„Nagyon tiszta a te beszéded, szolgád szereti azt.”
Zsolt.
119,140
Amikor Vácról Budapest felé autózom, és a kedvenc
rádióadómat hallgatom, az egyik kanyarban mindig elmegy az adás, és csak fura
zajokat hallok. A kanyar után egy szempillantás alatt visszaáll minden, és
tisztán szól a csatorna. Ilyenkor nem a rádióállomással van a probléma, hanem a vételt
zavarta meg valami.
Néha valami ilyesmi történik az Istennel való
kapcsolatunkban is. Utazunk az élet útján, minden rendben van, majd hirtelen
azt hisszük, hogy nem halljuk Istent. Pedig Isten ott van, az Ő beszéde tisztán
szól hozzánk csak Rá kell hangolódnunk, és nem szabad hagynunk, hogy a világ
elvonja a figyelmünket.
Sokféle hangra hallgathatunk. Ott van a világ,
ami azt mondja: „Tedd, ami jólesik. Csak magaddal törődj.” Ott van az
emberektől való félelem hangja, ami így szól: „Az a legfontosabb, hogy mit
szólnak mások. Azt tedd, amit mások elvárnak tőled.” Ott van a kárhoztatás
vádló hangja: „Semmit sem tudsz jól csinálni. Eddig is mindig elszúrtad!”
Azután ott van a félelem hangja: „Hagyd abba! Ne csinálj semmit!” Ezek csupán
zavaró hangok. Nem az igazság hangjai. Ha ráhangolódsz Isten hangjára, és
szeretettel hallgatod azt, Ő megszabadít téged.
Az Ő hangja ezt mondja: „Nyugodj meg. Én mindig
veled vagyok, vezetlek téged. Az én erőmmel megsegítelek, és alkalmassá
teszlek, hogy legyőzd a nehézségeket. Van egy tervem veled, Bízz Bennem.
Figyelj Rám, és nagy dolgokat mutatok neked.”
Ha a világ hangjai belefészkelték magukat az
elmédbe, tekerj arrébb, és hangolódj rá a Mennyei Atya csatornájára. Most szánj
rá időt, hogy a szíveddel és az elméddel Rá összpontosíts. Engedd, hogy
betöltsön a békességével. Engedd, hogy betöltsön az örömével. Hagyd, hogy az Ő
jó tervében vezessen, amit már előre elkészített a számodra. (Simon László lelkipásztor)
