Utazunk az élet útján, minden rendben van, majd hirtelen azt hisszük, hogy nem halljuk Istent.

 „Nagyon tiszta a te beszéded, szolgád szereti azt.”  

                                                      Zsolt. 119,140

Amikor Vácról Budapest felé autózom, és a kedvenc rádióadómat hallgatom, az egyik kanyarban mindig elmegy az adás, és csak fura zajokat hallok. A kanyar után egy szempillantás alatt visszaáll minden, és tisztán szól a csatorna. Ilyenkor nem a rádióállomással van a probléma, hanem a vételt zavarta meg valami.

Néha valami ilyesmi történik az Istennel való kapcsolatunkban is. Utazunk az élet útján, minden rendben van, majd hirtelen azt hisszük, hogy nem halljuk Istent. Pedig Isten ott van, az Ő beszéde tisztán szól hozzánk csak Rá kell hangolódnunk, és nem szabad hagynunk, hogy a világ elvonja a figyelmünket.

Sokféle hangra hallgathatunk. Ott van a világ, ami azt mondja: „Tedd, ami jólesik. Csak magaddal törődj.” Ott van az emberektől való félelem hangja, ami így szól: „Az a legfontosabb, hogy mit szólnak mások. Azt tedd, amit mások elvárnak tőled.” Ott van a kárhoztatás vádló hangja: „Semmit sem tudsz jól csinálni. Eddig is mindig elszúrtad!” 

Azután ott van a félelem hangja: „Hagyd abba! Ne csinálj semmit!” Ezek csupán zavaró hangok. Nem az igazság hangjai. Ha ráhangolódsz Isten hangjára, és szeretettel hallgatod azt, Ő megszabadít téged.

Az Ő hangja ezt mondja: „Nyugodj meg. Én mindig veled vagyok, vezetlek téged. Az én erőmmel megsegítelek, és alkalmassá teszlek, hogy legyőzd a nehézségeket. Van egy tervem veled, Bízz Bennem. Figyelj Rám, és nagy dolgokat mutatok neked.”

Ha a világ hangjai belefészkelték magukat az elmédbe, tekerj arrébb, és hangolódj rá a Mennyei Atya csatornájára. Most szánj rá időt, hogy a szíveddel és az elméddel Rá összpontosíts. Engedd, hogy betöltsön a békességével. Engedd, hogy betöltsön az örömével. Hagyd, hogy az Ő jó tervében vezessen, amit már előre elkészített a számodra. (Simon László lelkipásztor)