A következő címkéjű bejegyzések mutatása: változás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: változás. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. december 31., hétfő

Amikor a fájdalom, amit elszenvedtél, még csak a kezdet, mert több jön. Akkor minden összedől

Amikor többre vágysz, de kevesebbet kapsz. Amikor jobbra vágysz, de rosszabb jön. Amikor békét vársz, de háború jön. Amikor már arra vágysz, hogy vége legyen, és kiderül, hogy pont most kezdődik. Amikor úgy érzed, már eleget szenvedtél, akkor jön az igazán nagy megpróbáltatás. Amikor a fájdalom, amit elszenvedtél, még csak a kezdet, mert több jön. Akkor minden összedől. Minden, amit az élet törvényszerűségének gondoltál. Te már fordítottál volna az életeden, ha rajtad múlt volna, de nem rajtad múlik. Minden marad a régiben.
Dühös miértek és kétségbeesett imádságok után egyszer csak elcsendesedik a lelkedben tomboló vihar és eljutsz a kérdésig, amit fel kellett tenned: mi a célja ennek?
A Bibliát olvasva nekem úgy tűnik, hogy Isten az ő embereit úgy vezette, hogy kihívta őket abból az életből, amiben benne voltak. Lakóhelyet kellett változtatniuk. Foglalkozást kellett váltaniuk. Meg kellett változniuk. Újra kellett kezdeniük. És azt is látom, hogy amikor úgy érezzük, hogy Isten most „nagyon megpróbál”, akkor annak már nem biztos, hogy csak az a célja, hogy egy kicsit változtass, hanem az, hogy nagyot változtass.
Napok óta Pál esete van a fejemben: gondolta, hogy az előre eltervezett koncepciót követi, és szépen ott marad Ázsiában, de Isten mást tervezett. Ő úgy döntött, hogy Pálnak át kell mennie Európába. Bezárultak az ajtók. Nagyrabecsülést vált ki belőlem mindig, amikor valaki képes kilépni az emberi logika határai közül, hogy ráhagyatkozzon Isten logikájára. Pál missziója egy kudarc lett volna, ha nem érez rá Isten hívására: menj át Európába! Nem az a baj, hogy sokan soha nem lépünk át az emberi terveken, hogy megvalósuljon Isten terve? És persze hevesen kérdezgetjük: miért nem működik?
Jézus követése egzisztenciális változással jár. Mit gondolsz, nem lehet, hogy nagyobb horderejű változást vár?
by Szazsi ujragondolo blog

2012. december 23., vasárnap

Ne akard az új játékot a régi szabályok szerint játszani!

„Újra felkelünk, és továbbmegyünk." (2Korinthus 4:9 TLB)

Max Gunther mondta: „Ha egy tigrissel vagy kötélhúzásban, engedd neki a kötelet, mielőtt elér a karodig! Új kötelet mindig vehetsz." Ha ellenállsz a változásnak, az csak gyomorfekélyt, álmatlanságot és stresszt okoz. íme tehát néhány magatartásforma, amit tanácsos elsajátítanod. Ne gondolkodj többé áldozatként, ne másoktól várd, hogy meg­mentsenek, sajnáljanak vagy csökkentsék a stressz-szintedet! Ragadd meg a kormányt, ez a te életed! Nem vagy tehetetlen, és a helyzet nem reménytelen. Isten Igéje azt ígéri: „Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem" (Filippi 4:13). Ne állj ellent többé a változásnak! Ahelyett, hogy folyton a valóság falába vernéd a fejed, erődet inkább abba fektesd, amin képes vagy változtatni - például a hozzáállásodon, a szemléletmódo­don! Sokkal több energiát emészt fel, ha a régi szokásokba és régi hitekbe kapaszkodsz, mint, ha az újakat sajátítanád el. Ne akard az új játékot a régi szabályok szerint játszani! Képzeld csak el, mi történne, ha egy második sebességbe ragadt autó megpróbálna 180-nal menni - tönkremenne! Ha nem akarsz kiégetté válni, tanulj meg sebességet váltani! Amikor az életed időszakai, megbízatásai vagy kapcsolatai változnak, kezdj el alkalmaz­kodni! Tanulj meg az új szabályok szerint játszani, különben folyton veszíteni fogsz! Ne próbáld irányítani az irányíthatatlant! Amikor változik a zene, itt az ideje, hogy megtanuld az új tánclépéseket, különben csak oldalt fogsz üldögélni. Lehet, hogy nem szereted a változásokat, de megtanulhatsz együtt haladni velük, „kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe, össze vagyunk zavarodva... de nem adjuk fel, nem szállunk ki... kiütnek, és földre kerülünk, de felállunk újra, és továbbmegyünk" (2Korinthus 4:8-9 TLB).

2012. november 27., kedd

Azon a reggelen beszéltem Istennel a körülményeimről. Kit is csapok be? Ordítoztam Istennel a körülményeim miatt (nagyon örülök, hogy ezt megengedte)! Belefáradtam a pénzügyi terhekbe.

"Nézzétek meg az égi madarakat: nem vetnek, nem is aratnak, csűrbe sem takarnak, és mennyei Atyátok eltartja őket. Nem vagytok-e ti sokkal értékesebbek náluk?" (Máté 6:26)
Vannak véletlenek? A válasz, amit erre a kérdésre adsz, megmutatja hogyan adsz hálát ezen a héten. Ha az áldások csak véletlenek, örülhetsz neki. De tudsz hálás lenni?
Ha megérted, hogy minden áldás Istentől jön, hálás lehetsz neki, csak úgy, mint azoknak az embereknek, akiken keresztül az áldást küldte neked. A képességünk, hogy meglátjuk Isten kezét a minket ért áldásokban mélyíti a hitünket, mert nem csak azt láthatjuk, ahogy a körülményeinket alakítja, hanem azt is, ahogy betölti szükségeinket.
Hadd mondjak egy példát. Néhány évvel ezelőtt egy reggel ráeszméltem, hogy nincs elég pénzem, hogy befizessem a lakáshitel következő számláját. Két cégtől is elbocsátottak, mert azok csődbe mentek. Elfogyott a megtakarításom, kimerítettem a nyugdíjalapomat, és eközben mániás depressziót állapítottak meg nálam.
Számos munkahelyre jelentkeztem, mindig tevékeny munkás voltam, de a magabiztosságom kezdett összeomlani és a depresszió miatt nem tudtam, hogy elbírnék-e egy rendes heti 40 órás munkát.
Azon a reggelen beszéltem Istennel a körülményeimről. Kit is csapok be? Ordítoztam Istennel a körülményeim miatt (nagyon örülök, hogy ezt megengedte)! Belefáradtam a pénzügyi terhekbe. Emlékeztettem Istent, hogy 2 diplomám és 25 év tapasztalatom van; többet érdemlek egy minimálbéres munkánál.
Miután kiadtam a dühömet, lecsendesedtem és azt mondtam: "Istenem, nem tudom mit tegyek, de rád nézek. Nincs tervem. Azt teszem, amit te akarsz Istenem. Te vagy a főnök."
Leültem a kanapéra és a Mennyei Atyámmal folytatott beszélgetésben azt mondtam: "Tudod, nagyon szerettem Rick Warrennel szolgálni a Saddlebackben. Ez az a munka, amire most szükségem van, mert ők megengedik, hogy a tőlem telhető energiával dolgozzam. Gondolod, hogy tudnál nekem valami ilyet találni?"
Néhány nappal később csöngött a telefon. A gyülekezet egyik vezetője volt, David Chrzan. Azt mondta: "Jon, a csapatunk egyik tagja elmegy, és arra gondoltam, te talán tudnál nekünk segíteni az online szolgálatunkban."
Vajon véletlen volt, vagy Isten, a Nagy Tervező munkálkodott?
Beszéljetek róla:
Ha elhiszed, hogy a fenti imádságomra a válasz nem véletlen volt, hanem Istentől jött, akkor miért tenne kevesebbet érted?
Melyek azok a körülmények az életedben, amikről korábban azt hitted, hogy véletlenek, de most rájöttél, hogy Istentől jövő áldások?
(Daily Hope by Jon Walker, 2012. 11. 20.)

2012. október 12., péntek

Isten már ott van nálad

Én szörnyen rendetlen vagyok. A ruháim hatalmas kupacokban hevernek a padló minden négyzetcentiméterén, minden fiók, szekrény, ágyalj tömve van kacatokkal, a szoba egyik végéből a másikig csak hatalmas lépésekkel, szinte már ugrásokkal tudok csak eljutni. Komolyan, csak kérdezzétek meg a szüleimet. Na de amikor vendégem jön…! Hirtelen rend lesz. Nyilván nem akarom azt, hogy mocsok várja az adott barátnőmet, nem akarom, hogy kupi fogadja, szeretném, ha kényelmesen elférne, ha tetszene neki a szobám. Persze a kisebb-nagyobb zugok akkor is kacattárolóként funkcionálnak, de hát na, látszólag rend van, azt már nem látják, jó ez így.
Mi lenne, ha Jézus látogatna hozzám? Azt hiszem soha eddig nem látott rendet tennék. Kidobnám a régi, csúnya, széttörött kacatjaimat, a legapróbb porszemet is letörölném a legapróbb ékszerről, a zegzugos helyek is csillognának-villognának. Szeretném, ha tetszene Neki, amit lát. Ha büszke lenn rám. Ha jól érezné magát ott, ha nálam maradna.
Az a durva, hogy Ő már  - jobb esetben – ott van a házadban. De vajon beengeded minden egyes szobába? Oda is, ahol a személyes kacatjaid, poros emlékeid vannak, amiktől nem tudsz szabadulni? Oda is, ahol csak látszólag van rend, a felszín alatt meg dúl a káosz? Oda is, ahol éppen nem odaillő poszterek vannak a falon, vagy ahol  nem odaillő események folynak éppen? Isten a teljes lényedet akarja. Minden egyes szobát, minden egyes emléket, minden érzést, minden belső félelmet, minden gyengeségedet. Rendet akar rakni a szobád minden sarkában. Ki akarja dobni a felesleges kacatokat, le akarja törölni a port rég elfeledett kedves emlékekről, ki akarja nyitni az ablakokat, hogy fényt és friss levegőt engedjen be. Változtatni, gyógyítani, megtisztítani, adni szeretne. De csak akkor tud, hogy ha beengeded minden egyes szobába, ha mindent átadsz Neki. by Lidia