
Csak Isten és csakis Isten tudja meggyőzni a férjedet bizonyos helyzetekben.

Zsid. 10:

³⁵ Ne dobjátok el hát bizodalmatokat, melynek nagy jutalma van.

³⁶ Mert békességes tûrésre van szükségetek, hogy az Isten akaratát cselekedvén, elnyerjétek az ígéretet. 

³⁷ Mert még vajmi kevés idõ, és a ki eljövendõ, eljõ és nem késik.

Amíg magadról gondoskodsz, nem hagyod Istennek teljesen, hogy gondoskodjon rólad.

Ha frusztrált vagy, az azért van, mert olyat próbálsz megtenni, amit csak Isten tud. 

Hagyd abba, és bízz jobban Istenben! Bízz benne, hogy megadja neked a maga módján, a maga időzítésében.

Döntsd el, hogy pozitív leszel, és jó dolgokra számítasz az Úrtól, az ő végtelen jósága miatt.

Isten ma ezt üzeni nekem, és neked is:

Hagyd hogy dolgozzak! Annál hamarabb jön az áttörés! 

(Joyce Meyer: trusting God day by day, és Get your hopes up) 

„Gyöngeségünkben segítségünkre siet a Lélek, mert még azt sem tudjuk, hogyan kell helyesen imádkoznunk. A Lélek azonban maga jár közben értünk, szavakba nem önthető sóhajtozásokkal.” Róm 8,26

Mindenkinek vannak gyengeségei. Amik miatt azt hisszük, sosem fogunk úgy teljesíteni, mint az „erősek”. Amik miatt kevesebbnek érezzük magunkat. Kevésbé vagyunk győztesek. Kevésbé vagyunk hódítók. Kevésbé vagyunk erősek.
Engem nagyon zavarnak a gyengeségeim. És nem szabadulok a gondolattól, hogy nem tudok megváltozni. 
Pedig Krisztus erejében minden meg tud újulni. Minden újraépül, ami összetört. De néha belefáradok a próbálkozásba, és nagyon, de nagyon gyengének érzem magam. Ismered ezt az állapotot?
Engedd, hogy ez az ige egy kis erőt leheljen ma a gyengeségedbe:
„Gyöngeségünkben segítségünkre siet a Lélek, mert még azt sem tudjuk, hogyan kell helyesen imádkoznunk. A Lélek azonban maga jár közben értünk, szavakba nem önthető sóhajtozásokkal” (Róm 8,26).
Nem kell tudnunk minden választ. Nem kell ötleteket adnunk Istennek. Az is rendben van, ha gyengeségünkben már imádkozó szavaink sincsenek. 
Olvasd csak ezeket a gyönyörű sorokat, amik épp nekünk szólnak gyengeségünkben, ahogy a Róm 8,26-ban ígéretet kaptunk rá:
„Nincs semmi elmarasztaló ítélet azok ellen, akik Krisztus Jézusban élnek” (Róm 8,1).
„De ti nem test, hanem Lélek szerint éltek,” (Róm 8,9a).
„Ha Isten velünk, ki ellenünk?” (Róm 8,31b).
„De mindezeken diadalmaskodunk őáltala, aki szeret minket” (Róm 8,37).
Talán jó lenne, ha néhány percig csendben üldögélnénk. Nyugalomban, az ítélkezés terhe nélkül, kívül az elvégzendő feladatok mókuskerekén. Nyugodtan, tudva, hogy a Lélek megsegít gyengeségünkben.
Ő megérti gyengeségeinket. Ő tudja, hogyan imádkozzunk. A gyengeségnek célja van. Rossz érzés, de biztos, hogy valami jó kerekedik ki belőle – ahogy a Róm 8,28 biztat: „akik Istent szeretik, azoknak minden javukra válik”.
A csendben, a nyugalomban, mialatt a Lélek imádkozik helyettünk, s mi csak szívjuk magunkba az éltető igazságot, megcsillan valami. Egy reménysugár. Elképzelhetetlen kegyelem, és érezni fogjuk hogy az Ő ereje ráborul gyengeségünkre.
Isten erejének legapróbb szemcséje is több, mint amennyire szükség van, hogy elfedje botlásainkat, töredékességünket, gyengének hitt pontjainkat. És már nem tartjuk gyengének magunkat.
Nem vagyunk gyengék. Istentől függünk.
Rá vagyunk csatlakoztatva az Egyetlenre, aki képes segíteni nekünk. Az Egyetlenre, aki kegyelmébe burkol minket, míg a folyamat lezajlik.
Emberi kapcsolataink nem elégségesek. Körülményeink nem elegendők. Anyagi javaink sem. Az akaraterőnk sem. Az önbizalmunk sem. De Ő mindig elég volt, elég most és elég lesz mindörökké.

Virtuális kávézó nőknek

AZ AGGODALOM LEGYŐZÉSE

„Ezért mondom nektek: ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, és mit igyatok, se testetekért, hogy mivel ruházkodjatok.” (Máté 6:25)
Íme, néhány lépés, amivel legyőzheted aggodalmadat: 1) Beszélj Istennel! Ne siránkozz egy befektetés összeomlása miatt, kért Isten segítségét! Ne járkálj nyugtalanul fel-alá a kórház folyosóján, imádkozz a műtét sikeréért! „Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok” (1Péter 5:7). 2) Lassíts! „Légy csendben, és várj az Úrra!” (Zsoltárok 37:7). Jézus első csodáját egy esküvőn tette. Elfogyott a bor, ami hatalmas megszégyenülést jelentett abban a korban. Mária hibáztathatta volna a vendégfogadó családot a felkészületlenségükért, de inkább Jézushoz fordult a hiánnyal, aki megoldotta a problémát. Te is megteheted ugyanezt. Mérd fel, mi a gond, aztán vidd az Úr elé imában. 3) Ne hagyd, hogy az aggodalmaid átvegyék az irányítást! Ha rád száll egy szúnyog, nem mondod: „Majd később foglalkozom vele.” Nem, azonnal agyoncsapod, mielőtt még megcsíphetne. Légy ugyanilyen határozott aggodalmaiddal is! Bánj el velük abban a pillanatban, amikor felbukkannak! Mielőtt öndiagnózist állítanál fel egy anyajegy miatt, és a ráktól rettegnél, előbb vizsgáltasd ki! Ahelyett, hogy azt feltételeznéd, sosem fogsz kikeveredni az adósságból, kérj segítséget egy pénzügyi tanácsadótól! Aggodalmaskodás helyett cselekedj! Horace Bushnell mondta: „Az aggodalmaskodás hitetlenséget vagy ok nélküli rettegés. Nincs jogunk megengedni magunknak. Ha teljes hittel Istenben bízunk, az aggodalom elmúlik.” Azokat a kereszteket, melyeket a jövőnket illető aggodalom miatt hordunk, nem Isten tette a vállunkra. Add hát át aggodalmadat Istennek, és hagyd is nála!
A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

Máté 14:27 De Jézus azonnal megszólította őket, és ezt mondta: "Bízzatok, én vagyok, ne féljetek!"

Amikor saját magunkra támaszkodunk

Viharos időkben, mindannyian hajlamosak vagyunk rá, hogy azt mondjuk, „majd magam megoldom.” Ennek számos oka lehet. Talán fiatalabb korodban sosem számíthattál mások segítségére, így rákényszerültél az önállóságra, de az is lehetséges, hogy egy eredendően erős személyiséggel rendelkezel, esetleg nagyon tehetséges vagy valamiben, és megszoktad,hogy a saját képességeid általában kihúznak a csávából, így nincs szükséged senki másra.Isten azonban nem magányos küzdelemre hív minket, és bizony, előbb vagy utóbb megtapasztaljuk, hogy a saját erőnk nem mindig bizonyul elegendőnek. Időnként szembe fogod
majd találni magad olyan helyzetekkel, amiken csak Isten lesz képes átsegíteni, úgyhogy azt javaslom mielőbb barátkozz meg a gondolattal, hogy inkább Őrá támaszkodsz. Ne várd meg, hogy egy olyan óriási akadályba ütközz, vagy egy olyan drámai helyzetbe kerülj, hogy a kétségbeesés hajtson Hozzá. Tedd a szokásoddá, hogy reggelente így imádkozol: „Uram, ma is bízom benned. Köszönöm az adottságokat és képességeket melyekkel megajándékoztál, de nem akarok a magam  értelmére támaszkodni. Tőled függök. Kérlek, biztosítsd számomra a bölcsességet, iránymutatást és kegyelmet, amely egy győztes és diadalmas élethez szükséges.”
Bármennyire nagyszerű egy barátság, csodálatos egy Istenfélő házastárs, és fontosak az Istentől kapott képességeink, ezek egyike sem veheti át Isten helyét az életedben. A Zsoltárok 37:39 azt mondja: „Az
(állhatatosan) igazak segedelme pedig az Úrtól van; Ő az ő erősségök a háborúság idején.” Az Úr a mi menedékünk és erősségünk, senki más. Ezért tölt el minket reménységgel, amikor nehézségek idején Őrá
támaszkodunk és nem emberekre.
Csalódást okozott, vagy cserbenhagyott valaki? Megbántódtál, vagy neheztelsz rá? Eszedbe jutott már, hogy esetleg magadnak is köszönheted a dolgot, miután Isten helyett egy embertől vártad szükséged betöltését? Igazán nem akarok kíméletlennek tűnni, vagy úgy, mintha nem éreznék együtt veled a bánatod miatt, de az igazság első hallásra néha fájdalmas. Amennyiben a reménységünk és bizalmunk emberekben
gyökeredzik Isten helyett, Ő felfedi a gyengeségeiket, és megengedi,hogy csalódást okozzanak, hogy végre Hozzá forduljunk. Ne feledjük,ha az igazság eleinte kellemetlenül is érint, végül mindig szabaddá tesz!

Ne törődj a viharral – összpontosíts Jézusra!

A Máté 14:24–33 versek egy meglehetősen drámai képet tárnak elénk. A tanítványok egy éjszaka a Galileai-tengeren igyekeztek átkelni, amikor kegyetlen vihar támad. Na, most, ha valaki, akkor Péter és a tanítványok,tapasztalt halászokként, pontosan tudták mit tegyenek hasonló esetekben,
elvégre nem ez volt életük első vihara a tengeren. Ennek a viharnak az ereje azonban felülírta minden eddigi tapasztalatukat.
Voltál már hasonló helyzetben? Előfordult már veled, hogy egy számodra szokványosnak tűnő, látszólag rutinból kezelhető helyzetről kiderült, hogy teljesen más, mint az eddigiek? Pontosan ez történt a
tanítványokkal; ez egy olyan vihar volt, amit nem voltak képesek önerőből kezelni.
Látva, hogy a tanítványok segítségre szorulnak, Jézus a vízen járva közelítette meg őket (25. vers). Szeretem, hogy a Biblia olyan laza természetességgel beszél erről. Nincs vastagított betűkkel, vagy aláhúzással kiemelve, még felkiáltójel sincs a végén. Jézus a vízen járt és ez nem kellene, hogy meglepjen minket. Isten ezzel is azt üzeni, hogy Ő bármire képes, és bármit meg is tesz az érdekünkben, különösen,amikor bajba keveredünk.

Nem létezhet akkora vihar, amely Istent képes lenne megakadályozná abban,hogy megmentsen.
Amikor Jézus a hajóhoz ért, a tanítványok megijedtek Tőle, szellemnek hitték. Péter azonban így szólt: „Uram, ha te vagy, parancsolj, hogy hozzád mehessek a vizeken.” (28. vers). Amint Jézus azt mondta,„Jöjj”, Péter, kipattant a hajóból és csodálatos módon elkezdett a vízen járni. Péter ezt nem a saját erejéből tette (természetesen nem született semmiféle csodatévő, vagy vízen járó képességgel), sőt a többi tanítvány sem segített neki, kizárólag Isten tette erre képessé. Jézus volt Péter egyetlen reménysége.
Jézus felé közeledve a vízen, Péter valami olyat tett, amit mi is gyakran elkövetünk – tekintete elkalandozott az Úrtól és lenézett. A hullámokat látva, a viharra összpontosított. Ahelyett hogy azt gondolta volna: Jézussal járok a vízen! Ez hihetetlen! Isten erejének tényleg nincs határa az életemben. – Péter elbizonytalanodott és ilyen gondolatok környékezték meg: Mi van, ha elsüllyedek? Hogy lehetséges ez egyáltalán? Biztos, hogy Jézus meg tud menteni? Ez történik akkor,amikor Isten ígéretei helyett a problémáidra nézel. Ilyenkor a felkiáltójelekből szempillantás alatt kérdőjelek lesznek.

A hit átalakul félelemmé, és süllyedni kezdesz. Hála Istennek,van egy Megváltónk,aki akkor is segít, amikor épp gyengébb a hitünk. Jézus kinyújtotta a kezeit, és megmentette Pétert. Nem a többi tanítvány húzta ki a vízből, hanem Jézus.
Ez a történet tökéletesen illusztrálja életünk viharait. Isten számára nem létezik túl nagy vihar, bármekkorának tűnjön is az. Ő lát téged,pontosan tudja, hogy hol vagy, és a segítségedre siet. Életed viharaiban keresd Istent. Ne légy olyan, mint a tanítványok, akik ahelyett, hogy várták volna Jézust, meglepődtek, amikor feltűnt a színen. Inkább várd
lelkesen, hogy Isten megjelenjen. Ő pont a megfelelő időben fog érkezni, és lecsendesíti a vihart. Amíg Rá összpontosítasz, felül tudsz emelkedni bármin, ami az életedre tör. Jézussal a középpontban, békés,
elégedett és boldog életed lehet. Ezzel szemben, ha a hullámokra koncentrálsz, negatív, félelemmel teli gondolatok törnek rád, és az ellenség hazugságai mindannyiszor el fognak süllyeszteni. Amikor úgy tűnik,hogy felborult az életed, még a legmegrázóbb vihar kellős közepén is, nézz fel az Úrra. Ő az egyetlen, akit nem lehet megrendíteni.
Valami, amiben mindig bízhatsz Isten azt akarja, hogy reményteliek legyünk, nem pedig depressziósak, csalódottak és reményvesztettek. Pál a Rómabeliekhez írt levél 5:5-ben azt mondja, hogy azok, akik Istenben bíznak, soha nem csalódnak és nem szégyenülnek meg. Hűha!! Gondold ezt át! A barátaidba, a bankszámládba, a politikusokba, a munkádba, vagy bármi egyébbe vetett bizalom jó eséllyel kiábrándulással végződik, de ha Istenben bízol, sosem fogsz csalódni. Meglehet, hogy keresztülmész majd problémás, nehezen érthető időszakokon, de Ő a végére mindet a javadra fogja fordítani!
Ameddig rendelkezel reménnyel, addig lehetőségeid is vannak, mert minden megváltozhat, kivéve Istent. Ha rossz hírt kapsz, gondolj arra,hogy mint minden más, az is megváltozhat. Az anyagi helyzeted, a
gyerekeid, a főnököd, a körülményeid, egytől egyig változhatnak, de Isten mindig ugyanaz marad. Isten a mi kősziklánk, a biztos pontunk.
A Malakiás 3:6 azt mondja: „Mert én, az Úr, meg nem változom.”
Emberek, körülmények, hangulatok, vélemények, célok, munkahelyek és iskolák, mind változnak. Jobb, ha előbb utóbb hozzászoksz ehhez a gondolathoz. Ha valamire biztosan számíthatunk ebben a világban,
az a változás. Ezért olyan fontos az Úrban reménykednünk, és az életünket csakis Őrá, mint rendíthetetlen Kősziklára építeni. Amíg Isten minden szükséged forrása és életed alapköve – tudva, hogy Ő nem változik – bármit képes leszel kezelni.
Ha valóban Istenre bíznánk az életünket, és sosem várnánk emberektől olyasmit, amire csak Ő képes, sok felesleges érzelmi vihartól kímélnénk meg magunkat.

Általában nincsenek tökéletes napjaink és számos viharról nem értesülünk előre. Akár a fejed fáj, akár a szíved, legyen bármilyen problémád, akár egy, akár több napon át, csak NÉZZ FEL! Ne összpontosíts a negatív körülményekre, az előtted tornyosuló akadályokra, vagy a félelmeidre.
Amikor felfelé nézel, a remény újjászületik. Bármilyen hatalmas legyen is egy vihar, Istenhez nem ér fel. Ha Őt keresed, bízhatsz benne,hogy megteszi, amit kell, bármi legyen is az, akár a vízen is jár, hogy elérjen téged. Szóval rajta, fel a fejjel. A végére erősebb leszel. Összpontosíts Jézusra, gondolkozz pozitívan, menj előre, és bármi történjék is, ne nézz le!

Joyce Meyer: Get your hopes up!

"Ne aggódjatok tehát a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért: elég minden napnak a maga baja." Mt 6,34

"Mert csak én tudom, mi a tervem veletek - így szól az Úr -: békességet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövőt adok nektek." Jer 29,11

"Bízzál az Úrban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj! Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet." Péld 3,5-6

Meg tudod változtatni? Van ráhatásod a dologra? Akkor hagyd, hogy Isten Isten legyen az életedben, és megtegye amit te nem tudsz. Neki minden lehetséges.
Én Pál példáján keresztül értettem ezt meg:

"A Biblia pontosan leírja, hogy a tanítványok mit szóltak Pál új identitásához –nem vették be. Először egyáltalán nem hitték, hogy Pál valóban megváltozott. Az Apostolok Cselekedetei 9:26 így beszél erről: „Mikor pedig Saulus Jeruzsálembe ment, a tanítványokhoz próbált csatlakozni; de mindnyájan féltek tőle, nem hivén, hogy ő tanítvány.” Csak azután vették fontolóra a befogadását, miután Barnabás a tanítványok elé állt, és kezeskedett érte. Persze tudjuk, hogy végül befogadták, a történet folytatása bibliatörténelem. Van viszont egy rész, amit külön ki szeretnék emelni: „nem hitték, hogy ő tanítvány.” Ennél már csak az lett volna tragikusabb, ha Pál se hitt volna a saját tanítványságában.
Látod, Pál nem irányíthatta a tanítványok gondolkozását, Barnabás
tanúságán keresztül Istennek kellett megváltoztatnia a szívüket. Nem tudta befolyásolni a helyzetet, az egyetlen dolog, ami felett uralma volt, az a saját hozzáállása. "
Joyce Meyer

Ne dobd el az életed!

Te hogy éreznéd magad, ha a gyermeked, akit mindennél jobban szeretsz, és meg akarsz védeni mindentől, akinek a legjobbat tervezted az életében, azon gondolkodna, hogy eldobja az életét? Isten pont ugyanígy érez. Szeret téged, értékes vagy számára, és azt szeretné hogy minden egyes nap boldog légy. De ehhez az kell, hogy befogadd Őt, és elfogadd, hogy Jézus meghalt érted. Ilyen egyszerű. Sötét gondolatok helyett, menekülj Hozzá! Nem véletlenül vezetett téged ide, hanem azért, hogy elmondja, vár téged, szeret téged, és megoldja a gondjaidat. Hagyd hogy Ő cselekedjen, bízd rá minden gondodat! Ne dobd el magadtól azt a csodát amit tőle kaptál! Bízz benne, add át neki az életed, és imádkozz! Azt mondod, nem tudod hogyan kell? Az ima beszélgetés Istennel. Ő a te mennyei édesatyád, akivel bármikor, bárhogy, és bármilyen módon beszélgethetsz, ő meghallgat ás válaszol is. Ha másra nincs erőd, csak arra hogy halkan elsuttogd, vagy hangosan felkiálts "Segíts Istenem", az már egy ima. Fordulj hozzá! Most! Ne várj tovább, és ne csüggedj el!

Olyan rövid már a kezem, hogy nem tud megváltani? Nincs már annyi erőm, hogy megmentselek? (Ézsiás 50:2)

 ⁹A föld végén ragadtalak meg, annak széléről hívtalak el. Ezt mondtam neked: Szolgám vagy! Kiválasztottalak, nem vetlek meg!¹⁰Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened! Megerősítlek, meg is segítlek, sőt győzelmes jobbommal támogatlak. ¹¹Megszégyenülnek és gyalázatba esnek mindazok, akik gyűlölnek téged. Semmivé lesznek, elpusztulnak, akik veled perbe szállnak. ¹²Keresed, és nem találod azokat, akik téged támadnak. Megsemmisülnek teljesen, akik ellened harcolnak. ¹³Mert én, az ÚR, a te Istened, erősen fogom jobb kezedet, és ezt mondom neked: Ne félj, én megsegítlek! ¹⁴Ne félj, férgecske Jákób, maroknyi Izráel! Én megsegítlek - így szól az ÚR, a te megváltód, Izráel Szentje -. ¹⁵Új és éles fogú cséplőszánná teszlek. Hegyeket csépelsz és törsz össze, halmokat zúzol pozdorjává. ¹⁶Feldobod őket, és a szél elhordja, a szélvihar szétszórja őket. Te pedig ujjongani fogsz az ÚRban, dicsekedni fogsz Izráel Szentjével. ¹⁷A nyomorultak és a szegények vizet keresnek, de nincs, nyelvük kiszárad a szomjúságtól. De én, az ÚR, meghallgatom őket, én, Izráel Istene, nem hagyom el őket. ¹⁸A kopár hegyeken folyókat fakasztok, a völgyek mélyén forrásokat, a pusztát bővizű tóvá változtatom és a szomjú földet vizek forrásává. ¹⁹A pusztában cédrust növesztek meg akácot, mirtuszt és olajfát. A pusztaságba borókafenyőt ültetek, kőrisfát meg ciprust. ²⁰Hadd lássák, és hadd tudják meg, vegyék észre, és értsék meg, hogy az ÚR keze vitte ezt végbe, Izráel Szentje teremtette.
(Ézsaiás 41)