engedd hogy Isten üdvözitése megszabaditson a félelemtől

(Daily Hope by Rick Warren, 2012. 03.15.)

"Az Úr az én világosságom és üdvösségem: Kitől féljek?" (Zsoltárok 27:1, Károli)

Szeretem azt, ahogy a feleségem, Kay horrorfilmeket néz. Ha A nyolcadik utas: a Halál-hoz hasonló filmek mennek a tévében, fölkapcsolja az összes lámpát a szobában, és még maga elé is vesz valamit, amivel eltakarhatja a szemét. Horrorfilmet nézni sötétben? Szóba se jöhet. Sokan közületek ugyanígy gondolják, méghozzá azért, mert fényben tisztábban látják a dolgokat.

Dávid a 27. zsoltárban ezt mondja: "Az Úr az én világosságom és üdvösségem: Kitől féljek?" Kétféle módon írja le Istent: világosságként és üdvösségként.

Mégis, rengeteg keresztény éli az életét az elutasítástól való félelemben, elfelejtve azt a tényt, hogy ha Isten az üdvösségünk, akkor nincs félnivalónk – még attól sem, hogy elveszítjük a körülöttünk élők jóindulatát. Azért élni, hogy mások elfogadjanak, nyomorúságos, megbénított élet.

De Isten a te világosságod és üdvösséged!

A fény három funkciót tölt be: megvilágít dolgokat, segít tisztán látni; megvéd és biztonságérzetet ad; végül pedig erőt ad.

A Zsoltárok 27-ben Dávid azt állítja, hogy az Istennel való kapcsolata ugyanezt a három hatást váltja ki belőle, ezért nem fél. Neked ilyen a kapcsolatod Istennel? Ha nem, akkor valószínűleg hajlamos vagy félni az elutasítástól.

Ahhoz, hogy ezen a félelmen felülkerekedj, meg kell értened, hogy neked Isten a világosságod és a megváltásod, senki más. Ne mástól várd, hogy felderítse a napodat! Ne mástól várd a megváltást! Az Úr a te világosságod és üdvösséged. Ne félj!

Miből váltott meg Isten? A Zsoltárok 119:39-42 ezt írja: "Fordítsd el tőlem a gyalázatot, amelytől borzadok… vágyódom utasításaidra… Teljesedjék be rajtam kegyelmed, URam, és megígért szabadításod, hogy választ tudjak adni gyalázóimnak." (Károli)

Fontos, hogy megértsd: A szeretetben nincs félelem. Ha megérted, hogy Isten mennyire mélyen szeret, az életed egyszerűbbé fog válni. Ez megvilágít majd dolgokat, megvéd és erőt ad. Sütkérezz Isten szeretetének a fényében, mert ez meg fog óvni egy életen át tartó félelemtől.

Tiszta szívet teremts bennem, istenem, és az erős lelket Újítsd meg bennem!

TISZTASÁGBAN JÁRNI
„… megtisztítja… az Úr… mint az aranyat…” (Malakiás 3:3)
Amikor az aranyat nagy hőfokon tisztítják, először a salak jön a felszínre. Azután el kell választani az ezüsttől, ami kevésbé értékes fém, de gyakran belevegyül a nyers aranyércbe. van ebben egy fontos tanulság. Sokan nem tudjuk megkülönböztetni a jót a legjobbtól, ezért írja Malakiás: „megtisztítja… az Úr…, mint az aranyat”. Ezt a munkát Isten végzi, mert mi nem tudjuk, hogyan kell! Dávid, miután házasságtörést követett el Betsabéval, ezt írta: „Tiszta szívet teremts bennem, istenem, és az erős lelket Újítsd meg bennem!” (Zsoltárok 51:12). Dávid két dolgot kért imádságában: tiszta szívet és rendíthetetlen vágyat arra, hogy tisztaságban járjon.
A személyes bukás többnyire lassan, folyamatosan alakul ki, nem pedig egyetlen engedetlen tett eredménye. Akkor történik, amikor nem a megfelelő dolgokra összpontosítunk, és elhanyagoljuk lelki életünket. Ezért hív Isten egy magányos helyre, ahol nincs semmi, ami elterelné a figyelmünket, hogy megvizsgálja legtitkosabb gondolatainkat, és rányissa szemünket bizonyos dolgokra, melyek különös odafigyelést igényelnek. Ilyenkor rámutat mindarra, amit mentegetünk, vagy megpróbálunk eltitkolni mások elől. Ilyenkor kiszűri mindazt a szemetet, amit összegyűjtögettünk egész napunk során. Miután a hulladék elkerült az útból, sokkal tisztábban fogjuk látni a dolgokat, és képesek leszünk válaszolni Isten ösztönzéseire. Nincs mód arra, hogy mély, bizalmas kapcsolatban legyünk Istennel, ha nem tartjuk be a szabályt, melyről Jakab beszél: „Közeledjetek az Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg a kezeteket… szenteljétek meg a szíveteket… (Jakab 4:8).

Szeretni jóban és rosszban azt jelenti, hogy elkötelezitek magatokat egymásnak az élet minden idejére és minden körülményére.

„…szerette övéit… szerette őket mindvégig.” (János 13:1)

Egy forgalmas reggelen egy nővérke a sürgősségi rendelőben leültetett egy idősebb úriembert, aki azért jött, hogy varratokat szedjenek ki a kezéből. A férfi ezt mondta: „Nővérke, én sietek. Egy óra múlva fontos találkozóm van.” A sor előtte nagyon lassan haladt, és ő egyre aggodalmasabban nézte az óráját. A nővér tudta, hogy így semmi esélye, hogy odaérjen a találkozóra, ezért beengedte a vizsgálóba, ellenőrizte általános állapotát, és megnézte a sebét. Látta, hogy a seb szépen gyógyult, ezért az orvossal megbeszélve a helyzetet, engedélyt kapott arra, hogy eltávolítsa a varratokat, és új kötést tegyen a sebre. Megkérdezte a férfitől: „Egy másik orvoshoz siet megbeszélt időpontra?” Az idős úr így felelt: „Nem, a feleségemhez megyek az idősek otthonába, hogy együtt reggelizzünk”. A nővér a felesége állapotáról érdeklődött, és megtudta, hogy Alzheimer-kórban szenved. „Zokon fogja venni, ha nem ér oda idejében?” A férfi erre azt mondta, hogy a felesége már öt éve fel sem ismeri. A nővér csodálkozva kérdezte: „És ön mégis minden reggel meglátogatja, akkor is, ha ő nem is tudja, hogy kicsoda ön?” Az idős ember elmosolyodott, megveregette a nővérke kezét, és így felelt: „Ó, igen. Ő nem tudja, hogy én ki vagyok, de én tudom, hogy ő ki!” Szeretni jóban és rosszban azt jelenti, hogy elkötelezitek magatokat egymásnak az élet minden idejére és minden körülményére. Krisztus is így szeretett minket: „…szerette övéit… szerette őket mindvégig”. Ezért mondja ezt: „Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást!” (János 13:34).

Jób 8:21 Megtölti még szádat nevetéssel, és ajkaidat ujjongással.Gyûlölõidet szégyen borítja, és nem lesz sátra a bûnösöknek.

„Aki tehát azt gondolja, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essék!” (1Korinthus 10:12)

A Sátán szertejár, hogy kísértsen, csapdába ejtsen és elbuktasson. Az egyik kedvenc hazugsága az, hogy úgysem eshetsz el. Az önérzetedre próbál hatni: „Te összeszedett vagy lelkileg; erősebb vagy annál, semhogy elesnél. A gyengébb emberek nem tudnák ezt kezelni, de te igen.” Ez a hazugság arra szolgál, hogy túlzottan magabiztossá tegyen, hogy arra indítson, amit Jeremiás így fogalmaz meg „…aki emberben bízik, és testi erőre támaszkodik, az Úrtól pedig elfordul szíve” (Jeremiás 17:5). Arra tervezte, hogy alábbhagyjon a figyelmed, gyengüljön az elővigyázatosságod, így sebezhetővé válj cselszövéseivel szemben. Ne játssz a kezére! Légy bölcs: „Az összeomlást gőg előzi meg, a bukást pedig felfuvalkodottság” (Példabeszédek 16:18). Élj imádságban! Erősítsd magad Isten Igéjével! A Sátán másik kedvenc hazugsága, hogy úgysem tudsz megállni. Ez a mélyen benned lévő méltatlanság és alkalmatlanság érzésére és félelmedre hivatkozik. Azt suttogja: „Nézd csak meg az eddigi utadat! Hasonlítsd össze a gyülekezetedben lévő rendes emberekével! Te nem vagy méltó arra, hogy keresztyénnek nevezzenek. Add fel!” A Sátán el akar terelni attól, „…aki megőrizhet titeket a botlástól, és dicsősége elé állíthat feddhetetlenségben, ujjongó örömmel” (Júdás 24). Azt akarja, hogy negatívumaidra összpontosíts, hűtlen barátaidra gondolj, vagy nagy lelki emberekre, akik elbuktak, és aztán azt mondja, ha nekik sem sikerült, akkor neked semmi esélyed. Hibáid listáját újra meg újra feleleveníti, hogy elcsüggesszen. Ne dőlj be neki! A Sátán „..hazug, és a hazugság atyja” (János 8:44). Ha hiszel neki, az áldozatává válsz. Ne hagyd, hogy a büszkeség vagy épp az alkalmatlanság érzése legyőzzön! Bízd az Úrra dolgaidat,akkor teljesülnek szándékaid! Péld.16:3

A Sátán annak él, hogy romboljon, elcsüggesszen, és vereséget okozzon – ne légy ebben bűntársa!

Egy második világháborús plakáton ez állt: „A meggondolatlan szavak emberek életébe kerülnek”. Ha tehát valakiről valami rosszat hallasz, tégy fel magadnak egy pár kérdést! Először: Igaz ez? „Ne tanúskodj hamisan felebarátod ellen!” (2Mózes 20:16). Ez egyike a Tízparancsolatnak – nem csupán javaslat! Amíg nem vagy biztos igaz voltáról, ne mondj semmit! Várj! Az idő mindig felfedi az igazságot. Másodszor: Bizalmas ügyről van szó? Lehet, hogy úgy jutott el hozzád, hogy valaki elárulta másvalaki bizalmát? Ha továbbadod, te magad is bűntárssá válsz a bizalom megtörésében. Emlékezz: „A rágalmazó titkokat tár fel, de a hűséges lélek leplezi a dolgot” (Példabeszédek 11:13). Isten csak akkor tud használni, ha nem áldozod fel becsületedet azzal, hogy elárulod valaki bizalmát. Harmadszor: Segít ez valamit? Lerombol másokat, vagy felépít? A Sátán annak él, hogy romboljon, elcsüggesszen, és vereséget okozzon – ne légy ebben bűntársa! „Semmiféle bomlasztó beszéd ne jöjjön ki a szátokon, hanem csak akkor szóljatok, ha az jó a szükséges építésre, hogy áldást hozzon azokra, akik hallják” (Efezus 4:29). Hasznos és bátorító, ha mások meghallják? Végül: Feltétlenül szükséges ez? Állj meg, és kérdezd meg magadtól: „Mit nyernek abból mások, és mit nyer Krisztus ügye azzal, ha elmondom, és mit veszít azzal, ha nem mondom el?” Mindig tartsd ezt szem előtt: nagyobb valószínűséggel fogod bánni azt, amit kimondtál, mint azt, amit nem. „Az ő egész indulatját előmutatja a bolond; de a bölcs végre megcsendesíti azt” (Példabeszédek 29:11). Légy bölcs: vigyázz, mit mondasz!

Az igaz barát figyel a másik érzéseire, és szeretettel mondja ki az igazságot.

„Az igaz ember ajka kedvesen tud szólni…” (Példabeszédek 10:32)

Nyelved nagyszerű áldások forrása lehet, mert két olyan dolgot tud biztosítani az embereknek, amire szükségük van. Először: bölcsességet. „Az igaz ember szája bölcs tanácsot ad… Az igaz ember ajka segítő szavakat szól…” (Példabeszédek 10:31-32 NLT). Pál azt mondta Timóteusnak: „És amit tőlem hallottál…, azokat add át megbízható embereknek, akik mások tanítására is alkalmasak lesznek” (2Timóteus 2:2). Add tovább, amit Istentől tanultál azoknak, akiknek szükségük van útmutatásra, és szomjazzák a tudást! Ne akard ráerőltetni senkire, de ne légy félénk sem; oszd meg másokkal, amit Isten megosztott veled! Ha egy éhes embernek halat adsz, megél belőle egy napig, de ha megtanítod halászni, megél belőle egy életen át. Másodszor: nyelved helyreigazítást is tud adni. Senki sem örül annak, ha kiigazítják. De: „Akinek a füle hallgat az életre való feddésre, az a bölcsek között marad. Aki semmibe veszi az intést, önmagának árt, aki pedig hallgat a dorgálásra, értelmessé válik. Az Úr félelme bölcsességre int, és aki tisztességet akar, előbb legyen alázatos!” (Példabeszédek 15:31-33). Senki sem mondja ki szívesen az igazságot, hiszen ezzel együtt jár az elutasítás kockázata, de: „Jó szándékúak a baráttól kapott sebek…” (Példabeszédek 27:6), vagyis abban a barátban bízhatsz igazán, aki vállalja, hogy ha kell, helyreigazít. Három fontos alapelv érvényes itt. Először: az igazság kimondása a barátság alapján történjen! Ha még nem bizonyítottál ebben, hagyd az igazság kimondását másra, aki már barátnak bizonyult! Ki kell érdemelned a jogot! Másodszor: az igazság nem jogosít fel arra, hogy vadászatra indulj! Az igaz barát figyel a másik érzéseire, és szeretettel mondja ki az igazságot. „…az igazsághoz ragaszkodva… szeretetben” (Efezus 4:15). Harmadszor: el fog jönni az ideje, amikor értékelni fogják – de készülj fel arra, hogy talán csak sokára! „Aki figyelmezteti az embereket, az végül kedvesebb lesz annál, aki csak hízeleg” (Példabeszédek 28:23).