A leggyakoribb válóok a következő: "Nem illünk össze!" A Biblia azt tanítja, hogy bármelyik két ember meg tudja tanulni szeretni egymást, ha fel tudnak nőni hozzá

Amikor konfliktushelyzettel szembesülsz, vádaskodás, támadás és a másik hibáztatása helyett légy alázatos. Ez igaz akkor is, ha a konfliktus 90%-ban más hibája.
Mindenkinek vannak vakfoltjai – hibák, amiket nem veszünk észre. Senki sem tökéletes, és sokszor teszünk olyan dolgokat, amelyek észrevétlen módon konfliktusok felé sodornak minket.
Tehát mielőtt támadni és vádaskodni kezdenék, fontos, hogy tartsak őszinte önvizsgálatot, és kérdezzem meg magamól: ebben a konfliktusban mennyi az én hibám? El kell végeznem ezt az őszinte ellenőrzést, és el kell ismernem a saját részemet. Ha hibás vagy valamiben, ismerd el!
Ha pedig igazad van, akkor hallgass!
Légy őszinte magadhoz. Jézus azt mondja, először mindig azt keresd meg, ami a te szemedben van, ez segíteni fog abban, hogy tisztábban lásd a helyzetet.
Tedd fel a következő kérdéseket: "Megalapozatlanok a vádjaim? Érzéketlen vagyok? Esetleg túl érzékeny vagyok? Túl sokat várok el? Netán hálátlan vagyok?"
Lelkészként az a tapasztalatom, hogy a leggyakoribb válóok a következő: "Nem illünk össze!" A Biblia azt tanítja, hogy bármelyik két ember meg tudja tanulni szeretni egymást, ha fel tudnak nőni hozzá.
A természetünk azonban énközpontú, makacs és vonakodik a változástól! A rugalmasság hiánya több kapcsolat halálát okozza, mint bármi más.
A Biblia azt tanítja, hogy alázattal kell vezetnünk. Hogyan töröd meg a feltorlódott feszültséget egy konfliktusban? Mondd ezt: "Sajnálom, csak magamra gondoltam."
(Daily Hope by Rick Warren, 2012. 06. 20.)

A félelem három szörnyű dolgot tesz a kapcsolatokkal

A félelem három szörnyű dolgot tesz a kapcsolatokkal:
A félelmeink védekező helyzetbe állítanak minket. Félünk magunkat megmutatni. Amikor az emberek rámutatnak a gyengeségeinkre, bosszúsak leszünk és megvédjük magunkat.

A félelmeink tartózkodóvá tesznek minket. Nem engedjük az embereket közel magunkhoz. Az érzéseinket vissza akarjuk vonni és el akarjuk rejteni. Nem akarunk nyitottak és őszinték lenni.

A félelmeink követelőzővé tesznek minket. Minél bizonytalanabbak vagyunk, annál inkább próbáljuk a helyzetet kontrollálni és a dolgokat uralni. Megpróbáljuk, hogy a miénk legyen az utolsó szó egy kapcsolatban. Ez pedig mindig a félelem és bizonytalanság jele.

Honnan lehet a bátorságot meríteni ahhoz, hogy megtegyük az első lépést egy konfliktus megoldásában? Ez Isten Lelkének jelenlétéből jöhet: "Mert Isten ajándéka, a Szent Lélek nem akarja, hogy féljetek az emberektől, hanem legyetek bölcsek és erősek, szeressétek őket és legyetek velük örömmel." (2 Timóteus 1:7, LB)
A kezdő lépés, hogy valakivel kapcsolatba kerülj az, hogy megállsz és imádkozol, "Istenem, segíts nekem, hogy meg tudjam tenni az első lépést a konfliktus megoldásához."


(Daily Hope by Rick Warren, 2012.06.19)

Amikor Isten nemet mond egy kapcsolatra, nem büntetni akar, inkább megvédeni

Annak, hogy Sámson mindenét elvesztette, több oka is volt. Először: rossz kapcsolatok. Amikor Isten nemet mond egy kapcsolatra, nem büntetni akar, inkább megvédeni. „De olyan jól érzem magam vele” – mondod. Isten látja, hová vezet ez az út, te nem látod. Jobb, ha nem kapod meg, amit szeretnél, mintha megkapod, de nem tudod kezelni. Másodszor: szándékos engedetlenség. Háromszor olvashatjuk: „Sámson lement…”. A harmadik alkalom vezette Delilához! Mostani kapcsolatod felemel vagy lerombol? Egy költő ezt írta: „Régi társam, búcsúzom, nem megyek veled a pokolba”.
A Biblia azt mondja: „lement Sámson Timnátba”, és feleségül vett egy filiszteus nőt, megszegve ezzel Isten törvényét. Ez a nő elárulta őt, Sámson pedig „…lement Askelónba, és megölt ott harminc férfit” (Bírák 14:19). Talán azt gondolta, hogy Isten megbocsát neki, hiszen ő olyan különleges. Nem! „Aki a fenyítés ellenére is nyakas marad, hirtelen gyógyíthatatlanul összetörik.” (Példabeszédek 29:1) Bánd meg bűneidet, amíg még van rá időd! Harmadszor: nem helyénvaló bizalom. „Ezt mondta Delila: Jönnek a filiszteusok, Sámson! Ő felébredt álmából, de azt gondolta: Kiszabadulok most is, mint máskor, csak megrázom magam! - mert még nem tudta, hogy elhagyta őt az Úr. De a filiszteusok megragadták, kiszúrták a szemét, és elvitték.” (Bírák 16:20-21) Amikor nincs többé Isten áldása azon, amit teszel, itt az ideje, hogy észrevedd, bűn van az életedben, és le kell számolnod vele! Az erőd titka Istenben rejlik, és nem benned.

Tanuljuk meg szeretni a nehezen szerethető embereket

"Ha lehetséges, amennyire tőletek telik, éljetek minden emberrel békességben."
( Róma 12:18 Új fordítás)

Istennel járva az egyik legfontosabb képesség amiben fejlődhetünk az a nehéz emberek szeretete.
Íme négy módszer amit Jézus megmutatott amikor nehéz esetű emberekkel találkozott:
     -Ismerd fel, hogy nem tudsz mindenkinek megfelelni: Még Isten sem tud. Ne menj bele ilyen játékba.
       (Máté 22:18)

    -Tanulj meg nemet mondani a túlzott elvárásoknak: Úgy szállj ezekkel szembe, hogy közben a "szeretet igazságát szólod" (Efézusi levél 4:15)
     -SOSE bosszulj meg:(Máté 5:38-39): Ez lealacsonyít az ő szintjükre.
     -Imádkozz értük: (Máté 5:44): Ez mindkettőtöknek segít. Hagyd, hogy Isten beszéljen velük.
(by Rick Warren: Daily Hope 2012. 06. 18)

Isten képes a semmiből is létrehozni dolgokat. Képes egy törött, tisztátalan vagy sérült szívet  éppé, tisztává és céltudatossá tenni. Isten tisztának szeretne látni téged, ezért aktívan munkálkodik azon, hogy új szívet teremtsen benned, és rendet tegyen az életedben.
A te dolgod annyi, hogy alárendeled magad Neki teljesen, elfogadod, hogy ő szuverén, megalázod magad előtte, és kéred az ő segítségét.

Az okos azért bölcs mert érti a dolgát,az ostobák pedig bolond módon becsapódnak.péld.14:8

Érezted már valaha, hogy a lelkedben valami arra késztet, hogy átgondold a dolgot, amit épp megtenni készültél?

,,...békességben vezetnek benneteket..." (Ézsaiás 55:12)

Érezted már valaha, hogy a lelkedben valami arra késztet, hogy átgondold a dolgot, amit épp megtenni készültél? Nagy a valószínűsége, hogy Isten megpróbálja felhívni a figyelmedet. Ő azt ígérte: ,,Bölccsé teszlek, és megtanítalak, melyik úton kell járnod. Tanácsot adok, rajtad lesz a szemem" (Zsoltárok 32:8).
Mi nem ismerjük a jövőt, de Isten ismeri; ő irányítja lépteinket békességben vagy épp azzal, hogy nincs békességünk valamiben. A Szentlélek olyan, akár egy játékvezető. Amikor a játékosok a határokon belül vannak, szabadon mozoghatnak. De amikor gond van, vagy ha a labda a pályán kívülre kerül, a bíró megfújja a sípot, megállítja a játékot, és helyreállítja a rendet. A békesség hiánya jelentheti azt, hogy ,,a mennyei bíró" megfújta a sípot. A labdát néha a pályán kívülre rúgja egy váratlan csapás; máskor magunk lépjük át a határokat, amikor megadjuk magunkat a kísértésnek és a bűnnek. Ha bölcsek vagyunk, a sípszót hallva megállunk, és megvárjuk, hogy Isten helyreállítsa békességünket.
A Biblia azt mondja: ,,...békességben vezetnek benneteket..." Azt jelenti ez, hogy minden döntés előtt teljesen biztosnak fogod érezni magad? Nem, de a jó döntéshez mindig társulni fog Isten békessége. 

“Emberi erőt meghaladó kísértés még nem ért titeket. Isten pedig hűséges, és nem hagy titeket erőtökön felül kísérteni; sőt a kísértéssel együtt el fogja készíteni a szabadulás útját is, hogy el bírjátok azt viselni.” (1Kor. 10:13)

Tarts ki a nehéz időkben is. Könnyű elengedni a társad kezét, ha azt nem is szorítottad meg igazán

Valami nagyon hiányzik az életünkből, a szavainkból, a kapcsolatainkból: az elkötelezettség. Mi lenne, ha végre valamit komolyan gondolnánk és tennénk? Mi lenne, ha elkötelezetten hoznánk meg a döntéseinket? Mi lenne, ha komolyan tudnánk kimondani azt, hogy “Sajnálom”. Hogy “Megbocsátok”. Hogy “Ígérem”. Hogy “Igen” és hogy “Nem.” Mi lenne, ha túllépnénk a világ és a saját lazaságunkon és elkötelezettek lennénk mindenben, amit teszünk? Minden megváltozna. Végre történnének dolgok. Kapcsolatok állnának helyre. Megváltozna az életünk minden egyes része. Elkötelezed magad a házastársad mellett? Komolyan gondoltad, amikor kimondtad azt, hogy “Igen”? Tarts ki a nehéz időkben is. Könnyű elengedni a társad kezét, ha azt nem is szorítottad meg igazán. Ha nem adtad át magad teljesen. Elkötelezted magad Isten mellett? Ő sosem adja fel, küzd érted, te pedig ne félj válaszolni, ne lazázz. Kényelmes halogatni, de ne tedd, nincs rá idő, na meg nem tudhatod, miről maradsz le. Dőlj bele a kegyelembe. Szánd oda magad őszintén, teljesen.(ujragondolo blog)

Valamilyen személyes problémával küzdesz, azt gondolva, ha ezen túl leszel, minden rendbe jön?

„…változzatok meg értelmetek megújulásával…” (Róma 12:2)

Valamilyen személyes problémával küzdesz, azt gondolva, ha ezen túl leszel, minden rendbe jön? Nos, van egy jó és egy rossz hírem. A jó hír az, hogy Isten kegyelméből le tudod győzni a problémát. A rossz hír az, hogy mire túl leszel az adott gondon, egy másik már alig várja majd, hogy a helyébe lépjen. Valamin mindig dolgoznod kell. A lelki növekedés folyamatos munka. Ám nem hozza meg emberi erőfeszítés, önmagad kárhoztatása, vagy foggal-körömmel való küszködés. Az imával töltött idő eredményeként érkezik, úgy, ha engeded, hogy Isten Igéje minden nap megújítson. Amint egyetértesz Istennel, és elhiszed, hogy amit mond, az igaz, a változás automatikusan megtörténik. Elkezdesz másként gondolkodni, másként beszélni, másként cselekedni. Légy türelmes magadhoz, ez a változás fokozatosan megy végbe. Gondolnál arra, hogy valami nincs rendben a gyermekeddel, ha még nem tud tökéletesen járni rögtön az első próbálkozás alkalmával? Nem, sőt el vagy ragadtatva, ha csak egy lépést is tesz. Ha elesik, felveszed. Ha összepiszkolja közben a ruháját, tisztát adsz rá, és bátorítod, hogy próbálkozzon újra. Soha nem hagyod abba, hogy együtt dolgozz velük. Isten ugyanezt teszi velünk. Nem haragszik azért, mert még nem érkeztél meg; örül annak, hogy haladsz, és igyekszel az ösvényen maradni. Isten dolga arról gondoskodni, hogy a Szentlélek kormányozza életedet. Ha egyedül is képes lennél erre, nem lenne szükséged Rá. Így ahelyett, hogy folyton ostoroznád és hajszolnád magad, kezdj egyre jobban Istenre támaszkodni, és „erőről erőre” jutsz (Zsoltárok 84:8 Károli).

Nincs jogod arra, hogy ne szeress és ne bízzál ott, ahol Isten szeret és bízik

Hatni akarsz a másikra? Felejtsd el önmaga­dat. Ha azt gondolod, te tehetsz valamit, akadálya leszel. Te csak előkészítheted a talajt, megnyitha­tod az utat. Isten, aki megment és megvált, már régóta munkálkodik.
A másikra hatni annyi, mint a mindenható Szeretethez járulni, Aki átalakítja testvéred szívét.
Elkedvetlenít a bűn, amelyet nem vehetsz a másikban látatlanra?

 Ismételd Pál sza­vát: « Ahol elhatalmasodik a bűn, túlárad a ke­gyelem. » (Róm.5:20)
A földön még nem volt soha senki s nem is lesz soha senki, aki olyan mélyre süllyedt volna, hogy el ne érhesse az Isten végtelen szeretete. 

Nincs jogod arra, hogy ne szeress és ne bízzál ott, ahol Isten szeret és bízik.

( Michael Quist)

Isten már megmondta, hogy a gondolataid határozzák meg az érzéseidet, és az érzéseid határozzák meg a cselekedeteidet

 „Ügyelj arra, hogyan gondolkodsz; az életedet a gondolataid határozzák meg” (Péld 4:23 GN)

(„Minden féltve őrzött dolognál jobban óvd szívedet, mert onnan indul ki az élet.” Péld 4:23)

Sokkal korábban, mint ahogyan ezt a pszichológia megállapította, Isten már megmondta, hogy a gondolataid határozzák meg az érzéseidet, és az érzéseid határozzák meg a cselekedeteidet. Ha változtatni szeretnél az életeden, akkor meg kell tanulnod irányítani a gondolataidat is.

Mindenki beszél magában – ráadásul állandóan. A gondolataid valóban beszélnek hozzád! Például most is beszélsz, folyamatosan kommunikálsz magaddal. A kutatások azt bizonyítják, hogy a legtöbb ember átlag 150-200 szót mond ki percenként, de az agyunk akár 500-600 szót is felfog egy perc leforgása alatt. Ezért van az, hogy képes vagy egyszerre rám figyelni, de ugyanakkor a mai ebédet is megtervezni.

A tények azt bizonyítják, hogy a belső párbeszédünk – amelyet saját magunkkal folytatunk – 1300 szót tartalmaz percenként. Hogyan lehetséges mindez? Úgy, hogy az agyunk képekben gondolkodik, így egy gondolatot a századmásodperc tört része alatt is megláthatunk.

A probléma azonban az, hogy sokan úgy gondolkodunk, mint Jób tette: „Minden amit csak mondok, úgy tűnik engem vádol” (Jób 9:20 GN). Tulajdonképpen azt mondja, hogy „Minden amit mondok, csak lefelé elcsüggeszt engem.” Ha átlagos ember vagy, akkor a saját magad legrosszabb kritikusa is vagy egyben.

Gyakran kritizáljuk saját magunkat; bemegyünk egy szobába mosollyal az arcunkon, miközben legbelül azt gondoljuk: „Kövér vagyok. Buta vagyok. Csúnya vagyok. És ráadásul mindig elkések!”

Isten azt szeretné, ha abbahagynánk a saját magunk kritizálását. Amikor saját magad kritizálod, kit kritizálsz valójában? Amikor azt mondod, „Kövér vagyok. Buta vagyok. Csúnya vagyok. Tehetségtelen vagyok,” valójában a Teremtőre mutogatsz eközben, aki téged is megteremtett. Amikor azt mondod, „Istenem, én értéktelen vagyok. Nem vagyok jó. Semmire sem vagyok képes” akkor valójában azt mondod, hogy „Uram, rosszul jártál velem.” Ezért mondja Isten azt, hogy rossz ötlet saját magad kritizálni.

 Hogyan tudnád megváltoztatni a gondolkodásodat annak érdekében, hogy még magabiztosabb személyiség lehess?

A Biblia tanít a megoldásról erre nézve is. „Azon gondolkodjatok, ami igaz, jó és helyes… Gondoljatok azokra a dolgokra, amelyekért hálásak lehettek Istennek” (Filippi 4:8 LB).

Más szóval, ne a hiányosságaidon gondolkodj folyamatosan. Figyelj inkább arra, hogy azzá válj, akivé Isten szeretné, hogy légy; és arra, ahogyan ő munkálkodik az életedben.

Nincs annál jobb orvosság, amely az önbizalmadat növelné, mint elhinni azt, amit Isten mond rólad. Ahogyan olvasom a Bibliát fejezetről-fejezetre, és találok egy verset, amely megszólít, azonnal leírom azt egy papírra, megjegyzem, azután pedig megerősítem ezt a felismerést: „Atyám, köszönöm neked, hogy értékes vagyok; hogy az én életemnek is van jelentősége; hogy megbocsátottál nekem; hogy vannak képességeim”. Engedd, hogy Isten megújítsa a gondolkodásodat, mert „az életedet a gondolataid határozzák meg” (Péld 4:23)

Az ÚR így felelt: Megnyugtat téged, ha az orcám megy veletek? 15Mózes azt mondta: Ha nem jön velünk a te orcád, akkor ne is vigyél tovább bennünket! 16Mi másból tudnánk meg, hogy én és a te néped megnyertük jóindulatodat, ha nem abból, hogy velünk jössz? Ez különböztet meg engem és a te népedet minden más néptől a föld színén. 17Az ÚR így szólt Mózeshez: Megteszem ezt is, amiről beszéltél, mert megnyerted jóindulatomat, és név szerint ismerlek. 18Mózes pedig ezt mondta: Mutasd meg nekem dicsőségedet! 19Az ÚR így felelt: Elvonultatom előtted egész fenségemet, és kimondom előtted az ÚR nevét. Kegyelmezek, akinek kegyelmezek, és irgalmazok, akinek irgalmazok. 20Orcámat azonban nem láthatod - mondta -, mert nem láthat engem ember úgy, hogy életben maradjon.

Drága mennyei Édesatyám,koszonom a nyugalmat hogy megerositetted az onbizalmam,hogy békességem lehet,hogy válaszolsz az imáimra! :)
Amen.

Ha ezt a meg nem bocsátást magadban tartogatod, nagyobb adóssá válsz, mint az, aki a bűnt elkövette ellened. Az a másik ember talán megbánta bűnét és Isten megbocsátott neki

Jézus mondja nekünk: "Ha pedig meg nem bocsátjátok az embereknek az ő vétkeiteket, a ti mennyei Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket. Mert ha megbocsátjátok az embereknek az ő vétkeiket, megbocsát néktek is a ti mennyei Atyátok." (Máté 6:14,15)
Krisztus figyelmeztet minket: "Életed minden részében engedelmes lehetsz, kegyes, odaadó, hűséges, de ha nem ragaszkodsz mások iránti megbocsátáshoz, akkor a saját bűnötök fog felhalmozódni ellenetek, amit az Atya nem fog megbocsátani."
Ha ezt a meg nem bocsátást magadban tartogatod, nagyobb adóssá válsz, mint az, aki a bűnt elkövette ellened. Az a másik ember talán megbánta bűnét és Isten megbocsátott neki. De ha te ragaszkodsz sérülésedhez az olyan, mintha egy kielégítést követelnél tőle, amiért Jézus már megfizetett, ezt pedig már senkitől sem követelheted.
De az igazi veszély abban van, hogy megbocsátatlanság nyitva hagyja szíved az ördög betolakodására. Az ellenség elfoglalja ezt a talpalatnyi helyet és "üzletet kezd arra", hogy elnyeljen teljesen. És ezt te engedted meg azzal, hogy visszatartottad "az ár egy részét".David Wilkerson

Két dolog, amit mindenképpen meg kell tenned, hogy megromlott kapcsolataidat helyreállítsd. Először is: a problémát támadd, ne az adott személyt!

„…kérlek titeket testvéreim, hogy mindnyájan egyféleképpen szóljatok, és ne legyenek közöttetek szakadások, hanem ugyanazzal az érzéssel és ugyanazzal a meggyőződéssel igazodjatok egymáshoz.” (1Korinthus 1:10)

Íme, két dolog, amit mindenképpen meg kell tenned, hogy megromlott kapcsolataidat helyreállítsd. Először is: a problémát támadd, ne az adott személyt! Nem fogod tudni megoldani a problémát, ha megszállottan a felelőst keresed. A Biblia azt mondja: „A higgadt válasz elhárítja az indulatot, de a bántó beszéd haragot támaszt” (Példabeszédek 15:1). Bármilyen probléma megoldásáról van szó, ahogy mondod az ugyanolyan fontos, mint amit mondasz. Ha bántóan mondod, a másik védekezni fog, vagy visszatámad. „A bölcs és érett ember megértő; minél kedvesebbek szavai, annál meggyőzőbbek” (Példabeszédek 16: 21 GNT). A zsémbelés nem működik. Nem tudsz meggyőző lenni, ha durva vagy. Ne használj elítélő, lekicsinylő, összehasonlító, felcímkéző, sértő, leereszkedő vagy gúnyos szavakat, inkább „csak akkor szóljatok, ha az jó a szükséges építésre, hogy áldást hozzon azokra, akik hallják”! (Efezus 4:29) Másodszor: a kapcsolatra összpontosíts, ne a nézeteltérésekre! Valószerűtlen dolog elvárni azt, hogy mindenki mindenben egyet értsen. De ha a kapcsolatra összpontosítunk, a probléma gyakran elveszti jelentőségét, csökken, vagy teljesen jelentéktelenné válik. A kapcsolatot gyakran akkor is helyre tudjuk állítani, ha a nézeteltérések nem oldódnak meg. Mindig lesznek bizonyos dolgok, amikben tényleg nem értünk egyet, de Isten kegyelmével tudunk más véleményt képviselni anélkül, hogy ellenségesek lennénk. Tudunk kéz a kézben sétálni, nem kell folyton egymás szemébe néznünk. Ez nem azt jelenti, hogy fel kellene adni a megoldás keresését. Lehet, hogy továbbra is folytatni kell a megbeszélést – de most már egyetértésre jutva abban, hogy a szeretet szellemében kell az egésznek történnie. A megbékélés azt jelenti, hogy elássátok a csatabárdot, nem pedig a problémás kérdést temetitek el. Szóval kivel kell felvenned a kapcsolatot? Kivel kell rendezned a viszonyod? Emeld fel a telefont és kezdd el a folyamatot!

Az érzések nem mindig valóságosak vagy logikusak, de ha nem veszel róluk tudomást, nem jutsz sehová

„…kérlek titeket testvéreim, hogy mindnyájan egyféleképpen szóljatok, és ne legyenek közöttetek szakadások, hanem ugyanazzal az érzéssel és ugyanazzal a meggyőződéssel igazodjatok egymáshoz.” (1Korinthus 1:10)

Ahhoz, hogy jól kijöhessünk egymással, nem elég csupán az alkalmazkodás, együttműködésre van szükség. Ezért tégy meg mindent azért, hogy értékelni tudd a másik ember érzéseit! Soha ne próbálj valakivel úgy beszélgetni, hogy az érzéseit figyelmen kívül hagyod! Figyelj rá anélkül, hogy védekező lennél, bólints, ha megérted – még ha nem is értesz egyet! Az érzések nem mindig valóságosak vagy logikusak, de ha nem veszel róluk tudomást, nem jutsz sehová. A zsoltáros azt mondja: „Amikor fájdalmas érzéseket éltem meg… akkor ostoba és bolond módon viselkedtem” (Zsoltárok 73:21-22 GNT) Mind rosszul viseljük, ha megsértenek, ilyenkor gyakran helytelenül cselekszünk. De Salamon azt mondja: „Az értelmes ember türelmes, díszére válik, ha megbocsátja a vétket” (Példabeszédek 19:11) Ha hajlandó vagy átérezni a másik ember érzéseit, azzal ezt jelzed neki: „A kapcsolatunk többet ér nekem, mint amennyire a nézeteltéréseink számítanak; te számítasz nekem”. Igen, áldozathozatalt kíván, elviselni a másik ember haragját, különösen akkor, ha alaptalan. De ne feledd, ezt tette Jézus is érted! Ahhoz, hogy jól ki tudj jönni a másokkal, be kell ismerned a saját részed. Jézus azt mondta: „…vedd ki előbb saját szemedből a gerendát, és akkor majd jól fogsz látni ahhoz, hogy kivehesd atyádfia szeméből a szálkát.” (Máté 7:5). Mindannyiunknak vannak vakfoltjai (olyan területek, amiket nem tudunk belátni), ezért keress egy barátot, aki segít mérlegelni a hozzáállásodat és cselekedeteidet, mielőtt a másik érintett féllel találkozol.
Kérdezd meg Istentől: „Én is része vagyok a problémának? Lehet, hogy nem látom valósághűen a problémát, érzéketlen vagyok, vagy esetleg túl érzékeny?” A bűnvallás hatalmas erejű eszköz. Ha be tudod ismerni saját hibáidat, az hatástalanítja a másik ember haragját, mert azt várta, hogy védekezni fogsz. Ne mentegetőzz, ne hibáztass mást, csak ismerd be a magad részét! Azt mondod, ez nagyon nehéz. Igen, de Isten „…nekünk adta a békéltetés szolgálatát” (2Korinthus 5:18).

Ha komolyan gondolod, hogy helyre akarsz állítani egy tönkrement kapcsolatot, mielőtt a másik személlyel beszélnél, beszélj Istennel

„…kérlek titeket testvéreim, hogy mindnyájan egyféleképpen szóljatok, és ne legyenek közöttetek szakadások, hanem ugyanazzal az érzéssel és ugyanazzal a meggyőződéssel igazodjatok egymáshoz.” (1Korinthus 1:10)

Ha komolyan gondolod, hogy helyre akarsz állítani egy tönkrement kapcsolatot, mielőtt a másik személlyel beszélnél, beszélj Istennel! Ő meg tudja változtatni a másik ember szívét, a te szívedet vagy mindkettőtök szívét. Csodálatos, hogy mennyire másképpen érzed magad, ha imádkoztál. A konfliktusok gyakran a kielégítetlen szükségletekből erednek. Valahányszor egy emberi lénytől várod, hogy elégítsen ki olyan szükséglelet, melyet csak Isten tud, nagy bajban vagy. „Honnan vannak viszályok és harcok közöttetek? … Kívántok valamit, és nem kapjátok meg, öltök és irigykedtek, de nem tudtok célt érni, harcoltok és viszálykodtok. Mégsem kapjátok meg azért, mert nem [Istentől] kéritek.” (Jakab 4:1-2 NIV). Ahelyett, hogy Istenre tekintenénk, az emberekre tekintünk, és haragosak leszünk, ha cserbenhagynak minket. Isten azt kérdezi: „Miért nem hozzám jössz először?” Tégy meg mindent azért, hogy négyszemközt tudj beszélni az illetővel! Még akkor is, ha téged sértettek meg, Isten elvárja tőled, hogy te tedd meg az első lépést. „…menj el, békülj ki előbb atyádfiával…” (Máté 5:24).
Azt mondjuk: „majd az idő begyógyítja”. Nem feltétlenül! Időnként pontosan ez a hozzáállás okozza, hogy a sebek fekélyekké válnak. Vedd kezedbe a helyzetet és csökkentsd a károkat! Ráadásul a keserűség csak árt Istennel való kapcsolatodnak, emiatt maradnak imáid megválaszolatlanok (ld. 1Péter 3:7). Jób barátai emlékeztették őt: „Haragoddal csak magadnak ártasz…” (Jób 18:4 GNT). Ne feledd, hogy az időzítés a legfontosabb. Ne akkor próbáld helyrehozni a kapcsolatot, ha fáradt vagy, sietsz, vagy ha megzavarhatnak. Ne vedd félvállról ezt a helyzetet! Az idő és energia, amit hajlandó vagy ráfordítani a helyreállításra, azt jelzik, mennyire értékes neked ez a kapcsolat. Tehát olyankor fogj hozzá, amikor mindketten a legjobb formában vagytok! Azt mondod: „nem vagyok biztos benne, hogy képes vagyok rá”. Dehogynem! „Mindez pedig Istentől van, aki megbékéltetett minket önmagával Krisztus által, és nekünk adta a békéltetés szolgálatát.” (2Korinthus 5:18)

Az elengedés

Igen Uram tudom hogy ez az amit meg kell tennem,segits,add a te erod és lelked hogy megbirkozzak ezzel a feladattal,és ne csak ideig oráig,hanem a te akaratod szerint.Az Ur Jezus nevében Ámen.

Trausch Liza:
"Mert aki meg akarja tartani az o életét, elveszti azt; aki pedig elveszti az o életét én érettem, az megtartja azt. Mert mit használ az embernek, ha mind e világot megnyeri is, o magát pedig elveszti, vagy magában kárt vall?" Lk 9,24-25
Ez az igerész az életemrol beszél. Jó volna egy percig arra gondolni: mi is az életem? Biztos, hogy nem a fizikai életrol beszél. Az élet a boldogság. Mi kell a boldogsághoz? Egy lány elmondta: eloször egy jó férj, kedves gyermek, meg jó lakás és egy autó. Elmondta ami a boldogságához kellene. Aztán úgy volt, hogy mikor már a gyermek is megvolt, összevesztem a férjemmel. Azt gondoljuk, hogy a boldogsághoz bizonyos dolgok kellenek. És ezek a kellékek soha nincsenek együtt.

Eszembe jutott édesapám, aki mikor valami nagyon jó dolgot akart adni, kezébe vette és jól beszorította a markát. Odamentem, hogy nyitogassam az ujjait, kicsi kezemmel a hatalmas kezét és sikerült egy ujját kifeszíteni. De ettol még nem volt meg, ami a kezében volt. Mire a harmadikat kifeszítettem, az elsot becsukta. Mosolygott rajtam, miközben erolködtem. Sosem jutottam oda, hogy ki tudjam venni a kezébol.

Sokszor így próbálunk, erolködünk, meg akarjuk szerezni, sok mindent megteszünk azért, hogy végre igazán meglegyen ez a boldogság. Édesapám azt várta, azt mondjam, légy szíves nyisd ki. Csak egy kicsi kérést várt, de én túl büszke voltam és ki akartam nyitni a kezét.
A napokban egy német könyvet olvastam, amiben történetek voltak. Egy anyáról írt az illeto és azt írja, hogy mikor hazafelé ment, mindig volt egy fütty, amire az édesanyja figyelt, ami annyit jelentett, hogy o jön. Azt mondta, hogy katona voltam, nagyon messze az édesanyámtól. Szabadságot kaptam, éjszaka mentem hazafelé, azt gondoltam, most ugyan hiába fütyülök, senki sem hallja, senki sem várja. De azért szokásból elfütyültem a családi füttyöt. Mire odaértem a kapuhoz, ott állt az édesanyám.

Azért írta ezt le, mert valaki azt mondta neki: nem érdemes imádkozni. Testvér az Atyád azt a kicsi füttyöt, azt a kis semmis mondatot, sóhajt, hallja és már ott van. Az anyai szívnél sokkal nagyobb, sokkal szeretobb az Atya szíve.

Abbahagytad az imádságot? Inkább erolködsz, hogy megszerezd azt a valamit? Olyan nagyon jó most az Igére figyelni: Aki meg akarja tartani, meg akarja szerezni az életét, elveszti azt.

Egy palotát kiraboltak. Többek között egy nagyon értékes zenéloórát is elloptak. Nagy pénzért szerették volna eladni és ezért szidollal próbálták rajta tisztítani az aranyat, hogy ragyogjon és szebb legyen. Egy kicsi zsinór volt, amit meg kellett húzni és akkor zenélt. Húzták és nem zenélt az óra. A szidol befolyt a zenélo szerkezetbe és elromlott.

A boldogság belül van, a zenélo szerkezet belül van. A boldogság nem az, amid van, hanem belül van, amikor a szíved énekel. Talán voltál már úgy, hogy azt érezted, ott belül minden olyan jó. Csak miközben megszerzed amit akarsz, miközben próbálod nyitogatni Isten ujjait, hogy ez is, meg az is, meg minden legyen meg, közben beszivárog a bun. És miközben megszerzed, elveszted. "Aki meg akarja tartani az életét, elveszti azt." Ez Isten országa egyik alaptörvénye. Ki tudja, most is mindenáron mit akarsz? Most mi hiányzik ahhoz, hogy boldog legyél? Miért dolgozol többet, mi után futsz? Dolgok, vagy egy ember után? És nem veszed észre, hogy közben belül romlik el minden.

Így mondja az Ige: Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall?“ (Lk 9,25). A dolgok megszerzése mindig bunnel jár. Mindig beszivárog a bun. Mindenáron akartam az örökséget, mert nekem ígérték a szüleim. Aztán elkezdtünk harcolni, kezdodött a per. Most már senkivel nem vagyok jóba a családban. Meg akarta nyerni a boldogságot és közben elvesztette.

De lehet neked nem valami, hanem valaki a boldogság. Valaki elmondta, szerelmes voltam valakibe. Mit tehetek róla, hogy annak felesége volt. Megígérte, hogy elválik. El is vált, hosszú hónapok múltak el, mire megszereztem, - érdekes, mintha nem is szeretném már annyira. Valami belülrol tönkrement közben. Most már összeesküdhetnénk, de minek? Már semmi értelme nincs. Miközben megszerezte, elvesztette. Nagyon vigyázz, ebben a harcban annyi bun terhel téged. Annyi olyan szó, olyan gondolat, indulat, ami megterheli a lelkedet. Ahogy az elobb mondtam, hogy beszivárog a bun és belülrol megy tönkre az életed. Így mondta Igénk: ha valaki meg akarja tartani életét, - lehet hogy valaki az életed, vagy valami, ami neked olyan fontos.

Nagyon érdekes az a kis példa, mikor elmondják, hogy a bennszülöttek hogy fognak majmot. Egy szuk nyílású köcsögbe mogyorót tesznek. A majomnak mindenáron kell a mogyoró. Nagy nehezen bedugja kezét a szuk nyíláson, de mikor megmarkolja, kihúzni már nem tudja. Szeretné kihúzni, de a mogyorót nem engedi el. Jönnek a bennszülöttek nagy fustélyokkal, a majom tudja mi következik. De a mogyorót nem engedi el. Miközben erosen fogod és tartod azt a valamit, vagy valakit, nem veszed észre, hogy minden tönkremegy. Aztán már nem a majom fogta a mogyorót, hanem a bennszülöttek fogták a majmot. Aztán már a bun fog téged.

Így mondta valaki, akkor kerültem bele az ivásba, mikor az is ivott, akibe szerelmes voltam. Most már rég vége mindennek, de az ivás fog. Rettenetes dolog, hogy a harag is fog. Rég nincs miért veszekedni, de egyszeruen ott van a szívedben és tart és fog. És ezért nem lehetsz boldog. Miközben meg akartad szerezni az életedet, közben elvesztetted. Egy hatalmas kéz fog, vergodsz benne, szabadulni akarsz. Saját életembol ismerem, mikor valahol engedtem a haragnak, indulatnak, azt vettem észre, most már másra is haragszom. Már az indulat fog, veszekszem, mérges vagyok. ....
Jó volna, ha ma rájönnél, hogy mikor meg akartam tartani az életemet irtózatos dolgokba kerültem bele. Milyen jó volna, ha nem az ítéletben gyónnál, hanem a kereszt elott. Ma vár téged a kereszt, az elengedés helye. Aki meg akarja tartani az o életét elveszti, aki pedig elengedi, - az megtalálja. Az egész élet titka az elengedés. Milyen egyszeru volna ma mindent elengedni. Az elengedés helye a kereszt. Azon az iszonyú éjszakán ott a Golgotán elhangzik egy imádság. Két véres nyitott kéz nyúlik az Atya felé, a menny felé: Atyám, Édesatyám bocsáss meg neki. Bár te lennél az a valaki, aki a kereszt alatt gyón, aki jó helyen mondja el a buneit, ott, ahol a megbocsátás helye van. Nem az éjszakába, a levegobe, a semmibe. Megtalálod-e ma a megbánás helyét és az elengedés helyét? Hogy el tudnád mondani az imádság alatt, ami ott hangzik: Atyám, bocsáss meg neki. Ha tudnád együtt mondani: bocsáss meg nekem bunösnek.

Ne várjad meg Isten vallatását. Engedd el most az igazadat, a jogaidat. Engedj el mindent, hogy Isten is elengedjen neked mindent. Olyan nagyon jó, hogy nyugodtan elmondhatod a magad kicsi imáját, mert együtt megy az Isten trónja elé a Jézus imájával. Az a kicsi fütty, az a kicsi imádság együtt megy az O halálverítékes véres imádságával. Ma bocsánatot nyerhetsz. O elore tudta, mit akar veled cselekedni. Életet akar adni. Aki elveszti, megtalálja. Elmehetsz haza innen igazi új élettel.

Hadd mondjak még el egy igazi történetet, ami arról beszél, hogy milyen egy jó anyós. Egy anya nagyon nehezen nevelte fel gyermekeit, rengeteget szenvedett velük és egyszer csak a legidosebb fiától, aki másutt volt, kap egy levelet: megnosülök, hozom a menyasszonyom. Nagyon megrémül a család, hát most kellene neki keresnie a család számára, most kellene, hogy odaálljon az anya mellé. Az anya egy imádságos éjszakán elengedi a gyermekét. El tudod a férjedet, gyermekedet, unokádat, vagy aki éppen a mindened, engedni? Elengedi a gyermekét, mindazt az adósságot, sok könnyet, ami vele kapcsolatban összegyult. Aztán reggel összegyujti a családot és elmondja: ma délben érkezik a testvéretek a menyasszonyával. Egy parancsot adok ki most az egész háznak. Senki, de senki ne mondjon olyat, ami neki fájna. Ha láttok benne hibát, senki ne vegye észre. Ha pedig mégis észrevesztek valamit, senkivel nem szabad közölni értitek? Ez a parancsom az egész családra nézve, nem beszéltek a hibáiról, nem beszéltek arról, amit nem láttok jónak, csak a jóról.

Ez az asszony megnyerte nemcsak a fiát, hanem a menyét is. Az egész környék azt mondta a városban, a legkedvesebb leánya a menye. El merte veszíteni és abban a családban olyan békesség, olyan szeretet, olyan öröm volt, hogy az egész környék beszélt róla. És ez az odaérkezett meny, aki csak szeretetet kapott, akit csak segítettek, megkérdezte az anyósát, hogy fogadhatnám el azt a Jézust, aki nálatok Úr.

Kedves szülo, kedves anya, mered elveszíteni a jogaidat, a hálát, a tiszteletet, azt, hogy valaki légy? A gyermeked, mered-e elveszíteni, hogy megtalálhasd a magad életét és a tieid életét az Isten ígérete szerint. Nagyon kérlek, tedd meg ma azt az utat, hogy gondolatban, imádságban odamégy a kereszthez és bocsánatot kérsz erre az iszonyú önzo, életedet megtartani akaró múltadra és hazamégy új szívvel, új örömmel és új szeretettel. Isten tudja, hogy mit akart veled cselekedni. Most érted? Engedd el azt, amit fogsz, hogy Isten is elengedhessen mindent. Amiképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezoknek.

Aki meg akarja tartani az o életét, elveszti azt. Veszítsd el, hogy megnyerd ezen a világon és egyszer az örökéletben.

Imádkozzunk: Köszönöm Uram, hogy elsosorban engem ítélsz. Annyiszor akartam megtartani a tiszteletet, azt, hogy hálásak legyenek emberek, azt, hogy legyek valaki. Köszönöm Jézus Krisztus, hogy én is letehetem ott a kereszted alatt buneimet. Uram aki mindent odaadtál, - követod csak úgy lehetek, ha én is elengedek mindent. Mutasd meg a testvéreimnek, mi az, amit mindenáron meg akarnak tartani. Adj nekünk bátorságot ott a kereszt alatt a buneinkkel együtt letenni mindent. Hadd élhessünk dicsoségedre és mások üdvösségére. Köszönöm, hogy hallod, köszönöm, hogy aki komolyan kérte annak megadod, az Úr Jézus Nevében. Ámen.

Aki testvérét rágalmazza vagy ítélkezik felette, az a törvényt rágalmazza, és a törvény felett ítélkezik.

 ⁶De hittel kérje, semmit sem kételkedve, mert aki kételkedik, az olyan, mint a tenger hulláma, amelyet a szél sodor és ide-oda hajt. ⁷Ne gondolja tehát az ilyen, hogy bármit is kaphat az Úrtól, ⁸a kétlelkű és minden útján állhatatlan ember. 
¹Honnan vannak viszályok és harcok közöttetek? Nem a tagjaitokban dúló önző kívánságok okozzák-e ezeket?  ²Kívántok valamit, és nem kapjátok meg, öltök és irigykedtek, de nem tudtok célt érni, harcoltok és viszálykodtok. Mégsem kapjátok meg azért, mert nem kéritek. ³Vagy ha kéritek is, nem kapjátok meg, mert rosszul kéritek: csupán élvezeteitekre akarjátok azt eltékozolni. ⁴Parázna férfiak és asszonyok, nem tudjátok-e, hogy a világgal való barátság ellenségeskedés az Istennel? Ha tehát valaki a világgal barátságot köt, ellenségévé válik az Istennek.  ⁵Vagy azt gondoljátok, hogy az Írás ok nélkül mondja: "Irigységre kívánkozik a lélek, amely bennünk lakozik?" ⁶De még nagyobb kegyelmet is ad, ezért mondja: "Isten a kevélyeknek ellenáll, az alázatosoknak pedig kegyelmét adja".  ⁷Engedelmeskedjetek azért az Istennek, de álljatok ellen az ördögnek, és elfut tőletek.  ⁸Közeledjetek az Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg a kezeteket, ti bűnösök, és szenteljétek meg a szíveteket, ti kétlelkűek. ⁹Gyötrődjetek, gyászoljatok és sírjatok, nevetésetek forduljon gyászra, örömötök szomorúságra. ¹⁰Alázzátok meg magatokat az Úr előtt, és ő felmagasztal titeket. ¹¹Ne rágalmazzátok egymást, testvéreim. Aki testvérét rágalmazza vagy ítélkezik felette, az a törvényt rágalmazza, és a törvény felett ítélkezik. Ha pedig a törvény felett ítélkezel, nem megtartója, hanem ítélőbírája vagy a törvénynek.  ¹²Egy a törvényadó és az ítélőbíró, aki megmenthet és elveszthet. De ki vagy te, hogy ítélkezel felebarátod felett?  ¹³Tehát akik azt mondjátok: Ma vagy holnap elmegyünk abba a városba, és ott töltünk egy esztendőt, kereskedünk és nyereséget szerzünk;  ¹⁴azt sem tudjátok, mit hoz a holnap! Mert a ti életetek olyan, mint a lehelet, amely egy kis ideig látszik, aztán eltűnik. ¹⁵Inkább ezt kellene mondanotok: Ha az Úr akarja és élünk, és ezt vagy azt fogjuk cselekedni.  ¹⁶Ti azonban most kérkedtek elbizakodottságotokban: minden ilyen kérkedés gonosz. ¹⁷Aki tehát tudna jót tenni, de nem teszi: bűne az annak.

Ha mindig kiugrasz kapcsolataidból, amikor zavaros vizekre eveztek, szokj hozzá saját társaságodhoz

„…kérlek titeket testvéreim, hogy mindnyájan egyféleképpen szóljatok, és ne legyenek közöttetek szakadások, hanem ugyanazzal az érzéssel és ugyanazzal a meggyőződéssel igazodjatok egymáshoz.” (1Korinthus 1:10)

Ha mindig kiugrasz kapcsolataidból, amikor zavaros vizekre eveztek, szokj hozzá saját társaságodhoz – mert ez lesz az egyetlen társaságod! A legjobb kapcsolat, amit remélhetsz, olyan, ami nem tökéletes, amin minden nap dolgoznod kell. A kapcsolatokat nem lehet arra alapozni, hogy soha nem lesz nézeteltérés, hanem arra, hogy elkötelezitek magatokat egymás szeretetére, és arra, hogy tenni fogtok a békességért. Jézus azt mondja: „Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek” (Máté 5:9). Ne feledd: a béketeremtés munka, de a jutalom megéri. A kapcsolatokat mindig megéri helyreállítani. Az Isten azt akarja, hogy értékeljük kapcsolatainkat ahelyett, hogy feladnánk azt, mihelyt feltűnik egy probléma. Pál azt írta: „Ha tehát van vigasztalás Krisztusban, ha van szeretetből fakadó figyelmeztetés, ha van közösség a Lélekben, ha van irgalom és könyörület, akkor tegyétek teljessé örömömet azzal, hogy ugyanazt akarjátok: ugyanaz a szeretet legyen bennetek, egyet akarva ugyanarra törekedjetek” (Filippi 2:1-2). Az a képességünk, hogy megférünk másokkal, a lelki érettség fokmérője. Isten azt szeretné, ha az ő családját a szeretetről ismernék. A viszály és a marakodás rossz üzenetet küld a figyelő világnak. Pál szégyellte, amikor a korinthusi gyülekezet elkezdett villongó pártokra szakadni, és egymást citálták a bíróság elé. „Megszégyenítésül mondom nektek! Ennyire nincs közöttetek egyetlen bölcs sem, aki igazságot tudna tenni testvérei között?” (1Korinthus 6:5) Megdöbbentette és kiábrándította, hogy senki sem volt elég érett arra, hogy békésen rendezze a konfliktust. Ezért írta: „A mi Urunk Jézus Krisztus nevére kérlek titeket testvéreim, hogy mindnyájan egyféleképpen szóljatok, és ne legyenek közöttetek szakadások, hanem ugyanazzal az érzéssel és ugyanazzal a meggyőződéssel igazodjatok egymáshoz!”