Asztalt terítesz nekem ellenségeim szeme láttára. Megkened fejemet olajjal, csordultig van poharam." (Zsolt 23:5)
A civilizációnkból egyre jobban kihal az udvariasság. A világ egyre gorombább! Az egyik dolog, ami ezt okozza, az az internet, hiszen lehetővé teszi az embereknek, hogy egy képernyő mögé elbújva kimondjanak olyan dolgokat, melyeket szemtől szembe sosem lenne bátorságuk kimondani.
Ezzel csak egy dolog derül ki az emberekről: hogy mennyire kicsi a szívük. A nagyszerű emberek mellett nagyszerűen érzik magukat mások, a kicsi emberek viszont leértékelnek és lekicsinyelnek másokat. Akik másokat lekicsinyelnek, azoknak csak egy aprócska szívük van, és azért csúfolnak ki másokat, mert azt gondolják, hogy ettől fogják ők jól érezni magukat.
Hogyan viszonyulj a goromba emberekhez? Sehogy. Hagyd Istenre, hogy kézbe vegye őket, engedd, hogy Isten legyen a védelmeződ.
Dávid király megértette ezt. Tudta, hogy mit jelent ha érzelmileg, verbálisan és fizikailag támadás ér valakit. Fiatalként Sámuel próféta felkente őt Izrael következő uralkodójává, de nem lett egyből király. Emiatt Saul, az uralkodó király, meg akarta őt ölni, így Dávid barlangokban rejtőzködött, míg gyanakodtak rá, üldözték és folyamatosan veszélyben volt.
Mégis, Dávid soha nem szólt még csak egy rossz szót sem a király ellen. Soha nem állt bosszút, hiszen Isten éppen ekkor készítette fel, hogy az Ő szíve szerinti király legyen belőle.
Dávid ezt írja a Zsoltárok 23:5-ben: „Asztalt terítesz nekem ellenségeim szeme láttára. Megkened fejemet olajjal, csordultig van poharam." (Zsolt 23:5)
Dávid felismerte Isten iránta való jóságát. Isten megkenette a fejét olajjal, ami ezt jelentette a világ előtt: Ez az a férfi, lépjetek vissza! Ő lesz a következő vezető! Dávid pohara csordultig volt, ami azt jelenti, hogy Isten folyamatosan megáldotta őt, még akkor is, amikor mások az életére törtek.
Úgy tűnik, hogy Dávid aggodalmaskodott? Nem! Nem kellett arra pazarolja minden energiáját, hogy megvédje magát, mert teljesen megbízott Istenben, hogy Ő fogja megvédeni.
Sok hitre és alázatra van szükség, hogy meg tudj pihenni és bízni tudj Istenben, amikor támadás alatt vagy, amikor félreértenek, amikor különféle pletykák terjengenek rólad és mindenfélét mondanak rólad az emberek online. Amikor ilyen történik, minden porcikád fel akar lázadni és tenni valamit!
De akkor hasonlítasz leginkább Krisztusra, ha csendben maradsz a támadás idején. Jézust folyamatosan támadások érték, mégsem állt bosszút, még a keresztre vezető útján sem. Néma maradt a támadóival szemben, mert rábízta magát az Atya gondoskodására.
„Tehát ha Istennek tetszően szenvedtek, tegyétek továbbra is a jót, és bízzátok az életeteket Istenre, aki teremtett, mert Ő sosem hagy el!“ (1Péter 4:19, NLT fordítás).
Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:
- Mennyire fontos számodra, hogy tiéd legyen az utolsó szó?
- Milyen fizikai eredményei vannak, ha Istenre bízod a megvédésedet? Milyen hatással van az egészségedre?
- Ha beszélned kell a támadóiddal, mit gondolsz, mit szeretne Isten, hogy mondj?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése