6 JEL, HOGY ISTEN “AJTAJÁN” KOPOGTATSZ

6 JEL, HOGY ISTEN “AJTAJÁN” KOPOGTATSZ
Gyakran állunk a kérdés előtt, hogy vajon amit cselekszünk, az Isten akarata-e? A Faith in News írása ezt a témakört egy érdekes hasonlattal járja körül: honnan tudhatod, hogy Isten nyitja ki azt a bizonyos ajtót, vagy te próbálod esztelenül berúgni?

Isten dicsősége felé mutat

Semmilyen ajtó, amit Isten nyit ki, nem áll szemben a Szentírással. Például hamis lábakon áll annak a férfinak az érvelése , aki elválik keresztény feleségétől, hogy a tengerentúlon missziós tevékenységet végezzen. Ez a férfi nyugodtan elmehetett volna a misszióba anélkül, hogy elválna a feleségétől, vagy megkérdezhette volna, hogy vele szeretne-e menni a felesége. Ehelyett a Biblia tanítása ellenére elvált. Viszont így hogy lehetne Krisztus tanúja, amikor ellentmond a Bibliának és nem engedelmeskedik Jézus tanításának, miszerint ne váljanak el?

Nyilvánvaló, hogy ez nem Isten akarata, mert Isten szeretete azt jelenti, hogy parancsai szerint élünk.

Ha valaki azt mondja: „ismerem”, de nem tartja meg a parancsait, az nem Istentől van és az hazudik. Az Isten iránti engedelmesség megdicsőíti Őt.

Megerősítés másoktól

Jézus az, aki „ha valamit kinyit, senki be nem zárja, s ha valamit bezár, senki ki nem nyitja” és Ő az, aki ezt mondja: „Nézd, ajtót nyitottam előtted, senki nem tudja bezárni.” (Jel 3, 7-8) Ha az ajtó nem nyílik ki neked, akkor lehet, hogy nem azt az utat szánja neked Isten. A zár feltörése vagy az ajtó betörése mit sem ér.

Inkább imádkozz az Úrhoz, hogy megmutassa, melyik ajtón kell átmenned, és hogy egyértelmű legyen, hogy ez az Ő akarata.
Az ajtó miatt nagy szükségét érzed Isten támogatásának

Ha sikerül átmenni az ajtón anélkül, hogy Isten segítségére szorulnál, akkor lehet, hogy egy olyan ajtón mész épp át, amit nem Isten nyitott ki, hiszen a magad erejére számítasz csak. Isten azt akarja, hogy teljesen ráhagyatkozzunk, mert mindent, amit teszünk, Istenért és az Ő dicsőségére tesszük. Jézus azt mondta, hogy nélküle semmit sem tehetünk. (Jn 15, 5) Amint a szőlővessző nem teremhet maga, csak ha a szőlőtőn marad, úgy ti sem, ha nem maradtok bennem. (Jn 15, 4)

Az ajtó magától nyílik ki

Ezt már érintettem a második bekezdésben, de ez egy kicsit más. Ismered az automata ajtókat a boltokban? Azok az ajtók azért nyílnak ki, mert van egy “elektromos szemük” és érzékelik a mozgást. Előfordulhat, hogy csak oda kell sétálnunk az ajtóhoz, ami zárva van, mielőtt tudnánk, hogy Isten kinyitja-e vagy sem. Isten lehet, hogy addig nem nyitja ki, amíg meg nem lát téged, ahogy az ajtó felé sétálsz. Lehet, hogy arra vár, hogy „elindulj” az ajtó felé, mielőtt „belépsz”.

Talán arra vár, hogy megtedd a hit első lépését.

Mindent felemésztő vágy fog el?

Jeremiás megpróbálta lebeszélni Istent arról, hogy az Ő prófétája legyen, mert azt gondolta, hogy túl fiatal. Később, amikor felmerült annak a gondolata, hogy ne beszéljen Isten igéjéről, ezt mondta: „Már azt gondoltam: Nem törődöm vele, nem beszélek többé a nevében. De ilyenkor mintha tűz gyúlt volna szívemben, és átjárta minden csontomat. S ha megfeszítettem erőmet, hogy ellenálljak, belefáradtam és nem tudtam elviselni.” (Jer 20, 9) Szent Pál, aki ugyancsak nem tudott mást tenni, minthogy hirdesse az evangéliumot, így írt: „Hogy az evangéliumot hirdetem, azzal nem dicsekedhetem, hiszen ez kényszerű kötelességem. Jaj nekem ugyanis, ha nem hirdetem az evangéliumot.” (1Kor 9, 16) Ha elönt téged a vágy, hogy megtegyél valamit, és még akkor is megtennéd, ha fizetség se jár érte, akkor lehetséges, hogy Isten nyitja ki azt az ajtót, bármi is legyen az, amire hív.

Nem ütközik törvénybe

Semmi okunk nincs arra, hogy megszegjük a törvényt és az „Úr művének” nevezzük. Jézus sohasem szegte meg a törvényt, valójában teljesítette a törvényt. A Biblia ezt parancsolja: „Mindenki vesse alá magát a fölöttes hatalomnak. Mert nincs hatalom, csak az Istentől, ami van, azt Isten rendelte. Ahogy Isten látja, Ezért aki a hatósággal szembeszáll, Isten rendelésének szegül ellene. Az ellenszegülő pedig magára vonja az ítéletet. (Róm, 13, 1-2)

Ha meg kell szegned a törvényt, hogy megtegyél valamit, még akkor is, ha azt gondolod, hogy ez Isten akarata, tudd, hogy nem az… és nem Isten nyitotta ki azt az ajtót neked.

Összegzés

Mindenekelőtt imádkozz Istenhez, keresd az Ő akaratát, beszélj másokkal, kérd az ő imájukat is útmutatásért, és bízz az Úrban. Kezdj el lépéseket tenni egy olyan ajtó felé, ami most még úgy tűnik zárva van, de lehet, hogy Isten arra vár, hogy megtedd az első lépést. Jézus ezt mondja: „Nézd, ajtót nyitottam előtted, senki nem tudja bezárni. Bár nincs sok erőd, mégis megtartottad tanításomat, és nem tagadtad meg nevemet.” (Jel 3, 8)

Tehát, ha engedelmeskedsz Istennek, nagy valószínűséggel ki fog nyílni előtted az ajtó Isten segítségével, de az az ajtó, amit meg se érintenek, ami nem is fog kinyílni.

Isten áldjon meg,

Jack Wellman atya

Forrás: 777.hu

Ne veszítsd el a bátorságod és örömöd!

Zsid. 10: Ne veszítsd el a bátorságod és örömöd!
32 Emlékezzetek azokra az időkre, amikor először megismertétek az igazságot! Milyen sok szenvedést kellett elviselnetek, mégis kitartottatok. 33 Volt, hogy sokak előtt megszégyenítettek titeket, és gonoszul bántak veletek. Ti pedig segítettétek azokat, akik hasonlóan szenvedtek, 34 vagy, akiket börtönbe zártak, és együtt szenvedtetek velük. Még azt is jókedvvel viseltétek, amikor a vagyonotokat erőszakkal elvették tőletek, hiszen tudtátok, hogy sokkal értékesebb és örökkévaló kincsetek van.

35 Ezért hát őrizzétek meg ezt a bátorságot és hitet, mert nagy jutalom vár rátok! 36 Legyetek türelmesek és kitartók, mert miután mindent véghezvittetek, amit Isten akar, megkapjátok tőle, amit megígért! 37 Hiszen ő mondta:

„Hamarosan megérkezik, akit várunk,
nem fog elkésni.
38 Szolgám, akit elfogadtam,
aki bízik és hisz bennem, örökké élni fog,
de ha meghátrál vagy visszafordul,
akkor nincs a kedvemre.”[j]
39 Mi azonban nem azok közé tartozunk, akik visszafordulnak és elvesznek, hanem azokhoz, akik hisznek és üdvösséget nyernek.

Hagyd hogy Isten harcolja meg a harcaidat

Hagyd, hogy Isten harcolja a csatádat 
Úgy érzed, mindig harcolnod kell valakivel, vagy valamivel? Mindannyiunk életében vannak csaták. De ha Istenbe vetjük a bizalmunkat és hagyjuk, hogy Ő harcolja a csatáinkat, akkor Ő győzelemre vezet. A Bibliában Jósáfát példáján keresztül láthatjuk ezt. Nézzük meg a 2 Krónikák 20:1-3-at.

Az első vers szerint Jósáfátnak sok ellenséggel kellett szembenéznie: „Történt ezek után, hogy hadba vonultak Jósáfát ellen a moábiták, és az ammóniták a meúniták egy részével együtt.” Josáfát ellenségeit valamilyen „-iták”-nak hívták. Nekünk is megvannak manapság az „-itáink”. Lehet, hogy a pénzügy-iták vonultak hadba ellened. Vagy a betegség-iták. A különféle ember-itákról nem is beszélve. Ott vannak a morgós szomszéd-iták, vagy a borzasztó főnök-iták. De megtámadhat az egyedüllét-ita, vagy a zűrzavar-ita. Úgy tűnik az ellenségeink listája végtelen.

De ha szembe kerülünk az ellenséggel, akkor mit tehetünk, azon kívül, hogy harcolunk? A 2-3. versben nézzük meg, mit tett Jósáfát: „Amikor megérkeztek, és jelentették Jósáfátnak, hogy a tenger túlsó széléről nagy sokaság jön ellene… megijedt Josáfát.” Úgy tűnik, a félelem egy teljesen természetes válaszreakció, ha rossz hírt hallunk. Azonban nem kell behódolnunk a félelemnek, csak azért mert belénk lopódzik. Nem kell hagynunk, hogy a félelem kontrolláljon minket. A félelem miatt meghátrálunk, és nem fejlődünk. Meg kell tanulnunk tovább lépni a félelem ellenére.

Pontosan ezt tette Jósáfát. A 3. vers így folytatódik: „elhatározta (elszántan, mintha életbevágó szükség lenne), hogy az Urat keresi; és böjtöt hirdetett egész Júdában” (angolból fordítva – AMP Bible). Nézzük csak meg közelebbről… Jósáfát nem rohangászott emberekhez tanácsért. Elhatározta, sőt eltökélte, hogy az Urat fogja keresni.

A Kolossé 3:2 azt tanítja: „Határozzátok el, és tartsatok is ki elhatározásotokban, hogy az odafennvalókkal (feljebb való dolgokkal) törődtök, ne a földiekkel” (angolból fordítva – AMP Bible). Ez azt jelenti, hogy már előre el tudjuk határozni, hogy egy adott helyzetben mit fogunk tenni, így ha eljön az ideje, helyesen fogunk cselekedni. Például megkérdeztem a férjemet, aki odavan a golfért, hogy mi lesz, ha valami miatt nem fog tudni golfozni. Azt válaszolta: „Már eltökéltem magamban, hogy ha már nem golfozhatok, egyszerűen nem fog érdekelni.” Ez bölcs kijelentés.

Ha legközelebb problémával kerülsz szembe, tedd azt, amit Jósáfát is tett: tökéld el, hogy megingathatatlan maradsz, és ne félelemből reagálj. Legyen az első reakciód, hogy Istent keresed, és azt, amit Ő mond a helyzetedről. Az a jó hír, hogy nem kell félned a problémától, mert Isten veled van.

Milyen ellenséggel kell ma szembenézned? Talán az egyedüllét, és a gonosz azt hajtogatja, hogy „Senki sem szeret téged. Ezért vagy egyedül.” Mondd azt: „Ez hazugság! Isten velem van. Azt mondta, hogy soha nem fog elhagyni, és tudom, hogy bízhatok a szavában.”

Vagy, lehet, hogy aggasztó pénzügyek formájában jön az ellenség, és ilyeneket mond: „Nem fogod tudni kifizetni a számláidat. Bele fogsz fulladni az adósságba.” Irányítsd az elmédet Krisztusra, és bízz az Ő gondoskodásában. Elmélkedj olyan igéken, mint például a Filippi 4:19: „Isten dicsőséges gazdagsága mind a Krisztus Jézusban található. Ehhez a gazdagsághoz mérten fog az én Istenem gondoskodni mindenről, amire szükségetek van” (Egyszerű fordítás).

Nem kell hagynod, hogy ezek az ellenségek tönkre tegyenek. Határozd el, hogy Istenben bízol, és hiszel az Ő szavában. Mondd ki hangosan: „De mindezekkel szemben diadalmaskodunk az által, aki szeret minket” (Róma 8:37). Krisztusban hatalmad van az ellenség felett, bármit is hoz ellened. Csak tedd, amit Jósáfát is tett. Bízd a csatát Istenre és Ő győzelemre fog vinni.

Joyce Meyer

Az áldásaidat számold a problémáid helyett! 2.

Leltár
Mindenki leltárlistája különböző. Nem ugyanazok az ajándékaink,erősségeink, tehetségünk – és főleg nem rendelkezünk minddel egyidejűleg – de Isten nem is ígért ilyesmit. Emlékszem, egy alkalommal,mikor Indiában egy leprás kolóniát látogattunk meg, egy férfi megkérdezte, hogy szeretném e látni az otthonát. Nagyon izgatottnak tűnt, így boldogan vele tartottam. Kiderült, hogy egy 3 méter hosszú, 2 méter magas földkupacba vájt lyukat nevez az otthonának, amit egy saját készítésű függőággyal, néhány horpadt lábossal és pár edénnyel rendezett be. Bevallom, nagyon elszégyelltem magam, látva, hogy milyen boldogságot jelentett számára ez a kis odú, miközben én, aki ennek a sokszorosával rendelkezem, mégis gyakran elégedetlen vagyok.
Ennek a figyelembevételével írtam egy listát, és javaslom, hogy minden egyes pontjáért adj hálát az Istennek. Elképzelhető, hogy (még) nem rendelkezel mindennel az alábbi listából, de némelyik talán rád illik. A leprást, akivel találkoztam, minden bizonnyal bármelyik felvillanyozná:

Egy tető a fejed fölött
Egy törődő barát
Családtagok, akik szeretnek
Egy működőképes autó (akkor is, ha épphogy működik)
Egy teli pocak
Hideg és meleg folyóvíz
Humorérzék
Havi fizetés
Kényelmes ágy
Egy álom a szívedben
Tanulási lehetőség a gyerekeidnek
Egy gyülekezet, ahová eljárhatsz
Egy egészséges test
Egy szekrény tele ruhákkal
Egy Biblia, amit olvasni tudsz
A jövő reménysége

Ez csak néhány dolog, ami hirtelen eszembe jutott. Fogadni merek, hogy ha átgondolnád és imádkoznál erről, egy kb. tízszer ilyen hosszú listát tudnál készíteni.
A lista némelyik eleme eléggé alapvető, mégis ha belegondolsz, világszerte számos ember kénytelen nélkülözni ezeket a számunkra természetes szükségleteket.
Víz, élelem, hajlék – alap dolgok, melyeket nem szabadna készpénznek vennünk. Mindenkor értékeljük és köszönjük meg Istennek ezeknek az alapvető szükségeknek az ellátását, és soha egy pillanatra se becsüljük alá.

Joyce Meyer get your hopes up

Az áldásaidat számold, a problémáid helyett!

„Áldjad én lelkem az Urat, és el ne feledkezzél semmi jótéteményéről...”
Zsoltárok 103:2

„A csillagok csak a sötét égbolton látszanak.”
— Martin Luther King Jr.

Egyszer hallottam egy történetet, melyben egy férfi egyik este elveszítette a kulcsait. Magánkívül rohangált körbe-körbe az utcán a villanypóznák körül, remélve, hogy megtalálja. Hamarosan egy járókelő, akinek feltűnt az elszánt keresgélés, úgy döntött, hogy segít neki. „Pontosan hol ejtette el azokat a kulcsokat? – kérdezte a segítőkész idegen. „Ha pontosítjuk a helyet, talán könnyebben megtaláljuk.” Az elveszett kulcsok tulajdonosa válaszul gondolkozás nélkül rávágta: „A házamban.” Az idegen erre megrökönyödve kérdezett vissza: „Ha a házban ejtette el, miért az utcán keresgél?” A férfi így válaszolt: „Mert itt kint lényegesen jobbak a fényviszonyok.” Az első gondolatunk e történet hallatán talán az, hogy: Ez röhejes,ennyire nem lehet valaki bolond. És valóban, abszolút őrültségnek tűnik egy házon belül elhagyott kulcsot az utcán keresni, de hidd el, nem véletlenül hoztam fel ezt a sztorit. Gyakran a történetben szereplő férfihez hasonlóan, mi is rossz helyen keresünk dolgokat. Biztos ismeritek a régi dalt, mely arról szól, hogy „rossz helyen keressük a szerelmet”. Hiszem, hogy ez a reményre is igaz, melyet szintén, nem ritkán, rossz helyen keresünk.
Nem számít, milyen helyzetben vagyunk éppen, hiszen a pillanatnyi körülményeink nem határozhatják meg a boldogságunkat.
Életünk legrosszabb napján is lehetünk magabiztosak, vidámak és reményteliek, amennyiben megtanulunk azokra a dolgokra fókuszálni,amik megmaradtak, azok helyett, amiket esetleg elveszítettünk. Összpontosíts arra, amit Isten már megtett érted, ahelyett, amit még nem.Néha azt kívánom, bárcsak előbb megosztotta volna velem valaki ezt a fontos igazságot. Sok éven át, szinte szünet nélkül frusztrált és szerencsétlen voltam, mert az esetek többségében olyasmiken jártattam az eszem, amik hiányoztak az életemből. Sőt, az igazat megvallva, szinte másra se bírtam gondolni, ráadásul állandóan panaszkodtam is.
Még az imáim is csak az életemből hiányzó dolgok sorolgatása körül forogtak. Istenem, nincs elég pénzem. Nem vagyok olyan tehetséges, mint xy, és rossz gyerekkorom volt. A lista jó hosszú volt, mondhatni végtelen. Nap mint nap körbenéztem, és számba vettem amim nincs. Idővel aztán, az Úr a tudomásomra hozta, hogy rossz helyen keresgélek, és sosem élhetek győztes életet, ha folyton azon siránkozom,amit elveszítettem, vagy amim sosem volt.
Arra tanított, hogy azt az energiát, melyet eddig a veszteségeim utáni kesergésre pazaroltam, fektessem inkább hálaadásba, azért amim van. Lehet, hogy nem futja álomnyaralásra, de legalább minden hónapban ki tudom fizetni a számláimat. Lehet, hogy bizonyos képességek hiányoznak belőlem, de kommunikáció terén elég jó vagyok, és Isten segített ezt mások hasznára fordítani. Lehet, hogy bántalmaztak gyerekkoromban, de Isten meggyógyított engem. Sem a férjem, sem a gyerekeim nem tökéletesek, de Isten egy csodálatos családdal áldott meg. Atyám és anyám elhagytak, de az Úr magához vett engem (lásd:Zsoltárok 27:10).

Ahogy panaszkodás helyett egyre több időt töltöttem hálaadással,lassan a hozzáállásom is változni kezdett. Egyre nyilvánvalóbbá váltak Isten áldásai és kegyelme az életemben, a remény pedig szárba szökkent.
Ugyanez megtörténhet veled is. Függetlenül a pillanatnyi nehézségeidtől, te is találhatsz új örömöt az életedben. Lehet, hogy értek veszteségek, és híján vagy bizonyos lehetőségeknek, de az ezen való rágódás helyett, inkább nézd át, amid maradt. Ki tudja, lehet, hogy meglep, mi mindent találsz.

Joyce Meyer Get your hopes up