Az elengedés

Igen Uram tudom hogy ez az amit meg kell tennem,segits,add a te erod és lelked hogy megbirkozzak ezzel a feladattal,és ne csak ideig oráig,hanem a te akaratod szerint.Az Ur Jezus nevében Ámen.

Trausch Liza:
"Mert aki meg akarja tartani az o életét, elveszti azt; aki pedig elveszti az o életét én érettem, az megtartja azt. Mert mit használ az embernek, ha mind e világot megnyeri is, o magát pedig elveszti, vagy magában kárt vall?" Lk 9,24-25
Ez az igerész az életemrol beszél. Jó volna egy percig arra gondolni: mi is az életem? Biztos, hogy nem a fizikai életrol beszél. Az élet a boldogság. Mi kell a boldogsághoz? Egy lány elmondta: eloször egy jó férj, kedves gyermek, meg jó lakás és egy autó. Elmondta ami a boldogságához kellene. Aztán úgy volt, hogy mikor már a gyermek is megvolt, összevesztem a férjemmel. Azt gondoljuk, hogy a boldogsághoz bizonyos dolgok kellenek. És ezek a kellékek soha nincsenek együtt.

Eszembe jutott édesapám, aki mikor valami nagyon jó dolgot akart adni, kezébe vette és jól beszorította a markát. Odamentem, hogy nyitogassam az ujjait, kicsi kezemmel a hatalmas kezét és sikerült egy ujját kifeszíteni. De ettol még nem volt meg, ami a kezében volt. Mire a harmadikat kifeszítettem, az elsot becsukta. Mosolygott rajtam, miközben erolködtem. Sosem jutottam oda, hogy ki tudjam venni a kezébol.

Sokszor így próbálunk, erolködünk, meg akarjuk szerezni, sok mindent megteszünk azért, hogy végre igazán meglegyen ez a boldogság. Édesapám azt várta, azt mondjam, légy szíves nyisd ki. Csak egy kicsi kérést várt, de én túl büszke voltam és ki akartam nyitni a kezét.
A napokban egy német könyvet olvastam, amiben történetek voltak. Egy anyáról írt az illeto és azt írja, hogy mikor hazafelé ment, mindig volt egy fütty, amire az édesanyja figyelt, ami annyit jelentett, hogy o jön. Azt mondta, hogy katona voltam, nagyon messze az édesanyámtól. Szabadságot kaptam, éjszaka mentem hazafelé, azt gondoltam, most ugyan hiába fütyülök, senki sem hallja, senki sem várja. De azért szokásból elfütyültem a családi füttyöt. Mire odaértem a kapuhoz, ott állt az édesanyám.

Azért írta ezt le, mert valaki azt mondta neki: nem érdemes imádkozni. Testvér az Atyád azt a kicsi füttyöt, azt a kis semmis mondatot, sóhajt, hallja és már ott van. Az anyai szívnél sokkal nagyobb, sokkal szeretobb az Atya szíve.

Abbahagytad az imádságot? Inkább erolködsz, hogy megszerezd azt a valamit? Olyan nagyon jó most az Igére figyelni: Aki meg akarja tartani, meg akarja szerezni az életét, elveszti azt.

Egy palotát kiraboltak. Többek között egy nagyon értékes zenéloórát is elloptak. Nagy pénzért szerették volna eladni és ezért szidollal próbálták rajta tisztítani az aranyat, hogy ragyogjon és szebb legyen. Egy kicsi zsinór volt, amit meg kellett húzni és akkor zenélt. Húzták és nem zenélt az óra. A szidol befolyt a zenélo szerkezetbe és elromlott.

A boldogság belül van, a zenélo szerkezet belül van. A boldogság nem az, amid van, hanem belül van, amikor a szíved énekel. Talán voltál már úgy, hogy azt érezted, ott belül minden olyan jó. Csak miközben megszerzed amit akarsz, miközben próbálod nyitogatni Isten ujjait, hogy ez is, meg az is, meg minden legyen meg, közben beszivárog a bun. És miközben megszerzed, elveszted. "Aki meg akarja tartani az életét, elveszti azt." Ez Isten országa egyik alaptörvénye. Ki tudja, most is mindenáron mit akarsz? Most mi hiányzik ahhoz, hogy boldog legyél? Miért dolgozol többet, mi után futsz? Dolgok, vagy egy ember után? És nem veszed észre, hogy közben belül romlik el minden.

Így mondja az Ige: Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall?“ (Lk 9,25). A dolgok megszerzése mindig bunnel jár. Mindig beszivárog a bun. Mindenáron akartam az örökséget, mert nekem ígérték a szüleim. Aztán elkezdtünk harcolni, kezdodött a per. Most már senkivel nem vagyok jóba a családban. Meg akarta nyerni a boldogságot és közben elvesztette.

De lehet neked nem valami, hanem valaki a boldogság. Valaki elmondta, szerelmes voltam valakibe. Mit tehetek róla, hogy annak felesége volt. Megígérte, hogy elválik. El is vált, hosszú hónapok múltak el, mire megszereztem, - érdekes, mintha nem is szeretném már annyira. Valami belülrol tönkrement közben. Most már összeesküdhetnénk, de minek? Már semmi értelme nincs. Miközben megszerezte, elvesztette. Nagyon vigyázz, ebben a harcban annyi bun terhel téged. Annyi olyan szó, olyan gondolat, indulat, ami megterheli a lelkedet. Ahogy az elobb mondtam, hogy beszivárog a bun és belülrol megy tönkre az életed. Így mondta Igénk: ha valaki meg akarja tartani életét, - lehet hogy valaki az életed, vagy valami, ami neked olyan fontos.

Nagyon érdekes az a kis példa, mikor elmondják, hogy a bennszülöttek hogy fognak majmot. Egy szuk nyílású köcsögbe mogyorót tesznek. A majomnak mindenáron kell a mogyoró. Nagy nehezen bedugja kezét a szuk nyíláson, de mikor megmarkolja, kihúzni már nem tudja. Szeretné kihúzni, de a mogyorót nem engedi el. Jönnek a bennszülöttek nagy fustélyokkal, a majom tudja mi következik. De a mogyorót nem engedi el. Miközben erosen fogod és tartod azt a valamit, vagy valakit, nem veszed észre, hogy minden tönkremegy. Aztán már nem a majom fogta a mogyorót, hanem a bennszülöttek fogták a majmot. Aztán már a bun fog téged.

Így mondta valaki, akkor kerültem bele az ivásba, mikor az is ivott, akibe szerelmes voltam. Most már rég vége mindennek, de az ivás fog. Rettenetes dolog, hogy a harag is fog. Rég nincs miért veszekedni, de egyszeruen ott van a szívedben és tart és fog. És ezért nem lehetsz boldog. Miközben meg akartad szerezni az életedet, közben elvesztetted. Egy hatalmas kéz fog, vergodsz benne, szabadulni akarsz. Saját életembol ismerem, mikor valahol engedtem a haragnak, indulatnak, azt vettem észre, most már másra is haragszom. Már az indulat fog, veszekszem, mérges vagyok. ....
Jó volna, ha ma rájönnél, hogy mikor meg akartam tartani az életemet irtózatos dolgokba kerültem bele. Milyen jó volna, ha nem az ítéletben gyónnál, hanem a kereszt elott. Ma vár téged a kereszt, az elengedés helye. Aki meg akarja tartani az o életét elveszti, aki pedig elengedi, - az megtalálja. Az egész élet titka az elengedés. Milyen egyszeru volna ma mindent elengedni. Az elengedés helye a kereszt. Azon az iszonyú éjszakán ott a Golgotán elhangzik egy imádság. Két véres nyitott kéz nyúlik az Atya felé, a menny felé: Atyám, Édesatyám bocsáss meg neki. Bár te lennél az a valaki, aki a kereszt alatt gyón, aki jó helyen mondja el a buneit, ott, ahol a megbocsátás helye van. Nem az éjszakába, a levegobe, a semmibe. Megtalálod-e ma a megbánás helyét és az elengedés helyét? Hogy el tudnád mondani az imádság alatt, ami ott hangzik: Atyám, bocsáss meg neki. Ha tudnád együtt mondani: bocsáss meg nekem bunösnek.

Ne várjad meg Isten vallatását. Engedd el most az igazadat, a jogaidat. Engedj el mindent, hogy Isten is elengedjen neked mindent. Olyan nagyon jó, hogy nyugodtan elmondhatod a magad kicsi imáját, mert együtt megy az Isten trónja elé a Jézus imájával. Az a kicsi fütty, az a kicsi imádság együtt megy az O halálverítékes véres imádságával. Ma bocsánatot nyerhetsz. O elore tudta, mit akar veled cselekedni. Életet akar adni. Aki elveszti, megtalálja. Elmehetsz haza innen igazi új élettel.

Hadd mondjak még el egy igazi történetet, ami arról beszél, hogy milyen egy jó anyós. Egy anya nagyon nehezen nevelte fel gyermekeit, rengeteget szenvedett velük és egyszer csak a legidosebb fiától, aki másutt volt, kap egy levelet: megnosülök, hozom a menyasszonyom. Nagyon megrémül a család, hát most kellene neki keresnie a család számára, most kellene, hogy odaálljon az anya mellé. Az anya egy imádságos éjszakán elengedi a gyermekét. El tudod a férjedet, gyermekedet, unokádat, vagy aki éppen a mindened, engedni? Elengedi a gyermekét, mindazt az adósságot, sok könnyet, ami vele kapcsolatban összegyult. Aztán reggel összegyujti a családot és elmondja: ma délben érkezik a testvéretek a menyasszonyával. Egy parancsot adok ki most az egész háznak. Senki, de senki ne mondjon olyat, ami neki fájna. Ha láttok benne hibát, senki ne vegye észre. Ha pedig mégis észrevesztek valamit, senkivel nem szabad közölni értitek? Ez a parancsom az egész családra nézve, nem beszéltek a hibáiról, nem beszéltek arról, amit nem láttok jónak, csak a jóról.

Ez az asszony megnyerte nemcsak a fiát, hanem a menyét is. Az egész környék azt mondta a városban, a legkedvesebb leánya a menye. El merte veszíteni és abban a családban olyan békesség, olyan szeretet, olyan öröm volt, hogy az egész környék beszélt róla. És ez az odaérkezett meny, aki csak szeretetet kapott, akit csak segítettek, megkérdezte az anyósát, hogy fogadhatnám el azt a Jézust, aki nálatok Úr.

Kedves szülo, kedves anya, mered elveszíteni a jogaidat, a hálát, a tiszteletet, azt, hogy valaki légy? A gyermeked, mered-e elveszíteni, hogy megtalálhasd a magad életét és a tieid életét az Isten ígérete szerint. Nagyon kérlek, tedd meg ma azt az utat, hogy gondolatban, imádságban odamégy a kereszthez és bocsánatot kérsz erre az iszonyú önzo, életedet megtartani akaró múltadra és hazamégy új szívvel, új örömmel és új szeretettel. Isten tudja, hogy mit akart veled cselekedni. Most érted? Engedd el azt, amit fogsz, hogy Isten is elengedhessen mindent. Amiképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezoknek.

Aki meg akarja tartani az o életét, elveszti azt. Veszítsd el, hogy megnyerd ezen a világon és egyszer az örökéletben.

Imádkozzunk: Köszönöm Uram, hogy elsosorban engem ítélsz. Annyiszor akartam megtartani a tiszteletet, azt, hogy hálásak legyenek emberek, azt, hogy legyek valaki. Köszönöm Jézus Krisztus, hogy én is letehetem ott a kereszted alatt buneimet. Uram aki mindent odaadtál, - követod csak úgy lehetek, ha én is elengedek mindent. Mutasd meg a testvéreimnek, mi az, amit mindenáron meg akarnak tartani. Adj nekünk bátorságot ott a kereszt alatt a buneinkkel együtt letenni mindent. Hadd élhessünk dicsoségedre és mások üdvösségére. Köszönöm, hogy hallod, köszönöm, hogy aki komolyan kérte annak megadod, az Úr Jézus Nevében. Ámen.

Aki testvérét rágalmazza vagy ítélkezik felette, az a törvényt rágalmazza, és a törvény felett ítélkezik.

 ⁶De hittel kérje, semmit sem kételkedve, mert aki kételkedik, az olyan, mint a tenger hulláma, amelyet a szél sodor és ide-oda hajt. ⁷Ne gondolja tehát az ilyen, hogy bármit is kaphat az Úrtól, ⁸a kétlelkű és minden útján állhatatlan ember. 
¹Honnan vannak viszályok és harcok közöttetek? Nem a tagjaitokban dúló önző kívánságok okozzák-e ezeket?  ²Kívántok valamit, és nem kapjátok meg, öltök és irigykedtek, de nem tudtok célt érni, harcoltok és viszálykodtok. Mégsem kapjátok meg azért, mert nem kéritek. ³Vagy ha kéritek is, nem kapjátok meg, mert rosszul kéritek: csupán élvezeteitekre akarjátok azt eltékozolni. ⁴Parázna férfiak és asszonyok, nem tudjátok-e, hogy a világgal való barátság ellenségeskedés az Istennel? Ha tehát valaki a világgal barátságot köt, ellenségévé válik az Istennek.  ⁵Vagy azt gondoljátok, hogy az Írás ok nélkül mondja: "Irigységre kívánkozik a lélek, amely bennünk lakozik?" ⁶De még nagyobb kegyelmet is ad, ezért mondja: "Isten a kevélyeknek ellenáll, az alázatosoknak pedig kegyelmét adja".  ⁷Engedelmeskedjetek azért az Istennek, de álljatok ellen az ördögnek, és elfut tőletek.  ⁸Közeledjetek az Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg a kezeteket, ti bűnösök, és szenteljétek meg a szíveteket, ti kétlelkűek. ⁹Gyötrődjetek, gyászoljatok és sírjatok, nevetésetek forduljon gyászra, örömötök szomorúságra. ¹⁰Alázzátok meg magatokat az Úr előtt, és ő felmagasztal titeket. ¹¹Ne rágalmazzátok egymást, testvéreim. Aki testvérét rágalmazza vagy ítélkezik felette, az a törvényt rágalmazza, és a törvény felett ítélkezik. Ha pedig a törvény felett ítélkezel, nem megtartója, hanem ítélőbírája vagy a törvénynek.  ¹²Egy a törvényadó és az ítélőbíró, aki megmenthet és elveszthet. De ki vagy te, hogy ítélkezel felebarátod felett?  ¹³Tehát akik azt mondjátok: Ma vagy holnap elmegyünk abba a városba, és ott töltünk egy esztendőt, kereskedünk és nyereséget szerzünk;  ¹⁴azt sem tudjátok, mit hoz a holnap! Mert a ti életetek olyan, mint a lehelet, amely egy kis ideig látszik, aztán eltűnik. ¹⁵Inkább ezt kellene mondanotok: Ha az Úr akarja és élünk, és ezt vagy azt fogjuk cselekedni.  ¹⁶Ti azonban most kérkedtek elbizakodottságotokban: minden ilyen kérkedés gonosz. ¹⁷Aki tehát tudna jót tenni, de nem teszi: bűne az annak.

Ha mindig kiugrasz kapcsolataidból, amikor zavaros vizekre eveztek, szokj hozzá saját társaságodhoz

„…kérlek titeket testvéreim, hogy mindnyájan egyféleképpen szóljatok, és ne legyenek közöttetek szakadások, hanem ugyanazzal az érzéssel és ugyanazzal a meggyőződéssel igazodjatok egymáshoz.” (1Korinthus 1:10)

Ha mindig kiugrasz kapcsolataidból, amikor zavaros vizekre eveztek, szokj hozzá saját társaságodhoz – mert ez lesz az egyetlen társaságod! A legjobb kapcsolat, amit remélhetsz, olyan, ami nem tökéletes, amin minden nap dolgoznod kell. A kapcsolatokat nem lehet arra alapozni, hogy soha nem lesz nézeteltérés, hanem arra, hogy elkötelezitek magatokat egymás szeretetére, és arra, hogy tenni fogtok a békességért. Jézus azt mondja: „Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek” (Máté 5:9). Ne feledd: a béketeremtés munka, de a jutalom megéri. A kapcsolatokat mindig megéri helyreállítani. Az Isten azt akarja, hogy értékeljük kapcsolatainkat ahelyett, hogy feladnánk azt, mihelyt feltűnik egy probléma. Pál azt írta: „Ha tehát van vigasztalás Krisztusban, ha van szeretetből fakadó figyelmeztetés, ha van közösség a Lélekben, ha van irgalom és könyörület, akkor tegyétek teljessé örömömet azzal, hogy ugyanazt akarjátok: ugyanaz a szeretet legyen bennetek, egyet akarva ugyanarra törekedjetek” (Filippi 2:1-2). Az a képességünk, hogy megférünk másokkal, a lelki érettség fokmérője. Isten azt szeretné, ha az ő családját a szeretetről ismernék. A viszály és a marakodás rossz üzenetet küld a figyelő világnak. Pál szégyellte, amikor a korinthusi gyülekezet elkezdett villongó pártokra szakadni, és egymást citálták a bíróság elé. „Megszégyenítésül mondom nektek! Ennyire nincs közöttetek egyetlen bölcs sem, aki igazságot tudna tenni testvérei között?” (1Korinthus 6:5) Megdöbbentette és kiábrándította, hogy senki sem volt elég érett arra, hogy békésen rendezze a konfliktust. Ezért írta: „A mi Urunk Jézus Krisztus nevére kérlek titeket testvéreim, hogy mindnyájan egyféleképpen szóljatok, és ne legyenek közöttetek szakadások, hanem ugyanazzal az érzéssel és ugyanazzal a meggyőződéssel igazodjatok egymáshoz!”

Hit nélkül lehetetlen Istennek tetszeni

Trausch Liza írásából:
"Hit által áldozta meg Ábrahám Izsákot, próbára tétetvén, és az egyszülöttet vitte áldozatul, ő, ki az ígéreteket nyerte. Akinek meg volt mondva: Izsákban neveztetik néked mag. Úgy gondolkozván, hogy az Isten a halálból is képes feltámasztani, miért is őt példaképpen visszanyerte." Zsidók 11,17-19
Egyetlen üzenet hangzik felénk, két szóban: "Hit által!" Kérdésünk ez volt: mi a hit? Isten Igéje alapján a válasz így hangzott: a hit valóság. Akinél a hit nem valóság, és Isten szava nem valóság, az nem hisz.

Ha most valaki ebben a pillanatban beszaladna ide, és azt mondaná, hogy ég a ház, aki hinné rögtön cselekedne, azonnal kiszaladna. Mert a hit nem hit, ha nem követi cselekedet.

Ábel elhitte Isten szavát. Elhitte, hogy aki vétkezik, meghal. Nem testi halállal, - kárhozattal. Így találta meg Ábel hit által a helyettest. Hit által vitt becsesebb áldozatot, - vitte a Bárányt.

Isten szava elmondta: tűz-özön vár ránk, menekülj a bárkába. Noé elhitte, hogy lesz ítélet, és ezért bárkát készített. A bárka kegyelem! Beléptél, megtetted a döntő lépést? Megköszönted Jézusnak, hogy meghalt éretted?

A Biblia Ábrahámot hívők atyjának nevezi, mert élete csodálatos, hitből való élet volt. Így kezdődik a Zsidók 11,8: "Hit által engedelmeskedett Ábrahám, mikor elhívatott, hogy menjen ki arra a helyre, amelyet öröklendő volt, és kiment, nem tudván hova megy."

Egy engedelmes élet áll előttünk, amelyik hitben jár, ezért nyugszik rajta Isten áldása. Eljön egy nap, mikor Isten azt mondja: megáldván megáldalak, és akkor mégis azt mondja Ábrahám: Uram mit adhatnál nekem, holott nincs gyermekem? Mit adhatnál nekem, mikor nincs örökös?

Lehet, hogy van közöttünk olyan, aki ma azt mondja az Úrnak, Uram mit adhatnál nekem, mikor valami olyan hiány van az életemben ami nélkül semmi nem ér semmit.

Mondd ki ezt a hiányt Isten színe előtt. Uram nincs egészségem. Hiába van meg anyagilag minden, mit adhatnál, ha nincs egészségem? Mi az a hiány az életedben, amit egy mondattal kimondhatnál? Emlékszem valakire, aki amikor az evangélium szólott azt mondotta - hát igen - de nincs lakásom. Ez volt életének nagy hiánya.

Olyan jó, hogy szabad kimondani Isten előtt. Egy leányra emlékszem, aki azt mondotta, mit adhatnál, hát nincs társam. Egyedül vagyok! Valakinek meghalt a felesége és azt mondta: mit adhatna nekem még Isten, mikor nincs akit szerettem?

A nagy hiányt kimondta Isten színe előtt. Talán neked is az a nagy hiányod, ami Ábrahámnak, hogy nincs gyermek. Istennek őszintén elmondhatod, ahogy Ábrahám is elmondta.

Aztán ígéretet kap Istentől, megkapja Izsákot, a fiút. "Kérjetek és adatik néktek!" Mt 7,7 El tudjátok képzelni a boldog pillanatot, amikor a megvénhedt Sára gyermeket szült, amikor Ábrahám szívére ölelhette az egyetlenegyet, amikor a vágy valósággá lett, amikor megszületett a fiú?

A hívők atyjának Isten megadta a kérését. Volt-e már így életedben, hogy valamit életre halálra kértél, és Isten megadta?  ....
Másik nagy veszedelem, hogy az ajándékból bálvány lesz. Mit jelent ez a szó, hogy bálvány? Annyit jelent: isten, aki, vagy ami nélkül nem tudok élni. Nagyon szeretném, ha nem általánosságban gondolkoznál, hanem nagyon határozottan meglátnád, hogy van-e valami, vagy valaki az életedben, aki nélkül nem tudsz élni? Aki, vagy ami ha nem volna, nem volna tovább értelme életednek. Azért mondtam hogy aki, vagy ami, mert nemcsak személy lehet a bálvány, lehet egészen kicsi dolog.
Van egy hívő testvérem, akinek a könyv a bálványa. Isten azzal állította meg, hogy szürkehályog lett a szemén, nem tudott olvasni. Azt mondta: megfogadtam Istennek, ha a műtét sikerül, addig nem veszek könyvet a kezembe, míg ki nem olvasom a Bibliát. A műtét sikerült. Pár nappal ezelőtt jártam náluk, és bele volt merülve egy regénybe. Pont akkor léptem be. Nem tudta megtenni, bálványa volt a könyv.

Értjük most már mi a bálvány: aki, vagy ami nélkül nem tudok élni. Talán kisebb dolog, kert, virág, lakás, bútor, valami - de lehet, hogy valaki. Lehet, hogy saját magad. Lehet, hogy bálványod a saját gőgöd. Igy mondta valaki: nem tudok bocsánatot kérni. Bármennyire kellene, elmulasztotta az utolsó alkalmat, hogy anyjától bocsánatot kérjen. A saját gőgje miatt. Így mondta valaki: a halálos ágyán sem békülök meg, nekem van igazam. Lehet bálványod önmagad, lehet hogy a feleséged vagy férjed, lehet a gyermeked is.

Ábrahám életében úgy látszik, Isten szeme látta a veszélyt, senki nem látta rajta kívül. hogy apai szívébe odafurakodott az egyetlen. Lehet, hogy ki is mondta Ábrahám, Egyetlenem! Isten hallotta. Lehet, azt mondta Ábrahám: Mindenem! Isten látta, hallotta. Lehet, ha valaki megkérdezne mondanád: nem, nem. Istent nem lehet megtéveszteni.

Mózes könyvéből elolvastuk a szívszorongató történetet: "Vedd a te fiadat, ama te egyetlenegyedet, akit szeretsz, Izsákot." 1Móz 22,2

Nem tudom hogyan mondjam, hogy megértsd, amit most Isten Ábrahámmal tesz, végtelen szeretetből teszi. Mert a bálvány, akárki, vagy akármi az, tönkretesz. Kimondhatatlan szenvedések, előre elképzelhetetlen gyötrelmek forrása.

Egy fiatal emberrel beszéltem nem is olyan régen, akinek a felesége a bálványa. Azt mondta gyötrődve, olyan féltékeny vagyok, pedig tudom hogy semmi okom nincs rá, de agyongyötröm a feleségem, meg magam is, és pokol az életünk, pedig szeretjük egymást.

Láttam sok szülőt, akinek a gyermeke volt a bálványa, és láttam azt a szívet gyötrő fájdalmat, mikor késett egy félórát, már a vonat kerekei alatt látta a gyermekét. Tudod, hogy a félelem micsoda szenvedések forrása? Amit Isten itt Ábrahámmal tesz, a legnagyobb jó, amit tehet. Ezért mondja Isten Ábrahámnak: Vedd és vidd!

Ahogy parancsként mondhattam neked, hogy menj be a bárkába, ugyanúgy mondhatom most Isten határozott parancsaként: vedd a te egyetlenegyedet és vidd! Vidd az oltárra! ....
Vedd és vidd, amíg nem késő! Imádkozzunk! Uram, aki kijelentetted magad a Golgotán, aki megmondtad, megmutattad, hogy ki vagy, aki megmutattad vérző szívedet ennek a világnak, könyörülj rajtunk, vissza ne dobjuk szeretetedet, az Egyetlent, Aki megmenthet minket. S Aki olyan emberekké tehet, akiket nyugodtan, bátran lehet szeretni. Ámen.

Istenem koszonom a mai megtapasztalást!! :)


¹A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés.  ²Ennek a hitnek az alapján nyertek Istentől jó tanúbizonyságot a régiek. ³Hit által értjük meg, hogy a világokat Isten szava alkotta, úgyhogy a nem láthatókból állt elő a látható.  ⁴Hit által ajánlott fel Ábel értékesebb áldozatot, mint Kain, és ezáltal nyert bizonyságot arról, hogy ő igaz, mert Isten bizonyságot tett áldozati ajándékairól, úgyhogy hite által még holta után is beszél.  ⁵Hit által ragadtatott el Énók, hogy ne lásson halált, és nem találták meg, mivel elragadta őt az Isten. Elragadtatása előtt azonban bizonyságot nyert arról, hogy Isten szemében kedves.  ⁶Hit nélkül pedig senki sem lehet kedves Isten előtt, mert aki az Istent keresi, annak hinnie kell, hogy ő van; és megjutalmazza azokat, akik őt keresik. ⁷Hit által kapott kijelentést Nóé azokról a dolgokról, amelyek még nem voltak láthatók, és Istent félve és tisztelve készítette el a bárkát háza népe megmentésére. E hite által ítélte el a világot, és a hitből való igazság örökösévé lett.  ⁸Hit által engedelmeskedett Ábrahám, amikor elhívatott, hogy induljon el arra a helyre, amelyet örökségül fog kapni. És elindult, nem tudva, hova megy.  ⁹Hit által költözött át az ígéret földjére, mint idegenbe, és sátrakban lakott Izsákkal és Jákóbbal, ugyanannak az ígéretnek az örököseivel.  ¹⁰Mert várta azt a várost, amelynek szilárd alapja van, amelynek tervezője és alkotója az Isten.  ¹¹Hit által kapott erőt arra is, hogy Sárával nemzetséget alapítson, noha már idős volt, minthogy hűnek tartotta azt, aki az ígéretet tette.  ¹²Ezért attól az egytől, méghozzá egy szinte már elhalttól származtak olyan sokan, mint az ég csillagai és mint a tenger partján a föveny, amely megszámlálhatatlan.  ¹³Hitben haltak meg ezek mind, anélkül, hogy beteljesültek volna rajtuk az ígéretek. Csak távolról látták és üdvözölték azokat és vallást tettek arról, hogy idegenek és jövevények a földön.  ¹⁴Mert akik így beszélnek, jelét adják annak, hogy hazát keresnek. ¹⁵És ha arra a hazára gondoltak volna, amelyből kijöttek, lett volna alkalmuk visszatérni. ¹⁶Így azonban jobb után vágyakoztak, mégpedig mennyei után. Ezért nem szégyelli az Isten, hogy őt Istenüknek nevezzék, mert számukra várost készített.  ¹⁷Hit által ajánlotta fel Ábrahám Izsákot, amikor próbára tétetett, és egyszülött fiát vitte áldozatul az, aki az ígéreteket kapta,  ¹⁸akinek megmondatott: "Aki Izsáktól származik, azt fogják utódodnak nevezni".  ¹⁹Azt tartotta ugyanis, hogy Isten képes őt a halottak közül is feltámasztani. Ezért vissza is kapta őt, aki így a feltámadás példájává lett. ²⁰Hit által áldotta meg Izsák is az eljövendő dolgokra nézve Jákóbot és Ézsaut.  ²¹Hit által áldotta meg a haldokló József mindegyik fiát, és botja végére hajolva imádkozott.  ²²Hit által gondolt József élete végén Izráel fiainak kivonulására, és rendelkezett teteme felől.  ²³Hit által rejtegették Mózest születése után három hónapig szülei, mert látták, hogy szép a gyermek, és nem féltek a király parancsától.  ²⁴Hit által tiltakozott Mózes, amikor felnőtt, hogy a fáraó lánya fiának mondják.  ²⁵Mert inkább választotta az Isten népével együtt a sanyargatást, mint a bűn ideig-óráig való gyönyörűségét, ²⁶mivel nagyobb gazdagságnak tartotta Egyiptom kincseinél a Krisztusért való gyalázatot, mert a megjutalmazásra tekintett. ²⁷Hit által hagyta el Egyiptomot, nem félt a király haragjától, hanem kitartott, mint aki látja a láthatatlant.  ²⁸Hit által rendelte el a páskát és a vérrel való meghintést, hogy a pusztító ne érintse elsőszülötteiket.  ²⁹Hit által keltek át a Vörös-tengeren, mint valami szárazföldön, és amikor ezt az egyiptomiak is megpróbálták, elmerültek.  ³⁰Hit által omlottak le Jerikó kőfalai, miután körüljárták azokat hét napon át.  ³¹Hit által nem veszett el az engedetlenekkel együtt Ráháb, a parázna nő, amikor a kémeket békességgel befogadta.  ³²És mit mondjak még? Hiszen kifogynék az időből, ha szólnék Gedeonról, Bárákról, Sámsonról, Jeftéről, Dávidról, Sámuelről és a prófétákról.  ³³Ezek hit által országokat győztek le, igazságot szolgáltattak, ígéreteket nyertek el, oroszlánok száját tömték be,  ³⁴tűz erejét oltották ki, kard élétől menekültek meg, betegségből épültek fel, háborúban lettek hősökké, idegenek seregeit futamították meg.  ³⁵Asszonyok feltámadás révén visszakapták halottaikat. Másokat viszont megkínoztak, akik nem fogadták el a szabadulást, hogy dicsőségesebb feltámadásban legyen részük.  ³⁶Mások megszégyenítések és megkorbácsolások próbáját állták ki, sőt még bilincseket és börtönt is.  ³⁷Megkövezték, megégették, szétfűrészelték, kardélre hányták őket; juhok és kecskék bőrében bujdostak, nélkülözve, nyomorogva, gyötrődve, sínylődve azok,  ³⁸akikre nem volt méltó a világ; bolyongtak pusztákban és hegyeken, barlangokban és a föld szakadékaiban. ³⁹És mindezeken, noha hit által elnyerték az Írás jó bizonyságát, nem teljesült be az ígéret,  ⁴⁰mert Isten számunkra valami különbről gondoskodott, és azt akarta, hogy ők ne nélkülünk jussanak el a teljességre. Zsid.11.

"Kelj fel tündökölj, mert eljött világosságod, rád ragyogott az Úr dicsősége." Ézs 60, 1

"Kelj fel tündökölj, mert eljött világosságod,
rád ragyogott az Úr dicsősége."
Ézs 60, 1

²Bár még sötétség borítja a földet, sűrű homály a nemzeteket, de fölötted ott ragyog az ÚR, dicsősége meglátszik rajtad. ³Világosságodhoz népek jönnek, és királyok a rád ragyogó fényhez.  ⁴Emeld föl tekintetedet, és nézz körül! Mindnyájan összegyűltek, és hozzád jönnek, fiaid messziről jönnek, leányaidat ölben hozzák.  ⁵Ha majd látod, örömre derülsz, repesve tágul a szíved. Özönlik hozzád a tengerek kincse, a népek gazdagsága hozzád kerül. ⁶Ellep a tevék sokasága, Midján és Éfa tevéi. Mindnyájan Sebából jönnek, aranyat és tömjént hoznak, és az ÚR dicső tetteit hirdetik.  ⁷Kédár minden nyáját hozzád terelik, Nebájót kosai szolgálatodra állnak, hogy oltáromra kerüljenek kedves áldozatként. Így ékesítem föl ékes templomomat.  ⁸Kik ezek, akik repülnek, mint a felhő, mint a galambok szállnak dúcaikba?  ⁹Csak szavamra várnak a szigetek, legelőször Tarsís hajói, hogy elhozzák fiaidat messziről, ezüstjükkel és aranyukkal együtt, Istened, az ÚR nevének dicsőségére, Izráel Szentje dicsőségére, hogy fölékesítsen téged.  ¹⁰Idegenek építik várfalaidat, és királyaik szolgálatodra állnak. Bár haragomban megvertelek, de most kegyelmesen irgalmazok neked.  ¹¹Kapuid legyenek nyitva állandóan, ne legyenek zárva se éjjel, se nappal, hogy elhozhassák a népek gazdagságát királyaik vezetésével.  ¹²De azok a népek és országok, amelyek nem szolgálnak téged, elpusztulnak, azok a népek egészen kipusztulnak.  ¹³Hozzád kerül a Libánon dicsősége: ciprus, kőris és fenyő egyaránt, hogy ékesítse szent helyemet. Így teszem lábam zsámolyát dicsőségessé.  ¹⁴Meghajolva járulnak eléd sanyargatóid fiai, lábad elé borulnak mind, akik megvetettek, és így neveznek: Az ÚR városa, Izráel Szentjének Sionja.  ¹⁵Bár elhagyott és gyűlölt voltál, feléd sem járt senki, de majd örökre fenségessé teszlek, és örvendezővé nemzedékről nemzedékre.  ¹⁶Népek tejét szopod, királyi emlőkön táplálkozol, és megtudod, hogy én, az ÚR, vagyok szabadítód és megváltód, Jákób erős Istene.  ¹⁷Réz helyett aranyat hozatok, vas helyett ezüstöt, fa helyett rezet hozatok, és kő helyett vasat. Békét adok, hogy az irányítson, és igazságot, hogy az parancsoljon.  ¹⁸Híre sem lesz többé országodban erőszaknak, határaidban pusztulásnak és romlásnak. Isten szabadítását nevezed kőfalaidnak, és dicséretét kapuidnak.  ¹⁹Nem a nap lesz többé napvilágod, és nem a hold fénye világít neked, hanem az ÚR lesz örök világosságod, és Istened lesz ékességed.  ²⁰Nem megy le többé napod, és holdad nem fogy el. Az ÚR lesz örök világosságod, letelnek gyászod napjai.  ²¹Egész néped igaz lesz, örökre birtokában lesz az ország; facsemete, amelyet én ültettem, kezem alkotása, amely megmutatja dicsőségemet.  ²²A kevés is ezerré nő, a kicsiny is hatalmas néppé. Én, az ÚR, rövid idő múlva megvalósítom ezt. 

Isten nem mond le rólad soha

"Milyen mérhetetlen nagy az ő hatalma rajtunk, hívőkön! Minthogy hatalmának ezzel az erejével munkálkodik a Krisztusban, miután feltámasztotta őt a halálból..." (Ef. 1:19-20)
Nem könnyű erősnek maradni. Tegnap megjegyeztem, hogy milyen nehéz egy bukás után összeszedni magunkat, és újból talpra állni. Honnan kapunk erőt az újrakezdéshez?

Az erőt mindenki akarja. A könyvesboltok portékái ezt ígérik a helyesen öltözködőnek csakúgy, mint a jól táplálkozónak.

Tudod-e, hogy Isten is meg akar erősíteni téged? Hogy is olvastuk? "Milyen mérhetetlen nagy az ő hatalma rajtunk, hívőkön! Minthogy hatalmának ezzel az erejével munkálkodik a Krisztusban, miután feltámasztotta őt a halálból..." (Ef 1,19-20).

Két fontos igazságot tár elénk ez az igeszakasz:

A feltámadott Jézus Krisztus Isten erejéről tanúskodik. Ugyanez az erő munkálkodhat bennünk is.

Ha a halálból életre hívta Jézust, bizonyára lesz nála megoldás a mi, neki átadott problémáinkra is. A reménytelen helyzetek specialistáját mi képtelenek vagyunk túlterhelni. Talán éppen most gondoltad róla, hogy az anyagi problémáidat sem ismeri, honnan tudná, miféle betegséggel küszködsz? Tud-e a házassági problémáitokról? Isten mindezt nem csak tudja, de kész segíteni is rajtad, mégpedig a Feltámadásban már bizonyított hatalommal.

Isten elvégezi benned azt, amit elkezdett. A bukásaid sem gátolják meg ebben. Biztosra veheted Isten szavát, amint a Filippiekhez írt levélben ki is jelenti: "aki elkezdte bennetek a jó munkát, elvégzi a Krisztus Jézus napjára" (Fil. 1:6)!

Amit Isten kezdett el az életedben, azt ő be is fejezi. Ő soha nem mond le rólad. Még ha te el is bizonytalanodsz, ő nem adja fel a veled kapcsolatos szándékát.

Ez a mi erőnlétünk biztosítéka!

• Milyen nagyok a problémáid ahhoz viszonyítva, amit Isten a kereszten legyőzött?
• Emlékezz, hogyan munkálkodott az életedben a múlt esztendőben! Ugye, bízol benne, hogy a jelen nehézségek között is veled van, sőt jót hoz ki azokból a számodra?

(Daily Hope by Rick Warren, 2012.05.20)

De akit az ÚR szeret, annak álmában is ad eleget.

¹Zarándokének. Salamoné. Ha az ÚR nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők. Ha az ÚR nem őrzi a várost, hiába vigyáznak rá az őrök. ²Hiába keltek korán, és feküsztök későn: fáradsággal szerzett kenyeret esztek. De akit az ÚR szeret, annak álmában is ad eleget.  ³Bizony, az ÚR ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom.  ⁴Mint a hős kezében a nyilak, olyanok a serdülő ifjak. ⁵Boldog az az ember, aki ilyenekkel tölti meg a tegzét: nem szégyenül meg, ha ellenségeivel van szóváltása a kapuban.
¹Zarándokének. Boldog mindenki, aki az URat féli, és az ő útjain jár. ²Kezed munkája után élsz, boldog vagy, és jól megy sorod. ³Feleséged olyan házad belsejében, mint a termő szőlőtő; gyermekeid olyanok asztalod körül, mint az olajfacsemeték. ⁴Ilyen áldásban részesül az az ember, aki féli az URat. ⁵Áldjon meg téged a Sionról az ÚR, hogy láthasd Jeruzsálem jólétét egész életeden át, ⁶és megláthasd unokáidat is! Békesség legyen Izráelben!

Maradj veszteg!

„Mózes pedig monda a népnek: Ne féljetek, megálljatok! és nézzétek az Úr szabadítását, a melyet ma cselekszik veletek; mert a mely Égyiptombelieket ma láttok, azokat soha többé nem látjátok. Az Úr hadakozik ti érettetek; ti pedig veszteg legyetek.”

2Móz 14,13-14

Csodálatos élmény tőlünk idegen kultúrákat kutatni. Minden nép egy külön világ és éppen ezért nagyon érdekes. Amikor megismerkedünk az adott közösséggel először a közöttünk levő különbségek ragadják meg a figyelmünket, de mégis a bennünk levő közös dolgok tartanak ott.

A megértés szükségszerű, mégis nehéz feladat. Például a japán kultúra alig megérthető az európai ember számára. A volt tanárom szerint azért, mert sosem értjük, hogy a japán ember mit miért tesz. Ahol mi ütnénk, ő meghajol, ahol mi meghajolnánk, ő harcol.

A Biblia is egy idegen kultúrával hoz közelebbi ismeretségbe bennünket, de nem az ókori népekre gondolok, hanem a Mennyre. Istennél is másként működnek a dolgok, mint gondolnánk, vagy mint ahogy mi tennénk, mert nála mindig hitben kell cselekedni és szükséges a megértés. Még szükségesebb azonban az engedelmesség.

Képzeljük el: Előttünk a Vörös Tenger, sziklás partvonala hirtelen mélyül. „Csak úszóknak!” – üzeni a képzeletbeli táblánk. Mielőtt azonban belemerülnénk a látványba hirtelen harci kürt szavát halljuk mögöttünk. Majd feltűnnek a kor szuperhatalmának legfejlettebb tankjai, az egyiptomi harci szekerek. A lovak és a katonák egyaránt páncélban, mindegyik fedélzetén egy képzett íjásszal. Az egész sereget az elfojtott düh és fájdalom vezérli, amit most mind ránk akarnak zúdítani. Aztán vágtatva elindulnak felénk. Mit tennék ekkor?

Meg tudnánk tenni azt, amit Mózes parancsolt a népnek? Tudnánk veszteg maradni, amikor minden arra ösztönöz, hogy azonnal tegyünk valamit; meneküljünk vagy harcoljunk, esetleg hibáztassuk mi is Mózest, mint a többiek.

Izráelnek el kellett sajátítania a mennyei alapelveket és ez a lecke az elsők között volt. Menni, amikor Isten mondja; megállni, mikor parancsolja; várni, ha Ő akarja, még akkor is, ha mást parancsol a józan ész.

Mindannyiunkra ugyan ez a lecke vár és előbb utóbb elérkezik a vizsga ideje. Vajon megnyílik-e előttünk a gondok tengere, vagy elveszejtenek minket ellenségeink? Csak azon múlik majd, hogy saját elképzeléseink ellenére is az Úrnak való engedelmességet válasszuk.

hagyd hogy Isten oldja meg a problémáidat

"Nektek nem is kell majd harcolnotok, csak veszteg állnotok és néznetek, hogyan szabadít meg benneteket az Úr. Ne félj, és ne rettegj, Júda és Jeruzsálem! Holnap vonuljatok ellenük, mert veletek lesz az Úr!" (Krónikák második könyve 20:17-Új fordítás)
Amit Isten mond Jósáfátnak ebben a részben, és amire minket is emlékeztet az az, hogy a "A csata az nem a tied; hanem az enyém. Nem is kell harcolnotok"

Más szavakkal ez Isten problémája, hát hagyd, hogy Ő oldja meg.
A tény az, hogyha Isten gyermeke vagy, akkor a te problémáid az Ő problémái. Ő sokkal jobb abban, hogy csatákat vívjon és megoldja a gondjaidat, mint te valaha lehetnél. A te feladatod, hogy bízz Benne, hogy Ő elvégezze a munkát.Valószínűleg az az oka annak, hogy olyan sok a fáradt, kimerült és elbátortalanodott keresztény, hogy azt hisszük "minden rajtam múlik".

Azon a napon, amikor lemondasz az Univerzum általános menedzsere pozícióról, akkor észre fogod venni, hogy az nem hullik szét.

Másodszor, ez a rész azt mondja: "Ne aggódj" és "Ne csüggedj el." Ha te egy látszólag lehetetlen szituációval szembesülsz: ne aggódj és ne csüggedj el. Vesztett- e el Isten valaha csatát? Ő nem szokott harcokat elveszíteni.

Isten azt mondja Jósáfátnak:"...csak veszteg állnotok és néznetek". Mit jelent vesztegen állni? Ez azt jelenti, hogy a lelki hozzáállásod a csendes határozottság.

Határozottan állhatsz két dolgon:
- Isten jellemén. Isten hűséges. Nem visz minket messzebbre,mint ahogyan elbírnánk.
Ő nem vezet át egy faágra, hogy aztán levágja azt a faágat. Legyen hited Isten természetében és jellemében.
- Az Igéje igazságán. Isten Igéje hűséges. Igéretei megszámlálhatatlanok a Bibliában.

Bízzál az Úrban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj! Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet.

¹Fiam, ne felejtsd el tanításomat, és parancsaimat őrizze meg szíved,  ²mert hosszú életet, magas életkort és jólétet szereznek azok neked!  ³A szeretet és hűség ne hagyjon el téged: kösd azokat a nyakadba, írd fel a szíved táblájára!  ⁴Így találsz kedvességre és jóindulatra Istennél és embereknél.  ⁵Bízzál az ÚRban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj!  ⁶Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet. ⁷Ne tartsd bölcsnek önmagadat, féljed az URat, és kerüld a rosszat!  ⁸Gyógyulás lesz ez testednek, és felüdülés csontjaidnak.  ⁹Tiszteld az URat vagyonodból és egész jövedelmed legjavából,  ¹⁰akkor bőségesen megtelnek csűreid, és must árad sajtóidból.  ¹¹Az ÚR intését meg ne vesd, fiam, és dorgálását meg ne utáld!  ¹²Mert akit szeret az ÚR, azt megdorgálja, de mint apa a fiát, akit kedvel. ¹³Boldog az az ember, aki megtalálta a bölcsességet, és az az ember, aki értelmet kap. ¹⁴Mert több haszna van ennek, mint az ezüstnek, és nagyobb jövedelme, mint a színaranynak.  ¹⁵Drágább ez a gyöngynél, és semmi sem fogható hozzá, amiben kedved leled. ¹⁶Hosszú élet van a jobbjában, baljában pedig gazdagság és dicsőség.  ¹⁷Útjai kedves utak, és minden ösvénye békesség. ¹⁸Élet fája ez azoknak, akik megragadják, és akik rá támaszkodnak, boldogok.  ¹⁹Az ÚR bölcsességgel vetette meg a föld alapját, értelemmel erősítette meg az eget.  ²⁰Az ő tudása által váltak ketté a mélységes vizek, és harmatoznak a magas fellegek. ²¹Fiam, ne téveszd ezt szem elől, vigyázz arra, hogy okos és megfontolt légy! ²²Ez élteti lelkedet, és ékesíti nyakadat. ²³Utadon biztonságban jársz, és lábadat nem ütöd meg. ²⁴Ha lefekszel, nem rettensz fel, hanem fekszel, és édesen alszol.  ²⁵Nem kell félned a hirtelen fölrettenéstől, sem attól, hogy viharként rád törnek a bűnösök.  ²⁶Mert az ÚRban bizakodhatsz, és ő megőrzi lábad a csapdától. ²⁷Ne késs jót tenni a rászorulóval, ha módodban van, hogy megtedd!  ²⁸Ha van mit adnod, ne mondd embertársadnak: Menj el, jöjj holnap, majd akkor adok!  ²⁹Ne koholj rosszat embertársad ellen, aki gyanútlanul lakik melletted!  ³⁰Ne pörölj ok nélkül olyan emberrel, aki nem bánt rosszul veled!  ³¹Ne irigykedj az erőszakos emberre, és egyik útját se válaszd!  ³²Mert a rossz úton járókat utálja az ÚR, de a becsületesekkel közösségben van.  ³³Az ÚR átka van a bűnösök házán, de az igazak lakóhelyét megáldja.  ³⁴A csúfolódókat ő megcsúfolja, az alázatosaknak pedig kegyelmet ad.  ³⁵Dicsőséget örökölnek a bölcsek, az ostobáknak pedig nő a gyalázatuk.

Gyönyörködj az Úrban, és megadja szíved kéréseit! Hagyd az Úrra utadat, bízzál benne, mert ő munkálkodik: világossá teszi igazságodat, jogodra fényt derít. Légy csendben, és várj az Úrra!

¹Dávidé. Ne indulj haragra a gonoszok miatt, ne irigykedj a cselszövőkre!  ²Mert hamar elhervadnak, mint a fű, elfonnyadnak, mint a zöld növények.  ³Bízzál az ÚRban, és tégy jót, akkor az országban lakhatsz, és biztonságban élhetsz. ⁴Gyönyörködj az ÚRban, és megadja szíved kéréseit!  ⁵Hagyd az ÚRra utadat, bízzál benne, mert ő munkálkodik: ⁶világossá teszi igazságodat, jogodra fényt derít.  ⁷Légy csendben, és várj az ÚRra! Ne indulj fel, ha az alattomos embernek szerencsés az útja! ⁸Tégy le a haragról, hagyd a heveskedést, ne légy indulatos, mert az csak rosszra visz! ⁹Mert a gonoszok kipusztulnak, de akik az ÚRban reménykednek, azok öröklik a földet. ¹⁰Egy kis idő még, és nem lesz meg a bűnös, körülnézel, de nyomát sem találod. ¹¹Az alázatosak öröklik a földet, és teljes békességet élveznek.  ¹²Ármánykodik a bűnös az igaz ellen, és acsarkodik ellene. ¹³Az Úr nevet rajta, mert látja, hogy eljön majd a napja. ¹⁴Kardot rántanak a bűnösök, kifeszítik íjukat, hogy elejtsék a nyomorultat és a szegényt, levágják az egyenes úton járókat. ¹⁵De kardjuk saját szívüket járja át, és íjaik összetörnek. ¹⁶Többet ér a kevés az igaznak, mint a gazdagság a sok bűnösnek.  ¹⁷Mert a bűnösök karja összetörik, de az igazakat támogatja az ÚR. ¹⁸Ismeri az ÚR a feddhetetlenek életét, és örökségük megmarad örökké. ¹⁹Nem szégyenülnek meg a gonosz időben sem, jóllaknak az éhínség napjaiban is. ²⁰De megsemmisülnek a bűnösök, elenyésznek az ÚR ellenségei, mégha olyanok is, mint a viruló rétek, füstként enyésznek el. ²¹Kölcsönt kér a bűnös, és nem adja vissza, de az igaz könyörületes és adakozó.  ²²Akiket megáld az ÚR, öröklik a földet, akiket megátkoz, elpusztulnak. ²³Az ÚR irányítja annak az embernek a lépteit, akinek az útja tetszik neki. ²⁴Ha elesik is, nem marad fekve, mert az ÚR kézen fogja.  ²⁵Gyermek voltam, meg is öregedtem, de nem láttam, hogy elhagyatottá lett az igaz, sem azt, hogy gyermeke koldussá vált.  ²⁶Mindenkor könyörül, és kölcsönad, gyermeke áldott lesz. ²⁷Kerüld a rosszat, tégy jót, és itt lakhatsz mindvégig. ²⁸Mert az ÚR szereti a jogosságot, és nem hagyja el híveit. Megőrzi őket mindenkor, a bűnösök utódait pedig kiirtja. ²⁹Az igazak öröklik a földet, és ott laknak mindvégig. ³⁰Bölcsen beszél az igaznak a szája, és a nyelve igazat mond. ³¹Isten törvénye van a szívében, nem ingadoznak léptei. ³²Leselkedik a bűnös az igazra, és meg akarja ölni. ³³De az ÚR nem hagyja, hogy kezébe kerüljön, és nem engedi, hogy bűnösként elítéljék. ³⁴Reménykedj az ÚRban, maradj az ő útján! Ő felmagasztal, és öröklöd a földet; meglátod, hogy kiirtja a bűnösöket. ³⁵Láttam egy erőszakos bűnöst: olyan volt, mint egy terebélyes zöldellő fa, ³⁶de egyszer csak eltűnt, nem volt többé, kerestem, de nem lehetett megtalálni. ³⁷Vigyázz, hogy feddhetetlen légy, ügyelj, hogy becsületes maradj, mert a jövő a béke emberéé! ³⁸De a vétkesek mind megsemmisülnek, a bűnösök vége pusztulás. ³⁹Az igazak segítséget kapnak az ÚRtól, erőt a szükség idején. ⁴⁰Megsegíti az ÚR, megmenti őket, megmenti a bűnösöktől, megszabadítja őket, mert hozzá menekülnek.

Bízz Istenben,bízz Istenben,bízz Istenben!!

„Te vagy oltalmam, te vagy osztályrészem az élők földjén.” (Zsoltárok 142:6)
Vannak, akiket a nehéz idők energiával töltenek fel, másokat lebénítanak. Nézd meg Dávidot! Amihez hozzáért, arannyá változott: Sámuel királlyá kente, legyőzte Góliátot, Saul udvari zenészévé és harcosává fogadta, a sereg szerette őt, és dalt írtak róla. Aztán az élete darabokra hullott: elvesztette az állását, a házassága tönkrement, idős pártfogója, Sámuel meghalt, a legjobb barátja, Jonatán nem segíthetett rajta, Saul katonái vadásztak rá, végül egy barlangban kellett bujkálnia. Mindannyiunk életében vannak olyan helyzetek, amikor ilyen barlangban kell időznünk! Ez az a hely, ahová akkor jutsz, amikor már nincs semmilyen földi segítséged. Ez az a hely, ahol olyan fontos dolgokat tanulhatsz meg magadról, amiket sehol máshol nem tudnál megtanulni. Ez az a hely, ahol Isten legjobban el tudja végezni munkáját, hogy Krisztushoz hasonlóvá formáljon. Ez az a hely, ahol legrosszabb fogyatékosságaid felszínre kerülnek és megmutatják, hogy magadtól semmire sem vagy képes. Itt küldi azonban Isten az Ő erejét, hogy erőtlenségünkben érjen célhoz. Amikor Dávid így imádkozott: „Te vagy oltalmam, te vagy osztályrészem az élők földjén”, még nem tudhatta, hogy a jövőben korona vár-e rá, vagy meghal a bujdosásában. Csak annyit tudott, hogy ez a barlang, ahol épp most van, valószínűleg a legtöbb, amire számíthat. Amikor olyan helyzetben vagy, amit nem tudsz helyrehozni, sem megváltoztatni, még csak kimenekülni sem tudsz belőle, bízz Istenben! Bízz Istenben! Bízz Istenben! Amíg a biztonságérzeted egyedül a saját sikeredben gyökerezik, mindig törékeny lesz. De ha tudod, hogy Isten veled van, még ha te mélyponton is vagy, meg tudsz birkózni a barlanggal, és megerősödve fogsz kijönni belőle!

Halleluja!!! Légy csendben és várj az Úrra!

Köszönöm Istenem hogy megtapasztalhattam mekkora hatalmad van,hogy hogyan vagy képes egyetlen mozdulatoddal embereket megváltoztatni,nyugalmat adni!
Milyen igaz hogy Istennél minden lehetséges és hogy amit hittel kérünk azt megkapjuk! Bárcsak mindig ekkora lehetne a hitem mindenben! Bárcsak abban a másik dologban is így el tudnám engedni és igazi hittel kérni.Tölts el Szentlélek!
Hadd tudjam azt is teljesen elengedni.
Jézus nevében,Ámen! :)))

Olyan rövid már a kezem, hogy nem tud megváltani? (Ézs 50,2c)

Az én Uram, az ÚR, megnyitotta fülemet. Én pedig nem voltam engedetlen, nem hátráltam meg.

Tanulj meg elengedni!

"Minden gondotokat Őreá vessétek, mert Neki gondja van reátok!" 

(1.Péter 5:7)

Elengedni nem azt jelenti, hogy nem törődsz valakivel, hanem csak azt, hogy nem tudsz többet tenni érte.

Az elengedéssel nem zárkózol el előle, csak felismered, hogy nem irányíthatod.

Az elengedés nem azt jelenti, hogy mindent megengedsz, hanem hagyod, hogy tanuljon a következményekből.

Az elengedés az erőtlenség elismerése, miszerint a végkifejlet nincs, és soha nem is volt a te kezedben!

Az elengedéssel nem próbálsz megváltoztatni vagy hibáztatni más valakit, hanem a lehető legtöbbet hozod ki magadból.

Ha elengeded, többé nem gondolkodsz róla, de törődsz vele; nem "megjavítani" akarod, hanem támasza lenni; 

nem te vagy a középpontban, rendezgetve a végkifejletet, hanem engeded, hogy ki-ki befolyásolja a saját sorsát;

nem védelmező vagy, hanem hagyod, hogy szembesüljenek a valósággal;

nem tagadsz, hanem elfogadsz;

nem zsörtölődsz, korholsz vagy vitatkozol, hanem megkeresed a saját hiányosságaidat, és azokon dolgozol;

nem azon igyekszel, hogy saját vágyaidhoz igazíts, hanem elfogadsz minden napot úgy, hogy ahogy jön, és örülsz neki;

nem kritizálsz vagy regulázol másokat, hanem megpróbálsz olyanná válni, amilyen lenni szeretnél;

nem bánkódsz a múlt miatt, hanem növekedsz, és jelenben élsz.

 Valójában az elengedés azt jelenti: Kevésbé félsz... Bízol Istenben.... és jobban szeretsz.

Forrás: Győzelem a félelem felett

Ugye nem akarod feladni?:)

"A Biblia emlékeztet minket, hogy Isten specialitása, hogy használja a buktatókat. Jézus csak 3 nappal a kereszthalála után támadt fel, mikor a tanítványok már feladták volna. Isten a veszett ügyekben mutatja meg magát." Rick Warren


"Ha most egy látszólag lehetetlen szituációval szembesülsz: ne aggódj és ne csüggedj el. Vesztett- e el Isten valaha csatát? Ő nem szokott harcokat elveszíteni." (Rick Warren)
"Nektek nem is kell majd harcolnotok, csak veszteg állnotok és néznetek, hogyan szabadít meg benneteket az Úr. Ne félj, és ne rettegj, Júda és Jeruzsálem! Holnap vonuljatok ellenük, mert veletek lesz az Úr!" (2Krón 20:17)

"Töltsd meg az elméd örömteli gondolatokkal, és miközben bízol Istenben, Neki gondja lesz a problémáidra." (Joyce Meyer)

lehet, hogy már a tűrőképességed végére értél, és szeretnéd feladni, mégis merülj bele újra

Naámán (3)

,,...tekintélyes ember volt... de leprás..." (2Királyok 5:1 NKJV)

Amikor Isten választ ad, ne kezdj el vitatkozni vagy észérveket keresni. Csak tedd, amit Ő mond - és megtisztulsz. Naámán büszkesége majdnem az életébe került. Amikor eltávozott Elizeus házától, haragos volt, mert Elizeus nem jött ki, hogy személyesen beszéljen vele. Ehelyett csak egy követet küldött hozzá azzal az üzenettel, hogy fürödjön meg hétszer a Jordán folyó zavaros, iszapos vizében. ,,De hisz vannak tisztább folyók is!" - vitatkozott Naámán sértetten. Ekkor Naámán szolgái ezt mondták: ,,Ha a próféta valami nagy dolgot parancsolt volna, azt is megtetted volna. Nem érné meg tehát engedelmeskedni neki azért, hogy élj?" (2Királyok 5:13 NKJV). Isten ma ugyanezt a kérdés teszi fel neked is. Nem érné meg megalázni magad azért, hogy megtisztulj? Megbánni a bűnöd, elmondani, mi történt veled, és segítséget kérni? Nem érné meg kockáztatni azok nemtetszését, akik úgysem számítanak, mert egyébként sem részesei Isten rád vonatkozó tervének? Ne engedd, hogy a hírneved a megoldás útjába álljon! Ne engedd, hogy a Sátán más folyókhoz csalogasson, melyeknek nincs megmentő erejük! Csak hitre van szükséged, olyan hitre, amellyel néha együtt jár az, hogy egy ideig bolondnak néznek; olyan hitre, amely az Istentől való függésben tart, akkor is, amikor úgy tűnik, mindenki másnak jobban megy minden, mint neked. Rajta, merülj bele Isten kegyelmének folyójába, merülj bele újra és újra! Lehet, hogy megsértettek; lehet, hogy fájdalmas érzések kínoznak; lehet, hogy úgy tűnik, ennek az egésznek semmi értelme; lehet, hogy már a tűrőképességed végére értél, és szeretnéd feladni, mégis merülj bele újra! Cselekedj az Istentől kapott Ige szerint! Csodák az engedelmesekkel történnek meg, nem azokkal, akik csupán áhítoznak rá.

Megkértem Istent...

Megkértem Istent, hogy vegye el a büszkeségemet, de Ő azt mondta: nem. Azt mondta, hogy a büszkeséget nem Ő veszi el, hanem nekem kell feladnom azt.
 
Kértem Istent, hogy adjon nekem türelmet, de Ő azt mondta: nem. Azt mondta, hogy a türelem a megpróbáltatás mellékterméke: nem kapni, megszerezni kell.

 Kértem Istent, hogy adjon nekem boldogságot, de Ő azt mondta: nem. Azt mondta, csak áldását adhatja - a boldogság rajtam múlik.
  Kértem Istent, hogy kíméljen meg a fájdalomtól, de Ő azt mondta: nem. A szenvedés eltávolít a világ dolgaitól és közelebb visz hozzá.

 Kértem Istent, hogy adjon lelki fejlődést, de Ő azt mondta: nem. Azt mondta, hogy a fejlődés az én dolgom, de hajlandó megmetszeni, hogy gyümölcsöt hozzak.

 Kértem Istent, hogy segítsen másokat szeretni, úgy, ahogyan Ő szeret engem. Erre azt felelte: látom, már kezded érteni!

Kértem erőt... és Isten adott nehézségeket, amelyek erőssé tesznek.
 Kértem bölcsességet...és Isten adott problémákat, hogy megoldjam azokat.

Kértem bátorságot? és Isten adott veszélyeket, hogy legyőzzem azokat

Kértem, adjon szeretetet... és Isten adott gondterhelt embereket, hogy segítsek rajtuk.

 Kértem kegyelmet... és Isten adott lehetőségeket.
  
Semmit sem kaptam, amit akartam és mégis megkaptam mindent, amire szükségem volt.

bennem békességetek lesz

„Tágas téren járok, ha a te utasításodat keresem.” (Zsoltárok 119:45)

Az életben mindig történik valami. Ha megoldod az egyik problémát, már egy másik vár arra, hogy elfoglalja az előző helyét. Jézus azt mondta: „Ezeket azért mondom nektek, hogy békességetek legyen énbennem. A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a világot.” (János 16:33). Figyelj meg két dolgot abban, amit mondott!
Először: „bennem békességetek lesz”;
másodszor: „a világban nyomorúságotok van”. Isten békéje csak akkor lesz bizonyossággá, ha hallgatsz mindarra és engedelmeskedsz mindannak, amit Jézus mondott. A zsoltáros ezt írta: „Meg akarom tartani törvényedet állandóan, mindörökké [hallgatni, befogadni, szeretni, és engedelmeskedni neki]. Tágas téren járok [szabadságban és könnyedén], ha a te utasításodat keresem [kutatom, kétségbeesetten szükségem van rá] (Zsoltárok 119:44-45 AMP). Két szó külön is figyelemre érdemes ebben az igében. Az első a „kutatom”, ami azt jelenti, hogy keresem és meg akarom találni az igazságot. A másik a „szükség van rá”, ami azt jelenti, hogy annak alapelvei szerint élek minden nap. Csak akkor tudsz „tágas téren” – szabadságban és könnyedén – járni, ha ezt a két dolgot megteszed. Az életed nem lesz frusztráló, örömöd lesz körülményeid ellenére is, és nem az utolsó, hanem az első dolgod lesz, hogy Istentől tanácsot kérj. Ha tehát ma elvesztetted a békességedet, kérdezd meg magadtól: „Isten Igéje szerint járok?” Az engedelmesség nyugalmat ad: „Mi, akik hiszünk [ragaszkodunk Istenhez, bízunk benne, és számítunk rá], bemegyünk abba a nyugalomba…” (Zsidók 4:3). Amint elkezdesz engedelmeskedni Isten Igéjének, „tágas térre” jutsz. Ő azt akarja, hogy ma is így élj.

ne félj!

Ne félj olyannak lenni, amilyennek Isten akart és 

teremtett, tehát amilyen vagy! 

Ne félj elismerni a hibáidat, mert nincs egyetlen 

ember sem, aki soha nem hibázott!

Ne félj kimondani és képviselni őszinte véleményedet, 

mert mások csak ezáltal tudnak téged helyesen 

megítélni!

Ne félj megváltoztatni a véleményedet, ha egy másik 

vélemény meggyőz téged! Mert a vélemények olyanok, 

mint a tested bőre: ha nem tudnak veled együtt nőni, 

akkor kőkemény páncéllá válhatnak, amely végül 

megfojt!

Ne félj azoktól az emberektől, akik nem szeretnek. 

Azért nem szeretnek, mert tartanak tőled, és ezt csak 

te szüntetheted meg!

Ne félj a fontos és a sürgős között különbséget tenni, 

és a sürgős dolgot abbahagyni, ha valami fontos tennivalód akad!

 Mert a sürgős dolgok elrabolják az idődet, 

a  fontosak azonban meggazdagítják az életedet!

Ne félj a holnaptól, a jövőtől! 

Mert mindig csak feltételezheted, 

hogy mi fog történni. 

Egyedül Isten tudja, 

mi a terve veled!

Forrás: 

Vetés és Aratás - 2012./1.

én pedig szüntelen remélek, egyre jobban dicsérlek, ajkam beszéli a Te igazságodat. Hadd legyen most a dalom jó illat oltárodon, nagyon szeretlek Téged, Jézusom

"Legyetek erősek és bátrak, ne féljetek és ne rettegjetek tőlük, mert maga az Úr, a te Istened megy veled, nem hagy el téged, és nem marad el tőled." 5Móz 31,6
"Az imádság nem pótkerék; nem számíthatsz arra, hogy elég, ha ott van a csomagtartódban, és majd használod, ha szükséged lesz rá. Kitartónak, állhatatosnak kell lenned az imádságban.
Másképp fogalmazva: légy állandó kapcsolatban Istennel!"
„Teljes figyelmeteket annak szenteljétek, amit Isten éppen most tesz, és ne aggódjatok amiatt, ami holnap történhet, vagy nem történhet. Bármilyen nehéz dologgal is kell szembenéznetek, Isten segíteni fog nektek a megfelelő időben” (Máté 6:33-34 – angolból fordítva – The Message Bible).
* Uram imádkozok mindazokért akiknek most nagy szüksége van rád,add mindannyiunknak a szabadítást betegségből gyengeségből kísértésből,add a te hatalmas erődet hogy zenghessünk halleluját.
Kedves testvér aki olvasod e sorokat imádkozz velem,másokért és értem is.Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének! "Hívj segítségül engem a nyomorúság idején! Én megszabadítalak,és te dicsőítesz engem. Zsoltárok 50:14 Ezen örvendeztek,noha most,mivel így kellett lennie,kissé megszomorodtatok különféle kísértések között. Péter első levele 1:6

Jakab levele 5.rész 13-16.

Szenved-e valaki közöttetek? Imádkozzék! Öröme van-e valakinek? Énekeljen dicséretet! Beteg-e valaki közöttetek? Hívassa magához a gyülekezet véneit,hogy imádkozzanak érte,és kenjék meg olajjal az Úr nevében.És a hitből fakadó imádság megszabadítja a szenvedőt az Úr felsegíti őt sőt ha bűnt követett is el,bocsánatot nyer,Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket és imádkozzatok egymásért hogy meggyógyuljatok.Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének.
* Uram imádkozok mindazokért akiknek most nagy szüksége van rád,add mindannyiunknak a szabadítást betegségből gyengeségből kísértésből,add a te hatalmas erődet hogy zenghessünk halleluját.
Kedves testvér aki olvasod e sorokat imádkozz velem,másokért és értem is.Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének! "Hívj segítségül engem a nyomorúság idején! Én megszabadítalak,és te dicsőítesz engem. Zsoltárok 50:14 Ezen örvendeztek,noha most,mivel így kellett lennie,kissé megszomorodtatok különféle kísértések között. Péter első levele 1:6

zsoltárok 119

1 Boldogok, akiknek az útja tökéletes, akik az ÚR törvénye szerint élnek. 
2 Boldogok, akik megfogadják intelmeit, teljes szívvel keresik őt, 
3 nem követtek el álnokságot, hanem az ő útjain jártak. 
4 Te megparancsoltad, hogy utasításaidat pontosan megtartsák. 
5 Bárcsak állhatatosan járhatnék utadon, megtartván rendelkezéseidet! 
6 Akkor nem vallanék szégyent, ha figyelnék minden parancsolatodra. 
7 Tiszta szívből adok hálát neked, tanulva igazságos döntéseidet. 
8 Megtartom rendelkezéseidet, ne hagyj el engem soha! 
9 Hogyan tarthatja tisztán életútját az ifjú? Úgy, hogy megtartja igédet. 
10 Teljes szívből kereslek téged, ne engedd, hogy eltérjek parancsolataidtól! 
11 Szívembe zártam beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened.

Házasság és boldogság (2)

„Élvezd az életet feleségeddel együtt, akit szeretsz, mulandó életed minden napján…” (Prédikátor 9:9)

Ahhoz, hogy házasságod boldog legyen, meg kell értened valamit: a szeretet nem érzés, hanem döntés. A Righteous Brothers régi, You’ve lost That Loving Feeling [Elveszett az a szerelmes érzés] című dalára talán még most is ütemre dobog a lábad, de ettől nem fog jobban működni a házasságod. Az érzés gyümölcs, a cselekvés a gyökér. A megoldás az akaratodnál kezdődik. Isten nem parancsolta volna, hogy: „Férfiak! Úgy szeressétek feleségeteket, ahogyan Krisztus is szerette az egyházat…” (Efezus 5:25) vagy „… tanítsák a fiatal asszonyokat… hogy szeressék férjüket…” (Titusz 2:4 NCV), ha a szeretet egy érzés volna, és nem akaratlagos cselekedet. Ha az akarat vezet, az érzés követni fogja. Tehát igazítsd ki téves nézeteidet a szeretetről! Először: a szeretet alapja nem egy érzés, nem a személyiség vonzása, nem a szépség és nem a szex – más szavakkal, nem az élvezetek forrásai. Ezek a dolgok nem hoznak tartós boldogságot. Amire igazán szükség van, az elkötelezettség, jellem és krisztusi lelkület (hozzáállás). Másodszor: azt hiszed, nem tudod szeretni társadat?
Hasonlítsd össze magad Istennel! „Mi tehát azért szeretünk, mert ő előbb szeretett minket” (1János 4:19). Ha Isten szeret téged, akkor van elég szereteted, amiből továbbadhatsz, „…mert a szeretet Istentől van…” (1János 4:7). Nem neked kell kezdeményezned, csak add tovább, amit te is kaptál! Harmadszor: azt hiszed, hogy belőled már kifogyott a szeretet? Nem, csupán elhagytad a forrását. „…szívünkbe áradt az Isten szeretete a nekünk adatott Szentlélek által” (Róma 5:5). Töltődj fel a Szentlélek ellátmányából, és bőven elég szereteted lesz, amit továbbadhatsz! Végül: ha törődsz a társaddal, beleadod magad a kapcsolatba, akkor még a halott szeretet is fel tud éledni újra. „Mert ahol a kincsed van, ott lesz a szíved is” (Máté 6:21).

Házasság és boldogság

,,Élvezd az életet feleségeddel együtt, akit szeretsz, mulandó életed minden napján..." (Prédikátor 9:9)

Tanácsadók úgy vélik, hogy a házasságoknak kevesebb mint 25 %-a igazán boldog manapság. Mi kell ahhoz, hogy a szerencsés kisebbség közé tartozz? Az, hogy a házasságot Isten fogalmaival mérd, és nem a saját önző elképzeléseid szerint. Isten szemszögéből a házasság boldogsága azon múlik, hogy különbséget tudj tenni tények és képzelet között. A mozi-mágia világa valóságtól elrugaszkodott elvárásokat teremt. Ahhoz, hogy ,,élvezd az életet feleségeddel együtt, akit szeretsz, mulandó életed minden napján", át kell vizsgálnod gondolkodásmódodat.
Minden házasság két gyarló emberből áll: ,,mert... mindenki vétkezett, és híjával van az Isten dicsőségének" (Róma 3:22-23). Ez rád és a te házastársadra is vonatkozik. Nem arról van szó, mintha nem tudnánk ezt, csakhogy folyton elfelejtjük, vagy azt reméljük, hogy mi vagyunk a kivétel a szabály alól. A tökéletesség elvárása naiv gondolat, és folyamatosan aláaknázza kapcsolatotokat. A házasság boldogsága azon múlik, hogy tényként elfogadod-e mindkettőtök hibáit és hiányosságait, és hajlandó vagy-e reálisan kezelni őket. Ismerd fel, hogy mi az, ami csupán képzelet, foglalkozz a valósággal - főleg bizonyos sebezhető területeken. Ilyen például a pénzügyek. Gyakorold a tizedfizetést, a nagylelkűséget, ne várj azonnali jutalmat, fegyelmezd magad az anyagiak terén!
Második: külső megjelenés. Próbálj mindig a tőled telhető legjobban kinézni, de fogadd el a megváltoztathatatlan vonásokat - magadon is, a párodon is. Az öregedés Isten ötlete, tehát fogadd méltósággal, és használd arra, hogy bölcsebbé légy!
Harmadik: életstílus. A boldogság az elégedettségről és biztonságérzetről szól, nem az anyagiakról és a büszkeségről, melyek súlyos eladósodottsághoz vezetnek. Aztán udvariasság. Az apró kedvességek, figyelmességek, megértő szavak nem kerülnek sokba, de magasan kamatoznak. Végül: testi kielégülés. A legnagyobb kielégülést az adja, ha társad számára kielégülést nyújtasz. A csak magadra figyelés, a manipulálás és a saját elképzeléseid kikövetelése sohasem illenek bele Isten tévedhetetlen rendszerébe: ,,Adjatok, és adatik nektek..." (Lukács 6:38)

Megbocsátás

A megbocsátást nem lehet ELVÁRNI. Bánd meg, amit tettél, kérj bocsánatot, és örülj, ha megbocsátottak. Ha pedig nem bocsát meg a másik, fogadd el a döntését. Nincs joga senkinek elvárni a másiktól, hogy egy vállrándítással átlépje a saját érzelmeit.
(szazsi)

Tartsd életben a reményt!

„A reménység bátorságot ad." (Jób 11:18 NLT)

A remény hatalmas erőforrás. Arra késztet, hogy gondolatban minden lehetséges meg­oldást megvizsgálj. Képessé tesz arra, hogy felülkerekedj az ijesztő akadályokon. Élet­bevágóan fontos ahhoz, hogy olyan életet élj, amilyet Isten szán neked. Ez az üzemanyag működteti a szívedet. Ez a legeslegnagyobb különbség azok között, akik kitartanak, és akik feladják. A remény mondatja ki a házasulandó párral az igent, anélkül, hogy bármi­lyen garanciát is várna. Később is a remény szedegeti össze a darabkákat a sok megsze­gett ígéret után, és próbálkozik újra, mert tudja, hogy jóra fordulhatnak a dolgok. Ezért szenvedi végig a kínok kínját a zeneszerző a kotta fölött, vagy a festőművész a vászon előtt, mert hiszi, hogy a küzdelemből a szépség egy szikrája fog előtörni. Henri Matisse festőművész kezét idős korára teljesen megnyomorította a kínzó ízületi gyulladás. Amikor megkérdezték, hogy miért szorít mégis minden nap ecsetet feldagadt ujjai közé, ezt mondta: „a fájdalom elmúlik, a szépség megmarad". Michelangelo annyira elcsüggedt, amikor a Sixtusi kápolna mennyezetfreskóján dolgozott, hogy már majdnem feladta. De a remény minden reggel arra késztette, hogy felmásszon a létrára, hogy be tudja fejezni nagyszerű látomását. A remény vette rá Ábrahámot, hogy elhagyja otthonát, anélkül hogy tudta volna, hová viszi Isten. Pál a remény miatt volt képes dacolni Róma hatalmával. A remény adta az erőt az Ószövetség prófétáinak, hogy folyamatosan szembeszálljanak az ország vezetőivel! A remény nem vak optimizmus, hanem összpontosított hit és Istenbe vetett reménység. „Mert te vagy, Uram, reménységem, te vagy, Uram, bizodalmam ifjúko­rom óta" (Zsoltárok 71:5). Túlélhetsz sokféle veszteséget, de a remény elvesztését nem. Senki sem vesztett el olyan sokat, mint Jób, aki mégis azt mondta: „A reménység bá­torságot ad". Tartsd hát életben a reményt azzal, hogy bízol Istenben!