TISZTASÁGBAN JÁRNI
„… megtisztítja… az Úr… mint az aranyat…” (Malakiás 3:3)
Amikor az aranyat nagy hőfokon tisztítják, először a salak jön a felszínre. Azután el kell választani az ezüsttől, ami kevésbé értékes fém, de gyakran belevegyül a nyers aranyércbe. van ebben egy fontos tanulság. Sokan nem tudjuk megkülönböztetni a jót a legjobbtól, ezért írja Malakiás: „megtisztítja… az Úr…, mint az aranyat”. Ezt a munkát Isten végzi, mert mi nem tudjuk, hogyan kell! Dávid, miután házasságtörést követett el Betsabéval, ezt írta: „Tiszta szívet teremts bennem, istenem, és az erős lelket Újítsd meg bennem!” (Zsoltárok 51:12). Dávid két dolgot kért imádságában: tiszta szívet és rendíthetetlen vágyat arra, hogy tisztaságban járjon.
A személyes bukás többnyire lassan, folyamatosan alakul ki, nem pedig egyetlen engedetlen tett eredménye. Akkor történik, amikor nem a megfelelő dolgokra összpontosítunk, és elhanyagoljuk lelki életünket. Ezért hív Isten egy magányos helyre, ahol nincs semmi, ami elterelné a figyelmünket, hogy megvizsgálja legtitkosabb gondolatainkat, és rányissa szemünket bizonyos dolgokra, melyek különös odafigyelést igényelnek. Ilyenkor rámutat mindarra, amit mentegetünk, vagy megpróbálunk eltitkolni mások elől. Ilyenkor kiszűri mindazt a szemetet, amit összegyűjtögettünk egész napunk során. Miután a hulladék elkerült az útból, sokkal tisztábban fogjuk látni a dolgokat, és képesek leszünk válaszolni Isten ösztönzéseire. Nincs mód arra, hogy mély, bizalmas kapcsolatban legyünk Istennel, ha nem tartjuk be a szabályt, melyről Jakab beszél: „Közeledjetek az Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg a kezeteket… szenteljétek meg a szíveteket… (Jakab 4:8).
