Elsődleges az Úr akarata, ahogy az ige is mondja " Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségleteteket." (Fil.4.19)
Fontos hogyan várakozunk, aktívan vagy passzívan?
A passzív várakozó "egyedülállóságának kanapéján henyél, s még mielőtt felrázhatná párnáját, az Elégedetlenség, Elbátortalanodás, Csüggedés és Depresszió pusztító csapata már be is fészkelte magát mellé. Teljesen elnyomják, s közben helyet szorítanak undok rokonaiknak, az Aggódásnak és a Dühnek.Ezek a társak annyira kisajátítják idejét és terét, hogy szinte már nem is marad helye Istennek, vagy annak, hogy másoknak adjon."
"Az aktív várakozó mindegy egyes pillanatban talál célt. A várakozás során irigylésre méltó bizalmat fejleszt ki Isten felé.
A Zsoltárok 37: 3-7 nagyszerűen jellemzi az aktív várakozót:
Bízzál az Úrban és tégy jót [úgy hogy elérsz másokat];
Lakozzál e földön [ Teremts otthont, telepedj le, élj békességgel ott, ahová Isten helyez.]
Gyönyörködj az Úrban [az Úr legyen az egyetlen örömöd ] és megadja szíved kéréseit.
Hagyd az Úrra [ teljes mértékben és fenntartás nélkül] utadat,
Bízzál benne, majd ő munkálkodik...
Csillapodjál le az Úrban és
Várjad őt."
De a várakozás mellé még fontosabb az imádkozás.
"Légy csendben, és várj az Úrra!" /Zsolt. 37.7/
"Csak Istennél csendesül el lelkem"( Zsolt.62:2)
"Csendesedjetek el, és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten!2 /Zsolt.46,11/
(Linda Dillow és Lorraine Pintus: Érdemes várni c. könyvéből idézve)
